Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1871-04-22 / 92. szám
A ház ezen módosításhoz hozzájárul, s e szerint fogadja el az első szakaszt. 2. §• Ha mind a visszaválthatóság, mind az irtásföldeken fekvő beruházások mennyisége iránt már a jelen törvény hatályba léptéig jogérvényes ítélet hozatott, vagy jogérvényes egyezség jött létre, a végrehajtás az ítélet, illetőleg egyezség határozatai szerint eszközlendő. Elfogadtatik. 3. §. Azon irtványokra nézve, amelyeknek viszszaválthatósága a jelen törvény hatályba léptekor jogérvényes ítélet által már meg van állapítva, amelyekre nézve azonban a beruházások mennyisége iránt sem jogérvényes ítélet még nem hozatott, sem jogérvényes egyezség nem jött létre, a visszaváltás az alábbi 5-ik ban foglalt szabályok szerint eszközöltetik. Elfogadtatik. 4. §. Amennyiben a visszaválthatóság iránt, a jelen törvény életbeléptéig sem érdemleges ítélete nem hozatott, sem jogérvényes egyezség létre nem jött, kérdés a következő alapelvek szerint döntendő el. Vissza nem válthatók azon irtványok : a) amelyek valamely úrbéri telekhez törvényesen olykér csatoltattak, hogy előbbi minőségüket elvesztették s az úrbéri telek alkatrészét képezik ; b) a melyek a volt úrbéreseknek már eredetileg életfenntartás végett engedtettek át; c) a melyeken megszállitások léteznek , ha ezen irtványok birtokosainak ezen megszállitásokon kívül egyéb úrbéri telekhez tartozó birtokuk nincsen ; d) a melyek a birtokosoknak földbér, természetbeni adózások vagy szolgáltatások mellett, szerződésileg örök időkre adattak át; e) az 1836-ik év előtt keletkezett irtványok, ha a tulajdonos szerződésileg nem igazolja, hogy azokra nézve a visszaváltás jogát világosan fenntartotta ; f) a melyek bizonyos feltételek mellett s meghatározott időre engedtettek át, a melyekre nézve azonban a volt földesúr a visszaváltási keresetet, a feltételek teljesítése s a megállapított határidő lefolyta után három év alatt meg nem indította; g) a melyekre nézve a visszaváltási kereset az 1859 ik év végéig az illető bíróságnál be nem nyujtatott. Mindezen irtványok a birtokosok tulajdonává válnak ; ezek azonban kötelesek az ily irtványokon fekvő tartozásokat az alábbi 7., 8., 9., 10. szakaszok értelmében megváltani. Huszár Imre: Módositványokat nyújt ehhez, mégpedig az a) ponthoz a „képezik“ szót „képezték“-kel kívánja felcserélni. Az e) pont második sorában a „kívül“ szó után szúrassék közbe : „a megszálláskor“, az utolsó sorban pedig „nincsen“ helyett tétessék „nem volt.“ Az f.) pont helyére tétessék a jelenlegi g.) pont. A régi f) pont jelöltessék g) betűvel és első sorában a „melyet“ szó után szúrassanak közbe e szavak: az f.) pontban foglalt rendelkezés alá nem esnek, és ezen közbeszúrás után a szöveg többi része változatlanul maradna. Horvát Boldizsár , igazságügy minister: Három módosítvány lett előterjesztve. Az 1. az a) pontra nézve. Én az indítvány intenzióját teljesen elfogadom, azonban azt hiszem, hogy ezen kifejezés „képezik vagy képezték“ mindkettő félrevezetne. Én tehát azon módosítást ajánlom, hogy a „képezik“ szó helyett tegyük „ az úrbéri telkek alkatrészévé váltak.“ Ez indiferens kifejezés a t. képv. ur intenzióját szintúgy visszaadja, mint az ő módosítványa. Ami a c) pontra nézve történt módosítást illeti, azt nem vélem elfogadhatónak, először azért, mert nagyon bajos elválni, hogy akkor, midőn ezen megszállítás keletkezett, volt-e az illetőnek más úrbéri birtoka vagy nem, és nem a status quo ante t, hanem mindig a status quo praesenst kell felvenni, mert a ratio legis az, hogy ha nincs egyéb úrbéri természetű birtok, mint az, mely az illetőknek élet fentartására szükséges, akkor nem lehet fáz iítványokat visszaváltani. Ezt pedig nem a múltból, hanem a jelenből kell megítélni (Helyeslés). Ami a 2. módosítást illeti, mely szerint a g)pont jönne az f) pont helyébe, s ez a g) pont helyét foglalná