Budapesti Közlöny, 1871. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1871-03-16 / 62. szám
Pest városának átirata, melyben kijelenti, hogy erélyesen intézkedett, hogy az egyes építkezések kellően ellenőriztessenek, tudomásul vétetik. Bejelentetett, hogy számos féltől, kik a városligeti sugárútba eső ingatlanságaikat egyezség útján átengedték, most átiratási díjak követeltetnek. A közmunkák tanácsa az illetők megnyugtatására kötelességének ismeri kinyilatkoztatni, hogy az eddig egyezség útján létesült vételek után az átiratási díjakat és illetékeket a szerződés értelmében ő viselendi. Másrészt kérelem intéztetik a pénzügyministériumhoz, hogy az átiratási díjak beszedését mindaddig beszüntetni szíveskedjék, míg a fennforgó tárgyalások alapján a közmunkák tanácsa által fizetendő illetékek összege végleg meg nem állapíttatik. Újabban ismét a következő szerződések lettek helybenhagyva és pedig: Bürger Jakab és Victoria h. társakkal, 2 szivutcza 725/25. sz. a. 29,500 írt, — Zeidler Jánossal, 2 szivutcza 723. sz. a. 18,483 írtért, — Balog és Mayer h. társakkal, aradiutcza 1608/9. sz. a. 18,900 írtért és Kammerer Keresztély és Anna h. társakkal, kőmivesutczai 1183. sz. a. 43,875 írtért. Továbbá tárgyalás alá vétettek és akadály nélkül kiadhatók a következő építési engedélyek : Hofhauser Antal, Buda, Donát utcza 628. sz. azon megjegyzéssel, hogy a földszinti helyiségek belső űrjének 10 lábbal kell bírnia; Piatrik Ferencz, 3 sziv utcza és nagy mező utcza sarkán 1183/22. sz. a.; Luby József, országút 39. sz. oly megjegyzéssel, hogy utczai homlokzatával kissé vissza kell mennie; Szipek József, Terézváros, Gablerutcza 2. sz. Starzeno Béni és Fő-Nagy János, a Zsivora féle telkeken, oly megjegyzéssel, hogy építkezésüknek a kerepesi útnak 24 ölben megállapított szélességével összhangzásba kell hozatnia . Élet 20 I., szintén a Zsivora féle telkeken; gr. Andrássy Szeraphine, dohány-utcza 44. sz. a. Auspitz Róbert, Kerepesi út és Csokonai-utcza sarkán ; Balog Ferencz , Józsefváros , óriás-utcza 285/23. sz. a.; Emmerling Vilmos, Józsefv. kórház- és bodzafa utcza sarkán ; Stadler Károly, Józsefv. ujvásártér 38/c sz.; Heger György, Józsefv. kőmives-utcza 1421.—1422/5. sz. a.; Kéler Terézia, Lipótváros, fatér 338/4. sz. a. Krumpholcz Mihály, Terézv. kertész-utcza 153—154/13. sz. a.; Zilczer Lipót, Terézv. hajós-utcza 20. sz. a.; Boldog és Ruttkay, Ferenczv. liliom-utcza 364/10. sz. a. Kokesch Sándor, Zsivora-féle telkeken ; Prohászka Jakab, Józsefv. zsák-utcza 30/119. sz. a.; Rozenzweig Jakab, Terézv. nagy-diófa-utcza ; Lee György, Józsefv. óriásutcza 393/a. sz. a.; és a kassa-oderbergi vasúttársaság, Lipótváros felső-Dunasoron. Az izraelita nőegylet és a Deutsch-féle könyvnyomdai részvénytársaság építési engedélyei a tervezett körút vonalának végleges megállapításáig függőben tartottak. Pest városának a beküldött tervekért 900 frt, a bécsi katonai földtani intézetnek szintén tervek kifizetéséért 120 frt, és Vetter udvari kertésznek több terv készítéséért 250 frt utalványoztatott. Simonyi kérelmének, hogy a Józsefvárosban gólyautczai Petz-házban gyufagyárt építhessen ideiglenesen, 3 évre, a fennálló szabályok értelmében hely nem adathatott. A vámház építési engedélye alkalmából kérdés intéztetik a miniszer úrhoz, várjon a tervezett alsó híd a mészáros utczával szemközt fog-e építtetni vagy sem, mert a talajmagassági viszonyok e szerint lényegesen változnának. Weisz D. építési engedélyének tárgyalása alkalmával elvileg kimondatott, hogy a sugárúttal tőszomszédságos retek-utcza 6 ölre lesz kiszélesítendő. — E kiszélesítés terve, valamint az országúti berendezés keresztszelvényei a legközelebbi ülésben hozandó határozatok végett, 8 napon által a műszaki osztályban a tanácstagok tanulmányozására kitétetnek. Úgyszinte a „2 pisztolyhoz“ czímzett ház építési engedélye, az avval kapcsolatos fontos szabályozási érdekekkel a jövő ülésig felfüggesztetett. A jegyzőkönyv hitelesitésével Széher és Fuchs tanácstagok bizattak meg. Az ülésnek este 8 órakor volt vége. 1401 EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. Hirdetmény. A nemzeti torna- és tűzoltó egylet 1871. évi rendes közgyűlését martius hó 25 én d. u. 3 órakor saját csarnokában (ősz-utcza 17. sz. a.) fogja megtartani. Tárgyak: 1. Jelentés az 1870. évi működésről. 