Budapesti Közlöny, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)

1872-02-25 / 45. szám

Buda-Pest 1872. 45. szám Vasárnap, február 25. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SK­RKMiTosio : Pesten, hatvani-utei» 10-ik ním I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok ■ tere 7. ez. a. földszint. KéziRATOK nem küldetnek risus. Bérmentet­­!en te.elek tnk rendel leveleseinktol fo­£&IUtmis el. Előfizetési Árak : A .Budapesti Közlöny“ malléklapjár. killöu , poétán vagy bathos horde.. . 2 írt. 40 kr. Egész évre. Félévre Negyed évre 20 60 A .Hivat. Értesítő“ egyes száma, főlap nélkül 10 kr. azzal együtt 20 kr. Naponkínli poétái ssétkoldéenel vagy belsően bélbe a horde. . m.Vékl.pp.1 •Zyírt: Egész évre ..... II írt. Félévre................................6 „ •Negyed évre .... 3 . Hivatalos Hirdetések: A bieataro. „Értezttöbe*1 Iktat.ndi hirdetések dijai a hirdetznénynyel együtt előleges., beküldendők, még pedig: 100 sióig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, ée 30 kr. a bélyegért. 100— 300 ig 1 frt, 200—300-ig 3 frt is így tovább minden 100, só­ért 1 frttal több. HaoíKHIRditések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg­díj külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért A hivatalos hirdetést igazoló egyes Up ára IC kr HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége folyó hó 7-én kelt legmagasabb elhatározásával, a londoni császári és királyi fökonzulságnál alkalmazott cs. és kir. alkonzul dr. nemes Spinsio Sándornak a Ferencz­ József-rend lovag-keresztjét legkegyel­mesebben adományozni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CDXLIV. ÜLÉSE 1872. febr. 24-én délelőtt 10 órakor. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők­­:Széll Kálmán, Pakcsetics Sándor, Szeniczey Ödön. A kormány részéről jelen vannak : gr. Lónyay Menyhért, Tisza Lajos, Bittó István, Tóth Vilmos, dr. Padler Tivadar, b. Wenckheim Béla. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Cromon Dezső : A közmunka és közlekedési miniszernek azon feleletére tesz megjegyzéseket, melyet néhány nappal ezelőtt az alföki-fiumei vas­út, illetőleg az erdődi gőzkomp tárgyában tett interpellációjára adott. Szóló nézete szerint a mi­nister felelete csak általánosságban mozog, nem terjed ki részletekre, s ezért avról szóló nem is elégszik meg, tehát a tárgyat napirendre kívánja tűzetni. Tisza Lajos közlekedési miniszer: T. ház! Meg kell vallanom, hogy előre sem ringattam ma­gamat azon reményben, hogy válaszom iránt — legyen az bármi — megelégedését nyilvánítsa bármelyike is az interpelláló képviselő uraknak, s ha felszólalok, teszem ezt tisztán azért, hogy bizo­nyos részletekre nézve a t. ház tájékozva legyen. Az interpellációra adott válaszomban elmondot­tam azt, hogy a ministérium foglalkozik azzal, hogy megszüntesse a gőzkomp-átkelést, mint a­mely a rendes forgalom szükségének meg nem felel. Elmondtam azt, hogy erre nézve már az elő­munkálatok, tervezetek, költségvetések készül­nek ; elmondottam tehát azt, hogy a vélt ok, — mely által a sérelmesnek mondott partszakadások előidéztetnek, — meg fog szűnni. Miután ezt el­mondtam, nem tartottam szükségesnek a ház tü­relmét és figyelmét igénybe venni arra, hogy apró technikai részletekbe bocsátkozzam ; most azon­ban kénytelen vagyok előadni az ü­gy állását. (Halljuk !) Igen­is 1870 ben Baranya megye egy fölterjesz­tést intézett a ministeriumhoz, melyben aggályát fejezte ki, hogy az átjáró czéljából készített munká­latok folytán nem fognak-e majd a baranyai par­tok szaggattatni. Ennek folytán a ministérium mind Baranya megyének