el azon beszúrással együtt, amelyet a képv. ar indítványozott, ehhez, miután világosabbá tenné a törvényt, teljes készséggel hozzájárulok. Tehát az első pontot akként kérem elfogadtatni, hogy vissza nem válthatók azon irtványok, melyek az úrbéri telek alkatrészévé váltak, akármikor, úgyhogy ezt a múltra is, a jelenre is lehet alkalmazni. A c) pontot úgy, amint szövegezve van,kívánnám megtartani, annál is inkább, mert a patens is, amely mégis tényleges állapotot teremtett csaknem szóról szóra ezen kifejezéssel él. A 3-ik módosítványhoz ellenben hozzájárulok. Juszti József : Az a) pontra nézve tett módosításhoz, valamint az f) és g) pontokra nézve tett észrevételekhez hozzájárulok, hanem a c) pontra azon véleményben vagyok, hogy sokkal czélszerűbb Huszár Imre képv. úr módosítványát akkép módosítani, hogy a c) pont következőképen hangozzé k:„melyeken megszállítások léteznek; ha ezen irtványok birtokosainak ezen megszállitásokon kivül „1848- ig egyéb úrbéri telekhez tartozó birtokuk nincsen ;“ azért kívánom, hogy tétessék ki az 1848. év, mert 1848. után úrbéri telek nem létezett, tehát ha 1848. után az illető vett is saját telket, mely azelőtt úrbéri telek volt, gondolom az nem eshetik a törvény ezen értelmezése alá. Ezt kérném a törvénynek világossága tekintetéből elfogadni. Ezennál felszólalnak még Paczolay és Nehrebeczky Sándor, előbbi a c) ponthoz módosítványt is nyújt be, de nem fogadtatik el. Maga a szakasz ekként fogadtatik el. Az a) pont az igazságügyminiszer módosítványa szerint fogadtatik el, az a) pontban ugyanis „alkatrészét“ szó felváltatik ezzel „alkatrészévé váltak,“ a b) c) pont változatlanul meghagyatik, az f) g) pontok egymással felcseréltetnek és a Huszár Imre által tett módosítvány szerint fogadtatnak el. 5. §. A jelen törvény 3. § a alá tartozó irtványokra, valamint azon irtványokra nézve is, amelyek nem esvén a fennebbi 4-ik szakasz rendeletei alá, ezentúl fognak visszaválthatóknak kimondatni : a visszaváltás azon esetre, ha ennek módozata az 1832/6. t. sz. 1-ső szakaszának második bekezdésében érintett szerződés által van szabályozva, ezen szerződés értelmében, különben pedig a következő szabályok szerint hajtandó végre: a) azon irtványokból, melyekért a birtokos évi adózás fejében tizedet vagy kilenczedet tartozott adni, az irtványbirtokost az irtványok két harmada, a volt földesurat pedig egy harmada illeti; b) a hol évi adózás fejében kilenczednél nagyobb hányadrészt, például: nyolczadot, hetedet sat. volt köteles a birtokos adni, az irtvány a volt földesur és az irtványbirtokos közt egyenlő részben osztatik meg; c) ahol az évi adózás fejében tizednél is kevesebb hányadrész volt kiszolgáltatandó , az irtvány egy negyedrésze a volt földesurat, s háromnegyedrésze az irtványbirtokost illeti; d) amennyiben az évi szolgáltatás nem hányadrészből, hanem készpénzfizetésből, szolgálmányokból vagy vegyesen, mind hányadrészből, mind egyéb szolgáltatásokból állott: az évi összes szolgáltatások értékéhez képest a fennebbi a) b) és c) pontok alatt felsorolt kulcsok egyike alkalmazandó ; e) a mennyiben pedig az irtványbirtokos az irtvány után semmiféle szolgáltatásokat nem teljesített és ilyenek teljesítésére sem a múltban nem volt köteles, sem a jövőre nézve nem lenne kötelezhető : a volt földesurat az irtványokból egy nyolczadrész, a többi pedig az irtványbirtokost illeti. Mindezen esetekben az irtványbirtokos beruházás, rajtfekvőség vagy irtásbér czime alatt, a tulajdonos ellenében semmi megtérítést nem követelhet. Tisza Kálmán: Ezen §. e) pontjához inditványozza: Ezen e) pont kihagyatván, helyébe e) pontul ez tétessék: „amennyiben pedig az irtványbirtokos ez irtvány után semmiféle szolgáltatást vagy fizetést nem teljesített, és ilyennek teljesítésére sem a múltban nem volt köteles, sem jövőre nézve nem lenne kötelezhető, az irtvány őt illeti.