2. Tisztviselők, választmányi tagok stb. választása. 3. Intézkedés az 1870. évi számadások felett és az 1871. évi költségvetés megállapitása. 4. Indítványok. Az igazg. választ. megbízásából: Havas György, egyleti titkár. TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. semmitőszék nyilvános üléseiben leendő előadás végett 1871. márt. 11-én kitüzettek : Ádám Károlynak, Szabó és Nigrinyi e. ügyében, másodrendű alp. s. psza. Varga Lajosnak, Kalmár János e. végreh. ügyében, alp. s. psza. Reinhard Rezsőnek, Bengyel Antal s neje e. ügyében alp. s. psza. Weinberger Salamonnak, Mokceay István e. végreh. ügyében, alp. s. psza. Reichefeld Károlynek, Hustyava István s neje e. végreh. ügyében illetőségi összeütközés. Hanuszka Annának, Goczián György s neje e. végreh. ügyében, alp. s. psza. Micsey és Ráth pesti gyáros czégnek, Schwartz Lipót e. ügyében, Klein Pinkász és Grosz Fanni s. psza. (Folytatjuk.) Zágráb, mart. 14. Kulmer gr. indítványára a zágrábi községtanács egyhangúlag elhatározta, hogy a kormánynál a községtanács újjáválasztásának mielőbbi eszközlését fogja kérvényezni. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Prága, márt. 15. A Linker tanár elleni kihágások tegnap megújultak, és pedig oly mérvben, hogy 100 főre menő rendőrségnek kell magát közbevetni. Végül a német tanulók többsége lepisszegte a cseheket és Linker akkor megtartá előadását. — Erzsébet KIRÁLYNÉ Ő Felsége Szabó Richard „Nők világa“ czimű munkája bemutatott egy példányát legkegyelmesebben elfogadni, és a vallás- és közoktatási minister által legfelsőbb elismerését szerzővel tudatni méltóztatott. — Gr. AndrásY Gyula ministerelnök tegnap Ő Felségeik kíséretében Bécsből Pestre érkezett. — JÓTÉKONYSÁG. Hollán Ernőné urhölgy a hőgyészi katholikus templomot már több ízben díszes ruhakészlettel és egyéb szükségletekkel ajándékozta meg, közelebb pedig 50 frtot adott az ottani iskolának. — Reményi HANGVERSENYEI márcz. 22-én és 24- ikén lesznek a redout kis termében, s a programm ez : márcz. 22-én: „Grave és fuga“ magánhegedűre Bachtól; „Andante,“ Joachim magyar modorú hegedűversenyéből ; „Ballade“ Chopintől, előadja Janina Olga úrhölgy. „Négyes“ gr. Széchenyi Imrétől, előadják Reményi, Plotényi, Spiller és Szuek. „Étude“ Paganinitől, „Nocturne“ Field-től, „Romance“ Mosonyitól, „Magyar zenekép“ Ábrányitól, „Magyar rhapsodia“ Liszttől, valamennyi hegedű-átirat Reményitől. Márcz. 24 ikon „Chaconne" Bachtól, „hegedűkettős“ Spohrtól, előadják Reményi és Platényi; „Polonaise“ Liszttől, előadja Janina úrhölgy; „Orpheus,“ symphoniai költemény Liszttől, hárfa, philharmonika, zongora, hegedű és gordonkára , előadják Dubez, Erkel Gyula, Mihalovics Ödön, Reményi és Szitek , „Nocturne“ és „Étude“ Chopintől; valezer Gobbitól, „Mira halála és Miska átka,“ Lenau költeménye után hegedűre Langer Viktortól; „Magyar rhapsodia“ zongora és hegedűre, előadja Remányi, az utóbbi kettőt Janina Olga urhölgygyel. Jegyek a műkereskedésekben kaphatók. Köreték 3 frt, számozott ülőhely 2 frt, belépti jegy 1 frt. KÜLFÖLD. FRANCZIA ÜGYEK. A „Times“ egy czikkében, a franczia nemzeti gyűlés székhelyének Bordeaux ból Versailles-ba áttételét tárgyalván, többek közt így elmélkedik: „Az utolsó német is kiment már Párisból a diadalíven át, a Szajna balpartján levő erődök