Budapesti Közlöny, 1872. január (6. évfolyam, 1-24. szám)
1872-01-03 / 1. szám
ha azokban országbeliek vagy a hajólegénységhez nem tartozó egyének is részesek volnának. Ha ezen rendetlenségek a megjelölt tulajdonságok egyikével sem bírnak, a helyi hatóságok arra fognak szorítkozni, hogy az illető consuli tisztviselőknek megkeresésükre segélyt nyújtsanak arra, hogy a hajó névlajstromba bejegyzett minden egyén, ki az érintett rendetlenségekben részt vett, elfogassék és a hajóra visszavezettessék. A fogság nem tarthat hosszabb ideig, mint azon országnak, melyben az elfogatás történt, alkotmányos és törvény szerinti rendelkezései engedik. XIV. Czikk: Egyetértve kötelezik magukat a magas szerződő felek, hogy az egymás hadi- vagy kereskedelmi tengerészetéhez tartozó szökevények elfogatása és kiszolgáltatása körül a saját törvényeikkel megegyeztethető segélyt nyújtsák egymásnak, ha az illető fél consula e czélra lépéseket tesz, és a hajó névjegyzéke, a legénységi lajstrom vagy hasonló okmányok által bebizonyíttatik, hogy a szökevények az illető hajó legénységéhez tartoznak, és hogy a hajóról azon ország kikötőiben, partjain vagy vizeiben szöktek el, melynek hatóságai előtt kerestettek. Ami a szökevényeknek a közfogházakban letartóztatását és a helyi hatóság felügyelete alatti letartóztatás idejét illeti, az elfogatás pillanatától kezdve mindegyik ország saját törvényeiben előírt eljárás fog követtetni, a letartóztatás, a megkereső consul kezéhez való kiszolgáltatás és az illető hajóra való visszaküldés tekintetében. Megegyezés történik továbbá abban, hogy minden kedvezmény vagy könnyítés, melyet a szökevények kézrekerítése körül a szerződő felek egyike valamely más államnak engedett volna, vagy jövőben engedne, a másik szerződő félnek is csak úgy meg legyen adva, mintha eme kedvezmény vagy könnyítés jelen szerződés által határozottan kiköttetett volna. XV. Czikk. Ha az egyik szerződő fél valamely polgára a másik birtokaiban vagy területein végrendelet hátrahagyása nélkül elhal, és azon országnak, melyben a haláleset történt, törvényei szerint öröklésre jogosított személy nem jelentkezik , azon nemzetnek, melynek az elhunyt tagja volt, főconsula, consula és alconsula vagy consuli ügynöke, amennyiben azt az illető ország törvényei engedik, az örökségnél netán érdekelt honfiainak törvényszerinti képviselője. E minőségben a consul, amennyiben ezt az ország törvényei engedik, mindazon jogokat gyakorolja, melyeket az örökségre törvény szerint jogosított személyek gyakorolhatnának, kivéve pénzek és javak elfogadását, mire mindannyiszor külön meghatalmazás szükséges ; ilyetén pénzek és tárgyak időközben a consul és a helyi hatóságok kölcsönös egyetértésével valamely harmadik személy kezeihez teendők le. Ha az örökség földbirtokból áll, az érdeklettek jogai az idegenekre nézve fennálló törvények szerint fognak rendeztetni. XVI. Czikk: A szerződő felek egymás birtokaiban lakó polgárai vallásuk miatt nem fognak háborittatni, üldöztetni, vagy nyugtalanittatni, sőt inkább tökéletes és teljes vallásszabadságot fognak élvezni és ez okból személyük és tulajdonuk nem szűnik meg ugyanazon oltalomban részesülni, melyet a nemzetbeliek élveznek. Az illető hitfelekezet számára már létező temetkezési helyek használatára, valamint újak berendezésére, fentartására és használatára nézve mindegyik szerződő félnek a másik területeiben tartózkodó polgárai ugyanazon szabadsággal és joggal fognak birni és ugyanazon oltalomban részesülni, mint a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet polgárai. XVII. Czikk. Ha az egyik szerződő fél hadi- vagy kereskedelmi hajója a másik partjain hajótörést szenvedne, az ily hajó vagy annak