fölterjesztését, melyhez térképek és számítások is voltak mellékelve, mind az alföldi vasúttársulat adatait összevetvén, meg vizsgáltattam a tárgyat, és úgy találtam, hogy a gözkomp számára tett építkezés által átalában a Duna sodra legkevésbé sem alteráltatik. És igen természetes, hogy miért nem alteráltatik, mert a gözkomp számára tett munkálatok felett i­tt van az erdődi előfok, és ez előfok a Duna sebjét átveti a baranyai partokra, úgy hogy a gözkomp számára tett munkálatok, — hogy úgy fejezzem ki maga­mat, — ezen előfoknak árnyékában vannak Tehát mindezen munkálatok a viz sebjére nézve semmi befolyással nincsenek. Csak is azon esetben lehet­tek volna befolyással, ha azon zátony-sziget, me­lyet a t. képviselő úr is megemlített, oly módon erősíttetett volna meg a vasúttársulat által, hogy annak terjeszkedése vagy magasabbra emelke­dése által a víz már nem az erdődi előfok, de ez által irányoztatok volna. Ez okból az alföldi vasúttársulat eltiltatott at­tól, hogy akár sövényfonások, akár más munká­latok által ezen sziget magasabbra való emelke­dését elősegítse ; egyúttal Baranya megye tudó­­síttatott, hogy ott a munkálatok által legkevésbé sem fog változás előidéztetni a Duna folyásában. Nem akarom én azt tagadni, t. hát, hogy ott fordulhatnak elő partszakadások, de azok fordul­tak elő és elő fognak fordulni ezután is, azok nem a vasúti munkálatok által idéztettek elő, s eddig az az elv volt felállítva a ministérium által, és tu­domásomra a pénzügyi bizottság és a t. ház által is mindig elfogadva, hogy egy folyóra, különösen annak parterődítésére költekezni az állam rende­sen csak akkor van hivatva, hogy ha ezen part­­erődítések a hajózás és forgalom szempontjából szükségesek, de mindenütt, hol nem a hajózás szempontja forog fenn, de valaki földjének meg­mentése, az állam mindig az illetőt utasítja oda, hogy védelmezze magát a víz ellen. Nagyon természetes, hogy mindenütt ott, hol a víz nagyobb kanyarulatot tesz, a homorú part ily­­ megtámadásnak van kitéve ; ez nem csak a bara­­­­nyai parton van, hanem az országban száz meg­­ száz helyen, és ha azokat államköltségen akar­­­­nánk biztosítani, azt hiszem, tetemesen föl kellene a vízmunkálatokra előirányzott összegeket emelni, a­mi pedig, úgy hiszem, a t. háznak nincsen szán­dékában. Baranya megyének igenis jött újab­­­­ban is egy felirata a ministeriumhoz, — ha jól tudom — múlt évi odt. havában, de az főleg a vizi­­ malmok elhelyezését illette, mely vizi malmok , szintén a homom parton rongálásokat idéztek elő. Erre nézve a ministerium felszólította úgy a me­­­­gyét, mint a horvát slavon kormányt, hogy egyet­értőig ezen malmok elhelyezéséről intézkedjenek. Így áll ma a dolog, és ha méltóztatnak abban­­ megnyugodni, hogy a legközelebbi időben átalá­ban az egész vasúti eljárás ott úgy is módosíttatni fog, az hiszem, ezen kérdés magától elenyészik. (Helyeslés jobbfelől.) A ház a miniszer válaszát 64 szóval 62 ellené­­­­ben tudomásul veszi. A ház tárgyalás alá veszi a kérvényi bizottság­­ által elintézett kérvények 57-ik sorjegyzékét.­­ A háznak erre vonatkozó határozatait hivatal­ból külön fogjuk közölni. Következik a napirenden levő választási tör-, vényjavaslat általános tárgyalása. Mocsári Lajos : Nézete szerint a tárgyalás alatt levő­­javaslat 2-ik § a nem alapul az általá­nos választási szabadságon. A törvényjavaslat 2-ik § a szerinte megkevesbíti a szavazók szá­mát, mert még azelőtt 100 forintnyi jövedelem­mel bíró kisházasok is választók voltak, e­­ja­vaslat szerint csak a negyedtelkesek bírnak e jog­­­gal. Rosznak tartja a választási kerületek beosz­tását Magyarországon, de még