odahagyattak, s a kártérítés első részletének kifizetésével a főbb ponton lévő erődöknek is meg kell szabadulniok a németek jelenlététől; — a császár-király odahagyá Versaillest, s a hátvéd már őt követni készült. A nemzeti gyűlésnek ily körülmények közt lehetetlen volt Bordeaux-ban maradnia, azonban itt azon kérdés merült föl, hogy hová tegye az át székhelyét? — A kamra tagjai nagyon meg voltak oszolva az ezen kérdésre adandó válasz iránt. Érezték, hogy Bordeaux t nem lehet fönntartani a franczia kormány központjául, azonban mégis féltek Parisra bízni magukat, ahol a lakosság többsége — mint látszik — visszautasítja legújabb határozatukat, s tekintélyük iránt a legellenségesebb érzület által van lelkesítve. Némelyek Versailles t, mások Fontainebleau-t, mások ismét St. Germain-t ajánlották ; — azonban mindegyik hely párthívei érezték, hogy javaslataik ellen komoly ellenvetéseket lehet fölhozni. Általánosan bevallották, hogy választást kell tenni, s hogy mindenesetre egy teljesen kielégítő választás lehetetlen;-azonban Thiers tüstént elhatározást sürgetett; — s most már tudjuk, hogy a többség Versailles részére határozd el magát A gyűlés azon eljárást fogadá el, melyet legeszélyesebbnek tartott; — azonban nekünk erős kételyeink vannak az iránt, hogy váljon ezen helyzetben a valódi eszélyesség nem a veszélylyel való szembeszállásban állt. — Mi ismerjük a Párisba való visszatérés elleni érveket. —A bordeauxi levelezőnk jelenti, hogy a követek többsége azt ellenző, de Thiers a főváros mellett volt, noha nem akarta saját befolyását fölhasználni a kamrai többség ellenzésének legyőzésére. Azonban eltekintve az ő véleményétől, s attól, hogy váljon a követek azt támogatók, vagy elveték, az érvek mérlege a mellett látszik állami. Igaz ugyan, hogy a képviselők, ha a Palais Bourbon-ba költöznének át, azon veszélynek tennék ki magukat, hogy saját kamrájukban fognak ostromoltatni, de minő következtetést kellene vonni szükségkép abból, ha azok visszaijednek a veszély lehetőségétől. A gyűlésre hárult Francziaország kormányzásának kötelessége , annak meg kellene alapitnia a nemzet jövőbeli politikai alkotmányát s egyszersmind újraszerveznie annak közigazgatását, s pénzügyét. Ezek annak teendői, melyeket azon egyszerű kifejezésbe lehet összefoglalni, hogy az minden személy fölött, s minden tárgyban souverain ; de ha az nem képes Párist kormányozni, miként remélheti, hogy Francziaországot kormányozhatandja ? Annak szembe kellene szállania a veszélylyel, s szükség esetében azt legyőznie. Valóban mit lehet várni azon kísérlet gyakorlati következményétől, miszerint a veszély a Versailles-ban való ülésezés által kerültessék ki? A főváros lázongó lakosságának hatalma bizonyosan nem fog kevesbeztetni a gyűlés távolléte által. A követek az által, hogy Versailles-baz vonulnak vissza, Bellevillenek teljes fölbuzdítást adnak, ahelyett, hogy azt sakkban tartanák, hatalmuk tüsténti gyakorlása által. Fontainebleau választása provocativ lett volna egy versenyező kormány fölállítására, de Versailles nagyon közel van Párishoz, és mégis nagyon távol van attól arra nézve, hogy bármi tekintetben kívánatos lehetne. Egy Fontainebleauban székelő gyűlés Párist saját sorsára hagyná, noha az ment lehetne a meglepetés- és bántalmaztatástól; de XVI. Lajos azt tapasztald, hogy egy párisi pórnép még a rosz utak ama napjaiban is, könynyen hatalmába keríthető Versaillest. Ha valóban szükséges volt Párist magára hagyni, úgy Fontainebleau vagy Tours, vagy Bourges jobb lett volna mint Versailles. Mindazáltal számos hibás daczára, Párisnak, szintúgy mint Londonnak, folyvást a nemzet fejének kell lennie. Oda nehezül mindaz, mi legtöbb sulylyal bir mindegyik nemzedékben, a mint az érettségre jut. Irodalom, művészet, tudomány, politika, törvény, mind ott van össze