Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1871-04-22 / 92. szám

A ház ezen módosításhoz hozzájárul, s e szerint fogadja el az első szakaszt. 2. §• Ha mind a vissza­válthatóság, mind az ir­tásföldeken fekvő beruházások mennyisége iránt már a jelen törvény hatályba­ léptéig jogérvényes ítélet hozatott, vagy jogérvényes egyezség jött létre, a végrehajtás az ítélet, illetőleg egyezség határozatai szerint eszközlendő. Elfogadtatik. 3. §. Azon irtványokra nézve, a­melyeknek visz­­szaválthatósága a jelen törvény hatályba­ léptekor jogérvényes ítélet által már meg van állapítva, a­melyekre nézve azonban a beruházások mennyi­sége iránt sem jogérvényes ítélet még nem hoza­tott, sem jogérvényes egyezség nem jött létre, a visszaváltás az alábbi 5-ik­­ ban foglalt szabályok szerint eszközöltetik. Elfogadtatik. 4. §. A­mennyiben a visszaválthatóság iránt, a jelen törvény életbeléptéig sem érdemleges ítélet­e nem hozatott, sem jogérvényes egyezség létre nem jött, kérdés a következő alapelvek szerint döntendő el. Vissza nem válthatók azon irtványok : a) a­melyek valamely úrbéri telekhez törvénye­sen olykér csatoltattak, hogy előbbi minőségüket elvesztették s az úrbéri telek alkatrészét képezik ; b) a melyek a volt úrbéreseknek már eredetileg életfenntartás végett engedtettek át; c) a melyeken megszállitások léteznek , ha ezen irtványok birtokosainak ezen megszállitásokon kí­­vül egyéb úrbéri telekhez tartozó birtokuk nincsen ; d) a melyek a birtokosoknak földbér, termé­szetbeni adózások vagy szolgáltatások mellett, szerződésileg örök időkre adattak át; e) az 1836-ik év előtt keletkezett irtványok, ha a tulajdonos szerződésileg nem igazolja, hogy azokra nézve a visszaváltás jogát világosan fenn­tartotta ; f) a melyek bizonyos feltételek mellett s meg­határozott időre engedtettek át, a melyekre nézve azonban a volt földesúr a visszaváltási keresetet, a feltételek teljesítése s a megállapított határidő le­­folyta után három év alatt meg nem indította; g) a melyekre nézve a visszaváltási kereset az 1859 ik év végéig az illető bíróságnál be nem nyujtatott. Mindezen irtványok a birtokosok tulajdonává válnak ; ezek azonban kötelesek az ily irtványo­­kon fekvő tartozásokat az alábbi 7., 8., 9., 10. sza­kaszok értelmében megváltani. Huszár Imre: Módositványokat nyújt e­h­hez, még­pedig az a) ponthoz a „képezik“ szót „képez­ték“-kel kívánja felcserélni. Az e) pont második sorában a „kívül“ szó után szúrassék közbe : „a megszálláskor“, az utolsó sor­ban pedig „nincsen“ helyett tétessék „nem volt.“ Az f.) pont helyére tétessék a jelenlegi g.) pont. A régi f) pont jelöltessék g) betűvel és első sorában a „melyet“ szó után szúrassanak közbe e szavak: az f.) pontban foglalt rendelkezés alá nem esnek, és ezen közbeszúrás után a szöveg többi része változatlanul maradna. Horvát Boldizsár , igazságügy minister: Három módosítvány lett előterjesztve. Az 1. az a) pontra nézve. Én az indítvány intenzióját teljesen elfoga­dom, azonban azt hiszem, hogy ezen kifejezés „ké­pezik vagy képezték“ mindkettő félrevezetne. Én tehát azon módosítást ajánlom, hogy a „képezik“ szó hely­ett tegyük „ az úrbéri tel­kek alkatrészévé vál­tak.“ Ez indiferens kifejezés a t. képv. ur intenzió­­ját szintúgy visszaadja, mint az ő módosítványa. A­mi a c) pontra nézve történt módosítást illeti, azt nem vélem elfogadhatónak, először azért, mert nagyon bajos elválni, hogy akkor, midőn ezen megszállítás keletkezett, volt-e az illetőnek más úrbéri birtoka vagy nem, és nem a status quo ante­ t, hanem mindig a status quo praesenst kell felvenni, mert a ratio legis az, hogy ha nincs egyéb úrbéri természetű birtok, mint az, mely az illetőknek élet fentartására szükséges, akkor nem lehet fáz iítvá­­nyokat visszaváltani. Ezt pedig nem a múltból, ha­nem a jelenből kell megítélni (Helyeslés). A­mi a 2. módosítást illeti, mely szerint a g)pont jönne az f) pont helyébe, s ez a g) pont helyét fog­lalná el