Budapesti Közlöny, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)
1872-02-25 / 45. szám
Buda-Pest 1872. 45. szám Vasárnap, február 25. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SKRKMiTosio : Pesten, hatvani-utei» 10-ik ním I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok ■ tere 7. ez. a. földszint. KéziRATOK nem küldetnek risus. Bérmentet!en te.elek tnk rendel leveleseinktol fo£&IUtmis el. Előfizetési Árak : A .Budapesti Közlöny“ malléklapjár. killöu , poétán vagy bathos horde.. . 2 írt. 40 kr. Egész évre. Félévre Negyed évre 20 60 A .Hivat. Értesítő“ egyes száma, főlap nélkül 10 kr. azzal együtt 20 kr. Naponkínli poétái ssétkoldéenel vagy belsően bélbe a horde. . m.Vékl.pp.1 •Zyírt: Egész évre ..... II írt. Félévre................................6 „ •Negyed évre .... 3 . Hivatalos Hirdetések: A bieataro. „Értezttöbe*1 Iktat.ndi hirdetések dijai a hirdetznénynyel együtt előleges., beküldendők, még pedig: 100 sióig egyszeri hirdetésért 1 frt, ée 30 kr. a bélyegért. 100— 300 ig 1 frt, 200—300-ig 3 frt is így tovább minden 100, sóért 1 frttal több. HaoíKHIRditések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyegdíj külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért A hivatalos hirdetést igazoló egyes Up ára IC kr HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége folyó hó 7-én kelt legmagasabb elhatározásával, a londoni császári és királyi fökonzulságnál alkalmazott cs. és kir. alkonzul dr. nemes Spinsio Sándornak a Ferencz József-rend lovag-keresztjét legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CDXLIV. ÜLÉSE 1872. febr. 24-én délelőtt 10 órakor. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők:Széll Kálmán, Pakcsetics Sándor, Szeniczey Ödön. A kormány részéről jelen vannak : gr. Lónyay Menyhért, Tisza Lajos, Bittó István, Tóth Vilmos, dr. Padler Tivadar, b. Wenckheim Béla. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Cromon Dezső : A közmunka és közlekedési miniszernek azon feleletére tesz megjegyzéseket, melyet néhány nappal ezelőtt az alföki-fiumei vasút, illetőleg az erdődi gőzkomp tárgyában tett interpellációjára adott. Szóló nézete szerint a minister felelete csak általánosságban mozog, nem terjed ki részletekre, s ezért avról szóló nem is elégszik meg, tehát a tárgyat napirendre kívánja tűzetni. Tisza Lajos közlekedési miniszer: T. ház! Meg kell vallanom, hogy előre sem ringattam magamat azon reményben, hogy válaszom iránt — legyen az bármi — megelégedését nyilvánítsa bármelyike is az interpelláló képviselő uraknak, s ha felszólalok, teszem ezt tisztán azért, hogy bizonyos részletekre nézve a t. ház tájékozva legyen. Az interpellációra adott válaszomban elmondottam azt, hogy a ministérium foglalkozik azzal, hogy megszüntesse a gőzkomp-átkelést, mint amely a rendes forgalom szükségének meg nem felel. Elmondtam azt, hogy erre nézve már az előmunkálatok, tervezetek, költségvetések készülnek ; elmondottam tehát azt, hogy a vélt ok, — mely által a sérelmesnek mondott partszakadások előidéztetnek, — meg fog szűnni. Miután ezt elmondtam, nem tartottam szükségesnek a ház türelmét és figyelmét igénybe venni arra, hogy apró technikai részletekbe bocsátkozzam ; most azonban kénytelen vagyok előadni az ügy állását. (Halljuk !) Igenis 1870 ben Baranya megye egy fölterjesztést intézett a ministeriumhoz, melyben aggályát fejezte ki, hogy az átjáró czéljából készített munkálatok folytán nem fognak-e majd a baranyai partok szaggattatni. Ennek folytán a ministérium mind Baranya megyének