Budapesti Közlöny, 1871. március (5. évfolyam, 49-74. szám)

1871-03-16 / 62. szám

Pest városának átirata, melyben kijelenti, hogy erélyesen intézkedett, hogy az egyes építkezések kellően ellenőriztessenek, tudomásul vétetik. Bejelentetett, hogy számos féltől, kik a városli­geti sugárútba eső ingatlanságaikat egyezség út­ján átengedték, most átiratási díjak követeltetnek. A közmunkák tanácsa az illetők megnyugtatására kötelességének ismeri kinyilatkoztatni, hogy az eddig egyezség útján létesült vételek után az át­iratási díjakat és illetékeket a szerződés értelmé­ben ő viselendi. Másrészt kérelem intéztetik a pénzügyministériumhoz, hogy az átiratási díjak beszedését mindaddig beszüntetni szíveskedjék, míg a fennforgó tárgyalások alapján a közmun­kák tanácsa által fizetendő illetékek összege vég­leg meg nem állapíttatik. Újabban ismét a következő szerződések lettek helybenhagyva és pedig: Bürger Jakab és Victo­ria h. társakkal, 2 szivutcza 725/25. sz. a. 29,500 írt, — Zeidler Jánossal, 2 szivutcza 723. sz. a. 18,483 írtért, — Balog és Mayer h. társakkal, aradiutcza 1608/9. sz. a. 18,900 írtért és Kamme­rer Keresztély és Anna h. társakkal, kőmivesut­­czai 1183. sz. a. 43,875 írtért. Továbbá tárgyalás alá vétettek és akadály nél­kül kiadhatók a következő építési engedélyek : Hofhauser Antal, Buda, Donát utcza 628. sz. azon megjegyzéssel, hogy a földszinti helyiségek belső űrjének 10 lábbal kell bírnia; Piatrik Ferencz, 3 sziv­ utcza és nagy mező utcza sarkán 1183/22. sz. a.; Luby József, országút 39. sz. oly megjegy­zéssel, hogy utczai homlokzatával kissé vissza kell mennie; Szipek József, Terézváros, Gabler­­utcza 2. sz. Starzeno Béni és Fő-Nagy János, a Zsivora féle telkeken, oly megjegyzéssel, hogy építkezésüknek a kerepesi útnak 24 ölben megál­lapított szélességével összhangzásba kell hozat­nia . Élet 20 I., szintén a Zsivora féle telkeken; gr. Andrássy Szeraphine, dohány-utcza 44. sz. a. Auspitz Róbert, Kerepesi út és Csokonai-utcza sar­kán ; Balog Ferencz , Józsefváros , óriás-utcza 285/23. sz. a.; Emmerling Vilmos, Józsefv. kór­ház- és bodzafa utcza sarkán ; Stadler Károly, Józsefv. ujvásártér 38/c sz.; Heger György, Jó­zsefv. kőmives-utcza 1421.—1422/5. sz. a.; Kéler Terézia, Lipótváros, fatér 338/4. sz. a. Krump­­holcz Mihály, Terézv. kertész-utcza 153—154/13. sz. a.; Zilczer Lipót, Terézv. hajós-utcza 20. sz. a.; Boldog és Ruttkay, Ferenczv. liliom-utcza 364/10. sz. a. Kokesch Sándor, Zsivora-féle telke­ken ; Prohászka Jakab, Józsefv. zsák-utcza 30/119. sz. a.; Rozenzweig Jakab, Terézv. nagy-diófa-ut­­cza ; Lee György, Józsefv. óriásutcza 393/a. sz. a.; és a kassa-oderbergi vasúttársaság, Lipótvá­ros felső-Dunasoron. Az izraelita nőegylet és a Deutsch-féle könyv­nyomdai részvénytársaság építési engedélyei a tervezett körút vonalának végleges megállapítá­sáig függőben tartottak. Pest városának a beküldött tervekért 900 frt, a bécsi katonai földtani intézetnek szintén tervek ki­fizetéséért 120 frt,­­ és Vetter udvari kertésznek több terv készítéséért 250 frt utalványoztatott. Simonyi kérelmének, hogy a Józsefvárosban gólyautczai Petz-házban gyufagyárt építhessen ideiglenesen, 3 évre, a fennálló szabályok értel­mében hely nem adathatott. A vámház építési engedélye alkalmából kérdés intéztetik a miniszer úrhoz, várjon a tervezett al­só híd a mészáros utczával szemközt fog-e épít­tetni vagy sem, mert a talajmagassági viszonyok e szerint lényegesen változnának. Weisz D. építési engedélyének tárgyalása al­kalmával elvileg kimondatott, hogy a sugárúttal tőszomszédságos retek-utcza 6 ölre lesz kiszélesí­tendő. — E kiszélesítés terve, valamint az or­szágúti berendezés keresztszelvényei a legköze­lebbi ülésben hozandó határozatok végett, 8 na­pon által a műszaki osztályban a tanácstagok tanulmányozására kitétetnek. Úgyszinte a „2 pisztolyhoz“ czímzett ház épí­tési engedélye, az avval kapcsolatos fontos sza­bályozási érdekekkel a jövő ülésig felfüggeszte­­tett. A jegyzőkönyv hitelesitésével Széher és Fuchs tanácstagok bizattak meg. Az ülésnek este 8 órakor volt vége. 1401 EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. Hirdetmény. A nemzeti torna- és tűzoltó egylet 1871. évi rendes közgyűlését martius hó 25 én d. u. 3 órakor saját csarnoká­ban (ősz-utcza 17. sz. a.) fogja megtartani. Tárgyak: 1. Jelentés az 1870. évi működésről. 