Budapesti Közlöny, 1870. október (4. évfolyam, 223-248. szám)
1870-10-14 / 234. szám
Buda-Pest, 1870. 234 szám. Péntek, October 14-Előfizetési írás : Naponta! postai szétküldéssel : Egész évre ..... 20 írt. Félévre........................10 „ Negyedévre .... 5 „ SzERKESZTŐeÉv : Pesten , hatvani-utcza ll-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok-tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Birmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogtak el._____________________________ Budapesten házhoz hordva : Egész évre. . . 18 írt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . 4 „ 50 . Hivatalos Hirdetések: A hivatalos ..Értesítőben 1 iktatandó hirdetési dijak a hirdetvénynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30kr. a bélyegért. 100— 20 l-ig 2 frt. 100—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Magán hirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyeg dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar miniszerem előterjesztésére, Pantocsek József, pozsonyi társas káptalani kanonoknak, a Boldogságos Szűzről nevezett schlangenmundi czimzetes prépostságot, báró Horeczky Ferencz, pozsonyi társas káptalani kanonoknak, a Szt. Pálról nevezett monostorpályi czimzetes prépostságot, és Homoky József nagyszombati társas káptalani kanonoknak, a Boldogságos Szűzről nevezett egeresi czimzetes apátságot, ez utóbbinak díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1870. évi October hó 4-én. Ferencz József, s. k. Báró Eöttös József, s. k. A beszterczebányai kir. pénzügyigazgatóság Balogh Károly segédtisztet III. osztálya adóhivatali tisztté , továbbá Korhelyi Ede, és Zorger János gyakornokokat III. osztályú adóhivatali segédtisztekké ideiglenes minőségben nevezte ki. A mezőberényi népbank alapszabályai f. é. oct. hó 10-én 20,767. szám alatt a törv. bemutatási záradékkal elláttattak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. miniszemlemtől. NEMHIVATALOS RÉSZ. Több helybeli lap, úgymint a „Reform4*, a „Fester Lloyd“ és az „Ung. Lloyd“ távirati kivonatban a bécsi „Tagblatt“ után egy beszélgetés tartalmát közölték, mely Thiers ur és gr. Andrásy ministerelnök úr között Bécsben folyt. Teljesen megbízható forrásból értesülünk, hogy e közleménynek semmi tényleges alapja sincs. — Szintúgy fel vagyunk hatalmazva, a „Neuer freier Lloydsnak azon közlését is, mintha az e hó 22- kére újra összehívott országgyűlés nemsokára el fogna ismét napoltatni, alaptalannak nyilatkoztatni ki. Honvédtiszti vizsgálat és beiratás az egyetemi hadtudományi tanfolyamon. A m. k. honv. min. f. hó 5-én kelt 29,972. sz. rendeletével elhatározta, hogy a m. k. pesti egyetemen a honvédtiszti vizsgálatok f. hó 28. és 29. tartassanak. A hadtudományi tanfolyam azon hallgatói, kik a vizsgálatot letenni szándékoznak, felszólíttatnak, ezt f. hó 15-én délután 5 órakor az egyetemi bölcsészeti kar tanácstermében bejelenteni. A beiratások a jövő évi hadtudományi tanfolyamra f. hó 31. délután 5—6 órakor ugyanazon helyiségben történnek. INDOKOK a királyi jegyzőkről és jegyzői díjakról szóló törvényjavaslatokhoz. (Folytatás.) V. Nehézségül az hozathatik föl a javaslat ellen, hogy a közjegyzőség körébe nem tartozó határozatok is vétettek föl, így a 26. §. a jogügyletek érvényességéről intézkedvén, a magánjogba vágó határozatokat tartalmaz, továbbá a VI., VII., IX., X. fejezetek az eljárási törvényekbe vágnak. Tekintve jogrendszerünk tökéletlenségét a jegyzői rendtartást a fennálló törvényekhez kellett alkalmazni, és addig, míg ezen törvények megváltoztatnak, a jegyzőség behozatala elhalasztható nem lévén, az ennek behozatalával összefüggő rendelkezéseket szükségkép fel kellett venni ezen törvénybe. Ezen átalános észrevételek előrebocsátása után a részleteknél csak a fontosabb határozatok indokai fognak kiemeltetni. I. Fejezet, 1 és 2. §§. A jegyzőség közhivatal, mert a jegyző által kiadott okmányok közhitelességgel bírnak, amely csak az államhatóság kifolyása lehet, miért is következetesen a jegyző is csak az államhatóságtól veheti megbízatását. E végett követeli az 1. §. a királyi kinevezést, és a 10. §. szerint a pecsét az ország czimerét foglalja magában. A jegyző életfogytiglan neveztetik ki és elmozdulatlan. E szerint a jegyzőnek ugyanazon biztosíték nyujtatik, amelyet a törvény a bírónak biztosít, ez adja meg a jegyzőnek a függetlenséget mind a kormány, mind a felek irányában, e szerint állása senki önkényétől nem függ. Csak ezen biztosíték mellett nyerhetni meg a legképzettebb és legbecsületesebb férfiakat ezen