“ „Ellenben ha a volt földesúr bár az irtványbirtokos semmi szolgáltatást vagy fizetést nem teljesített és közte és az irtványbirtokos közt valamely szolgáltatásra vagy fizetésre nézve semmi megállapodás nem létetett is, — bebizonyítja, hogy ily szolgáltatást vagy fizetést követelni jogosítva lett volna , — az irtványnak egy nyolczad része őt illeti a többi pedig az irtványbirtokos tulajdonában marad.“ Horvát Boldizsár igazságügyminiszer: A módosítvány oly igazságos, és Tisza Kálmán t. képv.társam oly tüzetesen indokolta azt, hogy feleslegesnek találom minden további szóvesztegetést, és egyszerűen kijelentem, hogy azt úgy formulázására, mint tartalmára nézve teljesen magamévá teszem. (Helyeslés). Iránti Dániel : Én a módosítvány első részét elfogadom, a másikhoz azonban nem járulhatok, mert úgy látszik, hogy amit az első rész nyújt, azt a másik el fogja venni, és mindenesetre alkalmat fog szolgáltatni perekre, mert a volt földesurat arra fogja biztatni, hogy igyekezzék kimutatni, hogy neki volt joga, ámbár azon joggal nem élt. És így ismétlem, hogy amit egyik kezünkkel nyújtunk azt a másikkal elveszszük. Ennélfogva a következő módosítványt vagyok bátor ajánlani. Ezen szavak helyett: „a volt földesurat az irtványokból ‘/s rész, a többi pedig az irtványbirtokost illeti“ tétessék: „a volt földesurat az irtványokból semmi sem illeti.“ Elnök : Méltóztatnak elfogadni a központi bizottság szerkezetét? (Kern!) Az eredeti szerkezet tehát nem fogadtatik el. Akik a szerkezetet Tisza Kálmán képv. ur módosítványával elfogadják, méltóztassák felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. 6. §. Ha a visszaváltható irtvány a volt földesurnak akár átalános, akár azon egyes esetre adott engedélye mellett, vétel útján került a birtokos kezére : a visszaváltás az irtványbirtokos választása szerint vagy a vételár megtérítésével, vagy az irtvány egy részének az 5. §-ban megállapított kulcs szerint leendő átengedésével történik. Elfogadtatik. 7. §. A vissza nem váltható irtványokon fekvő tartozások megváltásánál a váltságtőkét azon összeg képezi, mely az évi tartozások értékének húszszoros összegéből, egy hatodrésznek beszedési és kezelési költség fejében való levonása után fenmarad. Ezen váltságot a birtokos köteles fizetni. — Elfogadtatik. 8. §. Az évi tartozások értékének meghatározásánál, a mennyiben a szolgálmány készpénzből állott, ennek összege szolgál alapul; ha pedig kézi- vagy igás-napszámból állott a szolgálmány, amannak értéke Ház, emezé pedig 35 o. é. krral veendő fel; végre terménybeli szolgálmányok esetében az 1842—1847 (hat évi) összes terménybeli szolgálmány egy hatodrésze veendő évi szolgálmányul — s ennek értéke az 1842—1847-ik években (hat évi) azon vidéken fennállott középár szerint számitandó ki. — Elfogadtatik. Felolvastatik a 9. §. Ehhez hozzászól Dezső Szaniszló. Ezen szakasz tárgyalása közt a házban azon hir terjedt el, hogy Nyáry Pál a Dunasoron lévő Stein-féle ház 3-ik emeletéről leugrott és szörnyet halt, mire a házban nagy izgatottság és nyugtalanság támadt. A folyton tartott izgatottság közt elnök az ülést felfüggeszti. A képviselők közül számosan kitódulnak a teremből, fél óra után elnök következőkkel nyitja meg az ülést: Elnök : Bocsánatot kérek a t. háztól, hogy az imént fölfüggesztettem az ülést, s hogy most kénytelen vagyok a tanácskozást egy szerencsétlen eset folytán, melynek áldozata. képviselőtársunk Nyáry Pál, elhalasztani. Részletesebb tudomásom az esetről e perezben nincs; halálát mély fájdalommal jelentem be a háznak. Justh József : Hiszem, hogy a t. ház minden egyes tagjának kebelét e szörnyű esemény ép annyira rázkódtatta meg, mint az enyémet. Ily kedélyállapotban ma nem folytathatjuk a tanácskozást. Felkérem tehát az elnök urat, méltóztassék a tárgyalás folytatását holnapra halasztani. (Általános helyeslés.) Elnök : Holnap 10 órakor tehát folytatjuk a tárgyalást. Ülés vége 12 óra 5 perckor. 2106