2. Tisztviselők, választmányi tagok stb. válasz­tása. 3. Intézkedés az 1870. évi számadások felett és az 1871. évi költségvetés megállapitása. 4. Indítványok. Az igazg. választ. megbízásából: Havas György, egyleti titkár. TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. semmitőszék nyilvános üléseiben leendő előadás végett 1871. márt. 11-én kitüzettek : Ádám Károlynak, Szabó és Nigrinyi e. ügyében, má­sodrendű alp. s. psza. Varga Lajosnak, Kalmár János e. végreh. ügyében, alp. s. psza. Reinhard Rezsőnek, Bengyel Antal s neje e. ügyében alp. s. psza. Weinberger Salamonnak, Mokceay István e. végreh. ügyében, alp. s. psza. Reichefeld Károlynek, Hustyava István s neje e. vég­reh. ügyében illetőségi összeütközés. Hanuszka Annának, Goczián György s neje e. végreh. ügyében, alp. s. psza. Micsey és Ráth pesti gyáros czégnek, Schwartz Li­pót e. ügyében, Klein Pinkász és Grosz Fanni s. psza. (Folytatjuk.) Zágráb, mart. 14. Kulmer gr. indítványára a zág­­rábi községtanács egyhangúlag elhatározta, hogy a kormánynál a községtanács újjáválasztásának mielőbbi eszközlését fogja kérvényezni. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Prága, márt. 15. A Linker tanár elleni kihágá­sok tegnap megújultak, és pedig oly mérvben, hogy 100 főre menő rendőrségnek kell­ magát közbevetni. Végül a német tanulók többsége le­pisszegte a cseheket és Linker akkor megtartá elő­adását. — Erzsébet KIRÁLYNÉ Ő Felsége Szabó Richard „Nők világa“ czimű munkája bemutatott egy példányát legkegyelmesebben elfogadni, és a vallás- és közokta­tási minister által legfelsőbb elismerését szerzővel tu­datni méltóztatott. — Gr. AndrásY Gyula ministerelnök tegnap Ő Felségeik kíséretében Bécsből Pestre érkezett. — JÓTÉKONYSÁG. Hollán Ernőné urhölgy a hő­­gyészi katholikus templomot már több ízben díszes ru­hakészlettel és egyéb szükségletekkel ajándékozta meg, közelebb pedig 50 frtot adott az ottani iskolának. — Reményi HANGVERSENYEI márcz. 22-én és 24- ikén lesznek a redout kis termében, s a programm ez : márcz. 22-én: „Grave és fuga“ magánhegedűre Bach­­tól; „Andante,“ Joachim magyar modorú hegedűverse­nyéből ; „Ballade“ Chopintől, előadja Janina Olga úr­hölgy. „Négyes“ gr. Széchenyi Imrétől, előadják Remé­nyi, Plotényi, Spiller és Szuek. „Étude“ Paganinitől, „Nocturne“ Field-től, „Romance“ Mosonyitól, „Magyar zenekép“ Ábrányitól, „Magyar rhapsodia“ Liszttől, va­lamennyi hegedű-átirat Reményitől. Márcz. 24 ikon „Chaconne" Bachtól, „hegedűkettős“ Spohrtól, előad­ják Reményi és Platényi; „Polonaise“ Liszttől, előadja Janina úrhölgy; „Orpheus,“ symphoniai költemény Liszttől, hárfa, philharmonika, zongora, hegedű és gor­donkára , előadják Dubez, Erkel Gyula, Mihalovics Ödön, Reményi és Szitek , „Nocturne“ és „Étude“ Cho­pintől; valezer Gobbitól, „Mira halála és Miska átka,“ Lenau költeménye után hegedűre Langer Viktortól; „Magyar rhapsodia“ zongora és hegedűre, előadja Re­mányi, az utóbbi kettőt Janina Olga urhölgygyel. Je­gyek a műkereskedésekben kaphatók. Köreték 3 frt, számozott ülőhely 2 frt, belépti jegy 1 frt. KÜLFÖLD. FRANCZIA ÜGYEK. A „Times“ egy czikkében, a franczia nemzeti gyűlés székhelyének Bordeaux ból Versailles-ba áttételét tárgyalván, többek közt így elmélkedik: „Az utolsó német is kiment már Párisból a diadal­íven át, a Szajna balpartján levő erődök odahagyattak, s a