fölterjesztését, melyhez térképek és számítások is voltak mellékelve, mind az alföldi vasúttársulat adatait összevetvén, meg vizsgáltattam a tárgyat, és úgy találtam, hogy a gözkomp számára tett építkezés által átalában a Duna sodra legkevésbé sem alteráltatik. És igen természetes, hogy miért nem alteráltatik, mert a gözkomp számára tett munkálatok felett itt van az erdődi előfok, és ez előfok a Duna sebjét átveti a baranyai partokra, úgy hogy a gözkomp számára tett munkálatok, — hogy úgy fejezzem ki magamat, — ezen előfoknak árnyékában vannak Tehát mindezen munkálatok a viz sebjére nézve semmi befolyással nincsenek. Csak is azon esetben lehettek volna befolyással, ha azon zátony-sziget, melyet a t. képviselő úr is megemlített, oly módon erősíttetett volna meg a vasúttársulat által, hogy annak terjeszkedése vagy magasabbra emelkedése által a víz már nem az erdődi előfok, de ez által irányoztatok volna. Ez okból az alföldi vasúttársulat eltiltatott attól, hogy akár sövényfonások, akár más munkálatok által ezen sziget magasabbra való emelkedését elősegítse ; egyúttal Baranya megye tudósíttatott, hogy ott a munkálatok által legkevésbé sem fog változás előidéztetni a Duna folyásában. Nem akarom én azt tagadni, t. hát, hogy ott fordulhatnak elő partszakadások, de azok fordultak elő és elő fognak fordulni ezután is, azok nem a vasúti munkálatok által idéztettek elő, s eddig az az elv volt felállítva a ministérium által, és tudomásomra a pénzügyi bizottság és a t. ház által is mindig elfogadva, hogy egy folyóra, különösen annak parterődítésére költekezni az állam rendesen csak akkor van hivatva, hogy ha ezen parterődítések a hajózás és forgalom szempontjából szükségesek, de mindenütt, hol nem a hajózás szempontja forog fenn, de valaki földjének megmentése, az állam mindig az illetőt utasítja oda, hogy védelmezze magát a víz ellen. Nagyon természetes, hogy mindenütt ott, hol a víz nagyobb kanyarulatot tesz, a homorú part ily megtámadásnak van kitéve ; ez nem csak a baranyai parton van, hanem az országban száz meg száz helyen, és ha azokat államköltségen akarnánk biztosítani, azt hiszem, tetemesen föl kellene a vízmunkálatokra előirányzott összegeket emelni, ami pedig, úgy hiszem, a t. háznak nincsen szándékában. Baranya megyének igenis jött újabban is egy felirata a ministeriumhoz, — ha jól tudom — múlt évi odt. havában, de az főleg a vizi malmok elhelyezését illette, mely vizi malmok , szintén a homom parton rongálásokat idéztek elő. Erre nézve a ministerium felszólította úgy a megyét, mint a horvát slavon kormányt, hogy egyetértőig ezen malmok elhelyezéséről intézkedjenek. Így áll ma a dolog, és ha méltóztatnak abban megnyugodni, hogy a legközelebbi időben átalában az egész vasúti eljárás ott úgy is módosíttatni fog, az hiszem, ezen kérdés magától elenyészik. (Helyeslés jobbfelől.) A ház a miniszer válaszát 64 szóval 62 ellenében tudomásul veszi. A ház tárgyalás alá veszi a kérvényi bizottság által elintézett kérvények 57-ik sorjegyzékét. A háznak erre vonatkozó határozatait hivatalból külön fogjuk közölni. Következik a napirenden levő választási tör-, vényjavaslat általános tárgyalása. Mocsári Lajos : Nézete szerint a tárgyalás alatt levőjavaslat 2-ik § a nem alapul az általános választási szabadságon. A törvényjavaslat 2-ik § a szerinte megkevesbíti a szavazók számát, mert még azelőtt 100 forintnyi jövedelemmel bíró kisházasok is választók voltak, ejavaslat szerint csak a negyedtelkesek bírnak e joggal. Rosznak tartja a választási kerületek