azon beszúrással együtt, a­melyet a képv. ar indítványozott, ehhez, miután világosabbá ten­né a törvényt, teljes készséggel hozzájárulok. Tehát az első pontot akként kérem elfogadtat­ni, hogy vissza nem válthatók azon irtványok, melyek az úrbéri telek alkatrészévé váltak, akár­mikor, úgy­hogy ezt a múltra is, a jelenre is lehet alkalmazni. A c) pontot úgy, a­mint szövegezve van,kívánnám megtartani, annál is inkább, mert a patens is, a­mely mégis tényleges állapotot teremtett csaknem szóról szóra ezen kifejezéssel él. A 3-ik módosítványhoz ellenben hozzájárulok. Juszti József : Az a) pontra nézve tett módosí­táshoz, valamint az f) és g) pontokra nézve tett észrevételekhez hozzájárulok, hanem a c) pontra azon véleményben vagyok, hogy sokkal czélsze­­rűbb Huszár Imre képv. úr módosítványát akkép módosítani, hogy a c) pont következőképen han­­gozzé k­:„melyeken megszállítások léteznek; ha ezen irtványok birtokosainak ezen megszállitásokon kivül „1848- ig egyéb úrbéri telekhez tartozó bir­tokuk nincsen ;“ azért kívánom, hogy tétessék ki az 1848. év, mert 1848. után úrbéri telek nem lé­tezett, tehát ha 1848. után az illető vett is saját telket, mely azelőtt úrbéri telek volt, gon­dolom az nem eshetik a törvény ezen értelmezése alá. Ezt kérném a törvénynek világossága tekinte­téből elfogadni. Ezen­­­nál felszólalnak még Paczolay és Nehre­­beczky Sándor, előbbi a c) ponthoz módosítványt is nyújt be, de nem fogadtatik el. Maga a szakasz ekként fogadtatik el. Az a) pont az igazságügyminiszer módosítványa szerint fogadtatik el, az a) pontban ugyanis „alkat­részét“ szó felváltatik ezzel „alkatrészévé váltak,“ a b) c) pont változatlanul meghagyatik, az f) g) pontok egymással felcseréltetnek és a Huszár Imre által tett módosítvány szerint fogadtatnak el. 5. §. A jelen törvény 3. § a alá tartozó irtvá­nyokra, valamint azon irtványokra nézve is, a­melyek nem esvén a fennebbi 4-ik szakasz rende­letei alá, ezentúl fognak visszaválthatóknak ki­mondatni : a visszaváltás azon esetre, ha ennek módozata az 1832/6. t. sz. 1-ső szakaszának má­sodik bekezdésében érintett szerződés által van szabályozva, ezen szerződés értelmében, különben pedig a következő szabályok szerint hajtandó végre: a) azon irtványokból, melyekért a birtokos évi adózás fejében tizedet vagy kilenczedet tartozott adni, az irtványbirtokost az irtványok két har­mada, a volt földesurat pedig egy harmada il­leti; b) a hol évi adózás fejében kilenczednél na­gyobb hányadrészt, például: nyolczadot, hetedet sat. volt köteles a bir­tokos adni, az irtvány a volt földesur és az irtványbirtokos közt egyenlő részben osztatik meg; c) a­hol az évi adózás fejében tizednél is ke­vesebb hányadrész volt kiszolgáltatandó , az irt­vány egy negyedrésze a volt földesurat, s három­negyedrésze az irtványbirtokost illeti; d) a­mennyiben az évi szolgáltatás nem há­nyadrészből, hanem készpénzfizetésből, szolgál­­mányokból vagy vegyesen, mind hányadrészből, mind egyéb szolgáltatásokból állott: az évi összes szolgáltatások értékéhez képest a fennebbi a) b) és c) pontok alatt felsorolt kulcsok egyike alkal­mazandó ; e) a mennyiben pedig az irtvány­birtokos az irtvány után semmiféle szolgáltatásokat nem tel­jesített és ilyenek teljesítésére sem a múltban nem volt köteles, sem a jövőre nézve nem lenne köte­lezhető : a volt földesurat az irtványokból egy nyolczadrész, a többi pedig az irtványbirtokost illeti. Mindezen esetekben az irtványbirtokos beruhá­zás, rajtfekvőség vagy irtásbér czime alatt, a tu­lajdonos ellenében semmi megtérítést nem köve­telhet. Tisza Kálmán: Ezen §. e) pontjához inditvá­nyozza: Ezen e) pont kihagyatván, helyébe e) pontul ez tétessék: „a­mennyiben pedig az irtvány­birtokos ez irtvány után semmiféle szolgáltatást vagy fizetést nem teljesített, és ilyennek teljesíté­sére sem a múltban nem volt köteles, sem jövőre nézve nem lenne kötelezhető, az irtvány őt illeti.