kártérítés első részletének kifi­zetésével a főbb ponton lévő erődöknek is meg kell szabadulniok a németek jelenlététől; — a császár-király odahagyá Versailles­t, s a hátvéd már őt követni készült. A nemzeti gyűlésnek ily körülmények közt lehetetlen volt Bordeaux-ban maradnia, azonban itt azon kérdés merült föl, hogy hová tegye az át székhelyét? — A kamra tagjai nagyon meg voltak oszolva az ezen kér­désre adandó válasz iránt. Érezték, hogy Bor­deaux t nem lehet fönntartani a franczia kormány központjául, azonban mégis féltek Parisra bízni magukat, a­hol a lakosság többsége — mint lát­szik — visszautasítja legújabb határozatukat, s tekintélyük iránt a legellenségesebb érzület által van lelkesítve. Némelyek Versailles t, mások Fon­­tainebleau-t, mások ismét St. Germain-t ajánlot­ták ; — azonban mindegyik hely párthívei érez­ték, hogy javaslataik ellen komoly ellenvetéseket lehet fölhozni. Általánosan bevallották, hogy vá­lasztást kell tenni, s hogy mindenesetre egy tel­jesen kielégítő választás lehetetlen;-­azonban Thiers tüstént­ elhatározást sürgetett; — s most már tudjuk, hogy a többség Versailles részére ha­tározd el magát A gyűlés azon eljárást fogadá el, melyet leg­­eszélyesebbnek tartott; — azonban nekünk erős kételyeink vannak az iránt, hogy váljon ezen helyzetben a valódi eszélyesség nem a veszély­­lyel való szembeszállásban áll­t. — Mi ismer­jük a Párisba való visszatérés elleni érveket. —A bordeauxi levelezőnk jelenti, hogy a követek több­sége azt ellenző, de Thiers a főváros mellett volt, noha nem akarta saját befolyását fölhasználni a kamrai többség ellenzésének legyőzésére. Azonban eltekintve az ő véleményétől, s attól, hogy váljon a követek azt támogatók, vagy elveték, az érvek mérlege a mellett látszik állami. Igaz ugyan, hogy a képviselők, ha a Palais Bourbon-ba költöznének át, azon veszélynek tennék ki magukat, hogy sa­ját kamrájukban fognak ostromoltatni, de minő következtetést kellene vonni szükségkép ab­ból, ha azok visszaijednek a veszély lehetőségé­től. A gyűlésre hárult Francziaország kormány­zásának kötelessége , annak meg kellene alapitnia a nemzet jövőbeli politikai alkotmányát s egyszers­mind újraszerveznie annak közigazgatását, s pénz­ügyét. Ezek annak teendői, melyeket azon egysze­rű kifejezésbe lehet összefoglalni, hogy az minden személy fölött, s minden tárgyban souverain ; de ha az nem képes Párist kormányozni, miként re­mélheti, hogy Francziaországot kormányozhatand­­ja ? Annak szembe kellene szállania a veszély­­lyel, s szükség esetében azt legyőznie. Valóban mit lehet várni azon kísérlet gyakorlati következmé­nyétől, miszerint a veszély a Versailles-ban való ülésezés által kerültessék ki? A főváros lázongó lakosságának hatalma bizonyosan nem fog keves­­beztetni a gyűlés távolléte által. A követek az ál­tal, hogy Versailles-baz vonulnak vissza, Belleville­­nek teljes fölbuzdítást adnak, a­helyett, hogy azt sakkban tartanák, hatalmuk tüsténti gyakorlása által. Fontainebleau választása provocativ lett vol­na egy versenyező kormány fölállítására, de Ver­sailles nagyon közel van Párishoz, és mégis na­gyon távol van attól arra nézve, hogy bármi tekin­tetben kívánatos lehetne. Egy Fontainebleauban szé­kelő gyűlés Párist saját sorsára hagyná, noha az ment lehetne a meglepetés- és bántalmaztatástól; de XVI. Lajos azt tapasztald, hogy egy párisi pórnép még a rosz utak ama napjaiban is, köny­­nyen hatalmába keríthető Versaillest. Ha valóban szükséges volt Párist magára hagyni, úgy Fontai­nebleau vagy Tours, vagy Bourges jobb lett volna mint Versailles. Mindazáltal számos hibás daczá­ra, Párisnak, szintúgy mint Londonnak, folyvást a nemzet fejének kell lennie. Oda nehezül mind­az, mi legtöbb sulylyal bir mindegyik nemzedék­ben, a mint az érettségre jut. Irodalom, művészet, tudomány, politika, törvény, mind ott van össz­e

Next