állásokra, amint Pavard monda a XI. Ventose 21-iki ülésben. Meg kell vallani, hogy élethossziglani kinevezés nélkül nem lehetne jó jegyzőkre szert tenni. Enélkül a jegyzőség csak változékony bérszolgálatot képezne. Csak az állandóság biztosítja a jegyzők kiképeztetését és becsületességét. A jegyzők csak a polgárok bizodalmától várhatnak sikert, a bizodalom azonban csak a zs időnek és hoszszu gyakorlatnak késő gyümölcse. Senki sem fog komolyan vállalkozni oly állásra melyet minden perezben elveszthet, és melytől épen akkor fosztathatik meg, midőn a gyakorlat folytán felvilágosult ismereteit értékesíteni akarja. Az elmozdíthatlanság az át nem helyezhetést is magában foglalja, miért is a jegyző akarata ellenére csak büntető vagy fegyelmi bírósági ítélet alapján áthelyezhető és elmozdítható. 5. §. Ezen rendelkezések czélja, hogy" a jegyző aggálytalansága megóvassék és az ahhozi bizodalom rendetlenül fenntartassék. A franczia törvény 7. §. átalános rendelkezése a gyakorlatban kielégítőnek nem találtatván, 1843. évben egy törvény ezen tilalmat részletezte, amely részleteket a bajor törvény 10. §. is átvette. 7. Ezen rendelkezés megegyezik a bajor törvény 9. §-ával, úgy az osztrák jegyzői rendtartással. A franczia törvény három rendbeli jegyzőt különböztet meg: a mint vagy a féltörvényszék, a megyetörvényszék vagy a canton vagyis békebíróság kerületére terjed ki hatóságuk, és mindegyiknél a törvény 37 czikke különbző gyakorlati éveket (stage) szabott meg. Ezen megkülönböztetés akkér indokoltatik, hogy a főszékhelyeken fontosabb és bonyolultabb ügyek fordulnak elő, az ottani jegyzők avatottabbak ily ügyekben és azért a feleknek lehetővé kell tenni, hogy ily jegyzőket meghívhassanak. Azonban ezen felosztás egyéb országokban többnyire már felhagyatott és az új bajor törvény sem fogadta el, és minthogy nincs is ok, hogy a jegyzők közt ily osztályozás történjék, az a javaslatban sem vétetett föl. 8. §. Fontos okok parancsolják, hogy a jegyző bizonyos székhelyhez kötve legyen, hogy a feleket bizton mindig meg is találják. A jegyző saját járásában körutakat ugyan tehet és ezek alkalmával vehet föl okmányokat, azonban járásán kívül, habár a törvényszék kerületén belül is, ily körutakat nem tehet, de a felek őt egyes esetekben a törvényszék kerületén belül fekvő bármely helyre hívhatják meg, úgyszintén székhelyén a felek az ország bármely részéből is előtte megjelenhetnek, a miáltal a feleknek a több jegyző közt szabad választás biztosíttatik. II. Fejezet: A becsületesség és képzettség vagyonhoz nincs kötve, úgyszintén bizonyos, bármi magas biztosíték követeltetik, a jegyző működése alatt mégis oly nagy károkat okozhat, melyek a biztosíték által nem fedezhetők, azért is több helyütt, így p. o. a bajor-rajnai tartományokban a jegyzőktől biztosíték nem is követeltetik, és az új bajor törvény is csak csekély biztosítékot szab. Azonban tekintve hazai viszonyainkat, a biztosítéki rendszer mellett több fontos ok hozható fel. A jegyző eljárásában a közönség bizalmára van utalva; ezen bizalom élesztésére s a jegyző hitelességének növesztésére mindenesetre hatni fog azon tudat, hogy a jegyző biztosítékot tett le, a közönség a felelősségi elvet ezáltal biztosítva és megtestesítve látja. Anyagi téren csak az anyagi biztosíték nyom és bír értékkel, és szomorú tapasztalatok megtanították, hogy sokszor a legbecsületesebbnek látszó ember hibákba esik ; — a biztosíték a jegyző kötelességét azok előtt is biztosítja, akik személyesen nem érintkezhetnek vele, és személyes érintkezés nélkül fordulnak hozzá. A biztosíték magára a jegyzőre is jótékonyan fog hatni, mert a felelősségi kötelezettséget tudatára hozza, és iparkodni fog, hogy hibába ne essék. Nálunk, ahol ezen intézményt még csak meghonosítani kell, ahol még a közönség hozzá nem szokott, a biztosítéki rendszer mellőzketlen , és minthogy külföldön is ezen rendszer csaknem általánosan fenáll, külföldiek előtt is az intézmény teljes hitelességgel nem bírna, ha ezen biztosítást mellőznénk. ID. Fejezet, 23. §. A jegyzőség mind a bíróságtól, mind az ügyvédségtől elkülönített, és saját önálló hatáskörrel felruházott közhivatal. Ezen elvet valósítja meg a jelen szakasz, midőn mindazon ügyeket felsorolja, melyek már természetüknél fogva a jegyző hatásköréhez tartoznak, anélkül, hogy bírói megbízatás szükségeltetnék. A kizárólagosság a jegyzőket az itt felsorolt teendőkre nézve csak annyiban illeti, amennyiben a törvény mást nem rendel, így p. o. az első pont alatti rendelkezés folytán egyéb hatóságoknak a köriratok kiál-