“ „Ellenben ha a volt földesúr­­­­ bár az irtvány­birtokos semmi szolgáltatást vagy fizetést nem tel­jesített és közte és az irtványbirtokos közt va­lamely szolgáltatásra vagy fizetésre nézve semmi megállapodás nem létetett is, — bebizonyítja, hogy ily szolgáltatást vagy fizetést követelni jogosítva lett volna , — az irtványnak egy nyol­czad része őt illeti a többi pedig az irtványbirto­kos tulajdonában marad.“ Horvát Boldizsár igazságügyminiszer: A mó­­dosítvány oly igazságos, és Tisza Kálmán t. képv.­társam oly tüzetesen indokolta azt, hogy felesleges­nek találom minden további szóvesztegetést, és egyszerűen kijelentem, hogy azt úgy formulázá­­sára, mint tartalmára nézve teljesen magamévá teszem. (Helyeslés). Iránti Dániel : Én a módosítvány első részét elfogadom, a másikhoz azonban nem járulhatok, mert úgy látszik, hogy a­mit az első rész nyújt, azt a másik el fogja venni, és mindenesetre alkal­mat fog szolgáltatni perekre, mert a volt földes­­­urat arra fogja biztatni, hogy igyekezzék kimutat­ni, hogy neki volt joga, ámbár azon joggal nem élt. És így ismétlem, hogy a­mit egyik kezünkkel nyújtunk azt a másikkal elveszszük. Ennélfogva a következő módosítványt vagyok bátor ajánlani. Ezen szavak helyett: „a volt földesurat az irtvá­nyokból ‘/s rész, a többi pedig az irtványbirtokost illeti“ tétessék: „a volt földesurat az irtványokból semmi sem illeti.“ Elnök : Méltóztatnak elfogadni a központi bi­zottság szerkezetét? (Kern!) Az eredeti szerkezet tehát nem fogadtatik el. A­kik a szerkezetet Tisza Kálmán képv. ur módosítványával elfogadják, mél­­tóztassák felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. 6. §. Ha a visszaváltható irtvány a volt földes­­urnak akár átalános, akár azon egyes esetre adott engedélye mellett, vétel útján került a birto­kos kezére : a visszaváltás az irtványbirtokos vá­lasztása szerint vagy a vételár megtérítésével, vagy az irtvány egy részének az 5. §-ban meg­állapított kulcs szerint leendő átengedésével tör­ténik. Elfogadtatik. 7. §. A vissza nem váltható irtványokon fekvő tartozások megváltásánál a váltságtőkét azon összeg képezi, mely az évi tartozások értékének húszszoros összegéből, egy hatodrésznek beszedési és kezelési költség fejében való levonása után fenmarad. Ezen váltságot a birtokos köteles fizetni. — El­fogadtatik. 8. §. Az évi tartozások értékének meghatározá­sánál, a mennyiben a szolgálmány készpénzből állott, ennek összege szolgál alapul; ha pedig kézi- vagy igás-napszámból állott a szolgálmány, amannak értéke Ház, emezé pedig 35 o. é. kr­­ral veendő fel; végre terménybeli szolgálmányok esetében az 1842—1847 (hat évi) összes termény­beli szolgálmány egy hatodrésze veendő évi szol­­gálmányul — s ennek értéke az 1842—1847-ik években (hat évi) azon vidéken fennállott középár szerint számitandó ki. — Elfogadtatik. Felolvastatik a 9. §. Ehhez hozzászól Dezső Szaniszló. Ezen szakasz tárgyalása közt a házban azon hir terjedt el, hogy Nyáry Pál a Dunasoron lévő Stein-féle ház 3-ik emeletéről leugrott és szörnyet halt, mire a házban nagy izgatottság és nyugtalan­ság támadt. A folyton tartott izgatottság közt elnök az ülést felfüggeszti. A képviselők közül számosan kitódulnak a te­remből, fél óra után elnök következőkkel nyitja meg az ülést: Elnök : Bocsánatot kérek a t. háztól, hogy az imént fölfüggesztettem az ülést, s hogy most kény­telen vagyok a tanácskozást egy szerencsétlen eset folytán, melynek áldozata­­. képviselőtár­sunk Nyáry Pál, elhalasztani. Részletesebb tudo­másom az esetről e perezben nincs; halálát mély fájdalommal jelentem be a háznak. Justh József : Hiszem, hogy a t. ház minden egyes tagjának kebelét e szörnyű esemény ép annyira rázkódtatta meg, mint az enyémet. Ily kedélyállapotban ma nem folytathatjuk a tanács­kozást. Felkérem tehát az elnök urat, méltóztas­­sék a tárgyalás folytatását holnapra halasztani. (Általános helyeslés.) Elnök : Holnap 10 órakor tehát folytatjuk a tárgyalást. Ülés vége 12 óra 5 perc­kor. 2106

Next