beosztását Magyarországon, de még roszabbnak Erdélyben, azért, mert általa a román nemzetiség kiszoríttatik jogaiból. Mindezen bajokon a törvényjavaslat nem kíván orvosolni, ugyanazért azt nem is pártolja, hanem kéri Tisza K. határozati javaslatának elfogadását (Balról helyeslés.) Bejanovics Sándor: Pártolja a törvényjavaslatot, mivel az az 1848-iki V-ik törvényhez képest, melynek hiányai idő folytán mindinkább kitűntek, elöhaladás. Szóló kivánja az egységes census, s a választási képességnek teljes igazságos meghatározását. Elveti a 1. javaslat azon részét, mely az 1848-ban választási jogot gyakorolt nemesek e jogát továbbra is meghagyja; az értelmiségi qualifikatiónak minél tágabb kiterjesztése mellett szól. A választási kerületek beosztását javítandónak tartja ő is, de rászalja, hogy e pontnál az ellenzék nemzetiségi kérdést csinál. (helyeslés) a választás módozata nem nemzetiségi, hanem nézete szerint általános alkotmányos kérdés. (Helyeslés.) Végül az incompatibilitást illetőleg, óhajtja bizonyos pontig annak kimondását, de külön idevágó törvényt nem kíván. Én —így folytatja szóló beszédét — egyetértek egészen. képviselőtársunk Csernátony Lajosnak az „Ellenőrben kifejtett azon nézetével, hogy az incompatibilitásra sem törvény sem határozat nem kell, hogy az incompatibilitásra vonatkozólag minden egyénnek egyéni lelkiismerete, morális kö- telezettsége elegendő (ellenmondás és derültség a baloldalon.) Méltóztassanak meghallgatni. (Halljuk ! Halljuk !) Én, t. képv. ház, aki az incompartibilitást pártolom, én egyetértek az épen előajdott nézettel , de ha a ház e kérdésben egy határozat vagy törv.javaslat alkotását czélozza , úgy nagyon kérem a t. képviselőházat bocsátkozzék a kérdésnek érdemleges tárgyalásába is. Én nekem ugyan, t. képv. ház, meggyőződésem az, hogy nem is kell e tekintetben törvényjavaslat, hogy elég erre nézve a ház határozata. De nem a központi bizottság által ajánlott általános határozat, hanem a ház azon határozata, mely kimondja, hogy ezen fokig, vagy ezen s ilyféle állami vagy törvényhatósági szolgálatokban lévő tisztviselők, ha képviselőknek választatnak, tisztviselői adásukról lemondjanak. Ha ily határozat hozatik, annak morális kötelező ereje ki fog mindenkire terjedni, míg a jelen pillanatban és a jelen határozat mellett feltéve mindig, hogy a törvényjavaslat nem lesz már ez ülésszakban törvénynyé, meg fog maradni azon viszás állapot, mely ezen országgyűlés alatt is fenállott, hogy az inkompatibilitásról e házban folyt viták nyomása alatt azon igen, képv.társaink, kik egyszersmind kormánytisztviselők, bizonyos kellemetlen helyzetben érezték magukat, amennyiben bizonyos oldalról a háznak csak tiltött tagjai gyanánt mintegy tekintettek (Fölkiáltás : csak a baloldalról !) Igenis úgy volt, nem ugyan általán, nem is a ház ezen oldaláról, de hivatkozom egynéhány vitára, midőn ezen kérdés újból és újból felhozatott. (Igaz! Igaz!) Én tehát ezen kérdés megoldását kívánom , de mert ezen határozati javaslat által annak megoldását nem látom lehetségesnek, azért nem járulok a központi bizottságnak ezen határozatra vonatkozó indítványához, de kívánni fogom annak idején, hogy egy határozati javaslatot fogadjon el a t. ház, melyben az incompatibilitás esetei kifejezve legyenek. Ezek után kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Csernátony Lajos : Személyes kérdésben kér szót. Nem tudja, hogy Bujanovics Sándor annak credójába miként jut be ő, de azt látja, hogy Pilátust akar belőle csinálni. (Derültség.) Ezt pedig nem