roszabbnak Erdély­ben, azért, mert általa a román nemzetiség kiszo­­­ríttatik jogaiból. Mindezen bajokon a törvényja­vaslat nem kíván orvosolni, ugyanazért azt nem is pártolja, hanem kéri Tisza K. határozati javasla­tának elfogadását (Balról helyeslés.) Bejanovics Sándor: Pártolja a törvényjavasla­tot, mivel az az 1848-iki V-ik törvényhez képest, melynek­ hiányai idő folytán mindinkább kitűntek, elöhaladás. Szóló kivánja az egységes census, s a választási képességnek teljes igazságos meghatá­rozását. Elveti a 1. javaslat azon részét, mely az 1848-ban választási jogot gyakorolt nemesek e jogát továbbra is meghagyja; az értelmiségi qua­­lifikatiónak minél tágabb kiterjesztése mellett­ szól. A választási kerületek beosztását javítandónak tartja ő is, de rászalja, hogy e pontnál az ellenzék nemzetiségi kérdést csinál. (helyeslés) a választás módozata nem nemzetiségi, hanem nézete szerint általános alkotmányos kérdés. (Helyeslés.) Végül az incompatibilitást illetőleg, óhajtja bizonyos pon­tig annak kimondását, de külön idevágó törvényt nem kíván. Én —így folytatja szóló beszédét — egyetértek egészen­­. képviselő­társunk Csernátony Lajosnak az „Ellenőr­ben kifejtett azon nézetével, hogy az incompatibilitásra sem törvény sem határozat nem kell, hogy az incompatibilitásra vonatkozólag­­ minden egyénnek egyéni lelkiismerete, morális kö- t­­elezettsége elegendő (ellenmondás és derültség a­­ baloldalon.) Méltóztassanak meghallgatni. (Hall­juk ! Halljuk !) Én, t. képv. ház, a­ki az incompa­­r­tibilitást pártolom, én egyetértek az épen előa­­j­dott nézettel , de ha a ház e kérdésben egy hatá­­r­­ozat vagy törv.javaslat alkotását czélozza , úgy nagyon kérem a t. képviselőházat bocsátkozzék a kérdésnek érdemleges tárgyalásába is. Én ne­kem ugyan, t. képv. ház, meggyőződésem az, hogy nem is kell e tekintetben törvényjavaslat, hogy elég erre nézve a ház határozata. De nem a központi bizottság által ajánlott álta­­­­lános határozat, hanem a ház azon határozata,­­ mely kimondja, hogy ezen fokig, vagy ezen s ily­­féle állami vagy törvényhatósági szolgálatokban lévő tisztviselők, ha képviselőknek választatnak, tisztviselői adásukról lemondjanak. Ha ily hatá­rozat hozatik, annak morális kötelező ereje ki fog­­ mindenkire terjedni, míg a jelen pillanatban és a jelen határozat mellett feltéve mindig, hogy a tör­vényjavaslat nem lesz már ez ülésszakban tör­­vénynyé, meg fog maradni azon viszás állapot, mely ezen országgyűlés alatt is fenállott, hogy az­­ inkompatibilitásról e házban folyt viták nyomása alatt azon igen­­, képv.­társaink, kik egyszers­mind kormánytisztviselők, bizonyos kellemetlen helyzetben érezték magukat, a­mennyiben bizo­nyos oldalról a háznak csak tiltött tagjai gyanánt mintegy tekintettek (Fölkiáltás : csak a baloldal­ról !) Igenis úgy volt, nem ugyan általán, nem is a ház ezen oldaláról, de hivatkozom egynéhány vitára, midőn ezen kérdés újból és újból felhoza­tott. (Igaz! Igaz!) Én tehát ezen kérdés megoldását kívánom , de mert ezen határozati javaslat által annak megol­dását nem látom lehetségesnek, azért nem járulok a központi bizottságnak ezen határozatra vonat­kozó indítványához, de kívánni fogom annak ide­jén, hogy egy határozati javaslatot fogadjon el a t. ház, melyben az incompatibilitás esetei kife­jezve legyenek. Ezek után kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadom. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Csernátony Lajos : Személyes kérdésben kér szót. Nem tudja, hogy Bujanovics Sándor annak cre­­dójába miként jut be ő, de azt látja, hogy Pilátust akar belőle csinálni. (Derültség.) Ezt pedig nem

Next