alkatrészei, felszerelései és egyéb hozzátartozó tárgyak, valamint a hajótörésből megmentett javak és áruk, vagy ha eladattak, az érték befolyt pénz a tulajdonosnak saját vagy kellően meghatalmazott ügynöke kivo natára híven vissza fog szolgáltatni és ha a tulajdonosok vagy azok ügynökei a helyszínen jelen nem lennének, az említett javak és áruk, vagy az értük bevett pénz, valamint a hajótörést szenvedett hajón talált irományok, amennyiben ezt az ország törvényei engedik, azon osztrák-magyar, vagy illetőleg a chilei consulnak fognak kiadatni, kinek kerületében a hajótörés történt, és a consulok, tulajdonosok vagy ügynökök csak azon, a tulajdon fentartására fordított költséget és mentési díjt fogják fizetni, melyet ily hajótörés esetében belföldi hajónak is kell vala fizetnie. Vámfizetés alá a kimentett javak és áruk, ha törvényes kezelés alá kerülnek, nem fognak vonatni, ha csak fogyasztásba nem mennek át, mely esetben azon vámokkal fognak illettetni, melyeket az illető ország vámtörvényei rendelnek. XVIII. Czikk. Ha az egyik állam hajója legyőzhetlen akadálynál fogva kénytelen a másik fél kikötőiben vagy partjain kikötni, semmiféle hajózási illeték alá, mely bármi néven szedetik, az illető országban nem fog vonatni, kivéve a révkalauz- vagy egyéb oly illetékeket, melyek magánszemélyek által tett szolgálatok megjutalmazását képviselik, feltéve mindig, hogy ily hajó semminemű árukat fel nem vesz, vagy ki nem rak. Meg fog ilyenkor engedtetni, hogy a rakmányt képező áruk károsulás elkerülése végett a partra ki- vagy más hajókra átrakadjanak, más adózások pedig, mint a közraktárak, hajóműhelyek bére, melyek az áruk raktározására és a sérült hajó kijavítására szükségeltettek, nem fognak követeltetni. XIX. Czikk. A magas szerződő felek a polgáraik közti kereskedelem nagyobb biztonsága czéljából megegyeztek abban, hogy ha a köztük fennálló barátságos viszony bármikor szerencsétlenül meg vagy félbeszakadna, egymás polgárainak, ha a parton laknak, hat hónapi, és ha az ország belsejében laknak, egy egész évi idő engedtessék ügyeik rendezésére és tulajdonuk feletti intézkedésre, és hogy szabad menet adassék nekik a végből, hogy tetszésük szerinti kikötőben szállhassanak hajóra, vagy szabadon választott száraz után hagyhassák el az országot. Mindazonáltal a szerződő felek azon polgárainak, kik egymás birtokaiban és területein megtelepedve valamely ipart űznek, vagy más foglalkozásuk vagy keresetük vagyon, szabadságukban állandott maradni és iparüzleteiket vagy foglalkozásukat a két ország közti barátságos egyetértés félbeszakadása daczára személyes szabadságuk és tulajdonuk háborútlan élvezetében folytatni mindaddig, míg békésen viselik magukat és a törvényeknek engedelmeskednek ; bárminemű ingó és ingatlan javaik pedig legyenek azok akár saját őrizetük alatt, akár pedig, más személyekre vagy az államra bízva, lefoglaltatni vagy zár alá vettetni, vagy más terhekkel vagy követelésekkel illettetni nem fognak, mint amelyek a nemzetbeliek hasonló javaira és hasonló tulajdonára rovatnak. Hasonló esetben magánszemélyek közti adóssági követelések, közalapok és társulati részvények sem fognak sem elkoboztatni, sem zár alá vettetni. XX. Czikk. A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a kereskedelem és hajózásra vonatkozó minden kedvezmény, előjog vagy mentesség, melyet egyikük egy más állam polgárainak már megadott volna, vagy jövőben megadna, hasonló esetben és körülmények között a másik fél polgáraira is kiterjesztessék és pedig ingyen, ha az engedmény a kérdéses harmadik állam javára is ingyenes volt, vagy pedig lehetőleg egyenlő értékű kárpótlás mellett, ha az engedmény feltételes volt. XXI. Czikk: Jelen szerződés hatálya az első czikk határozatát illetőleg állandó, a többi czikkekben foglaltakat illetőleg a megerősítési okmányok kicserélése napjától számított tíz évig tart. De ha egy évvel ezen határidő lefolyta előtt a szerződő felek egyike sem nyilvánítaná hivatalos úton a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, az mind a két félrenézve további egy évig marad hatályban azon naptól számítva, melyen egyikük vagy másikuk azt felmondotta. XXII. Czikk. Jelen szerződés mind a két magas fél részéről meg fog erősittetni és a megerősítési okmányok mától számitva tizennyolcz hónap alatt, vagy ha lehetséges, még előbb Santiagoban vagy Parisban fognak kicseréltetni. Minek hiteléül az illető meghatalmazottak jelen szerződést két — német és spanyol — példányban aláírták és pecsétjeikkel látták el. Kelt Santiago de Chilében, az Úr ezernyolczszáz hetvenedik évében, június hó tizennegyedikén. Jorge 26 Huneeus, Petz báró ellentengernagy. Mi e törvényezikkel s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben , ezer nyolczszáz hetvenegyedik évi deczember hó negyedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Lónyay Menyhért, s. k. császári és Apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben méltóztatott : a tüzérségi központi lovaglási tanfolyam parancsnoka, Klein Ignácz alezredesnek a hadsereglétszámban, a felülvizsgálat eredménye szerint mint felrokkantnak helyi alkalmazásra kijelölései a szabályszerű nyugalmi létszámba átvételét elrendelni s megparancsolni, hogy annak ez alkalommal hosszas és sikerdús szolgálatainak elismeréséül a legmagasb megelégedés kifejezése tudtára adassék ; annak helyébe lovag Klosetz Ágoston 1. oszt. századost a legmagasabb nevet viselő 1. számú tüzérezrednél, ugyanakkor annak a tüzértörzsbe áthelyezése mellett s egyelőre jelen rangjában meghagyással, a tüzérségi központi lovaglási tanfolyam parancsnokává kinevezni (1871. decz. 28. kelt legf. eliat.) Turkovics József bellovári és Bach György zimonyi őrnagyok és polgármestereknek a nyugalmi létszámba visszahelyezését ; valamint Szedoglavics György őrnagynak a hadseregi létszámban és péterváradi polgármesternek, a szabályszerű nyugalmi létszámba átvételét elrendelni, és Bach György őrnagynak ez alkalommal, 40 évi odaadás teljes szolgálatának elismeréséül, a Ferencz József-rend lovag - keresztjét adományozni (1871. decz. 28-tól kelt legf. elirat.) ; továbbá : az ellenség előtti súlyos megsebesülés következtében a fölülvizsgálatnál egész rokkant gyanánt osztályozott Chambaud-Charriere Ernő 1. oszt. századosnak a 12. sz. Vilmos főherczeg gy.-e.-nél, őrnagyi ranggal, s az ezen rangfokozatnak megfelelő nyugdíjjal, a beszámitásképes szolgálati időhöz 10 év hozzászámitása mellett az állandó nyugalmi létszámba átvételét elrendelni (1871. decz. 21-től kelt legf eliat.) Iliasevics János 1. oszt. századosnak, a 11. sz. 2. báni kat. gy.-e.-nél, annak a felülvizsgálati eredmény szerint mint egész rokkantnak, az állandó nyugalmi létszámba történendő áthelyezésénél az őrnagyi rangot ad honores adományozni (1871. decz. 22-től kelt legfelirat.); továbbá kinevezni : Bründl Károlyt, 1. oszt. századost, a 8. sz. országos csendőrparancsnokságnál, a horvát-slavon kat. határőrvidéken felállitott szerezsan csapat parancsnokává, ugyanekkor annak, mint 1. oszt. századosnak a 9. sz. péterváradi kat. gy. e. számfölötti létszámába áthelyezésével (1871. decz. 28- tól kelt legf. elirat.) ; főhadnagyokká , a következő hadnagyokat : Tillwert Tivadart, az 53. sz. Lipót főherczeg gyalog ezrednél a tábrkarhoz beosztva, jelen szóig. alk. meghagyással, az e.-ben ; Pinter Henriket, az 5. sz. II. Lajos bajor kir. gy. e.-nél, az e.-ben ;