Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1872-02-02 / 5. számú melléklapú
02. §. Aki a választás tartama alatt valamely büntetésre méltó cselekvényt követ el, avagy a választás rendjét megzavarja, s a kellő megintésre nem hajol : a választási vagy küldöttségi elnök rendeletére a választás helyéről eltávolítandó, s a választás befejezéséig való letartóztatása elrendelhető. 93. §. Minden szavazatszedő küldöttség helyiségén kívül szembeötlő helyen kifüggesztetnek : a községek szavazati sorrendje s azon képviselőjelölt neve, akire a szavazás azon küldöttségnél történik. 94. §. A szavazási helyiségekben a szavazatszedési asztalnál a küldöttségen, a bizalmi személyeken és a községek ellenőrző küldöttein kívül senki sem foglalhat helyet. A szavazatszedési asztalon az 1848. V. illetőleg az erdélyi 1848. II. és ezen törvényczikkely kitétetik. A szavazási helyiségbe azon választókon kívül, kiken a szavazás sora van, csak a küldöttségi elnök engedelmével szabad bemenni. 95. §. Ha a választási elnök a választásnál a kitűzött órában meg nem jelen, teendőit, míg megérkezik, az első helyettes elnök teljesíti. 96. §. Ha a küldöttségek tagjai vagy a községek küldöttei között valamelyik hiányzik, a választási elnök a jelenlevő választók közül helyettesít. 97. §. A kitűzött napon és órában a választási elnök megnyitja a választást. A képviselőjelöltek neveit oly kijelentéssel említi fel, hogy érvényes szavazat csak ezekre adható. 98. §. Ha csak egy képviselőjelölt van , ez elnök a választást befejezi, s a jelöltet egyhangúlag választott képviselőnek nyilvánítja. 99. §. Ha több a képviselőjelölt, a választási elnök a szavazást elrendeli. 100. §. A képviselőjelöltek mindenikének jogában áll, minden küldöttséghez a választók közül két bizalmi személyt nevezni. Ha ezt a szavazás elrendeléséig nem teljesítik, vagy a megnevezettek nem találhatók, a jelenlévő választók sorából a választási elnök nevez. 101. §. A szavazatszedő küldöttség elnökei a szavazás megkezdése előtt a községek ellenőrző küldötteit kötelességük lelkiismeretes teljesítésére intik, kik azt kézadással felfogadják. 102. §: A szavazás megnyitása után a 71. §-ban kitett óráig, a választási küldöttség folytonosan együtt ül. Déli 12 órakor egy órai szünet tartandó. Az elnök s a jegyző együttleges jelenléte minden választási cselekvényhez szükséges A szavazás alatt felmerült minden vitás kérdés felett az illető küldöttségi elnök határoz. 103. §. A szavazás jelöltek szerint elkülönítve történik. Minden jelöltre a választók községenkint s a meghatározott sorrendben szavaznak. 104. §. A jelöltek a 84. és 85. §. §-ban meghatározott sorrendben kerülnek szavazás alá. 105. §. Ha valamely jelöltre már minden község szavazott, helyére azon jelölt lép, aki a be nem osztottak sorában legelöl áll (84. 85. §§.) Ha nincs beosztatlan jelölt, az illető küldöttséghez azon jelölt választóiból osztatik be egy része, a ki a szavazat alatt levők közt sorban legelől áll. A választók felosztása községenkint történik s mindig a sorrendben leghátul álló községek teendők át az uj küldöttséghez. 106. §. Oly küldöttséghez, melyben valamely jelölt beosztatott, erre a választás befejeztéig mindig adható szavazat, akkor is, ha a szavazás rendje egy más jelöltön van. 107. §: A választó csak személyesen szavazhat. A szavazás élő szóval nyilvánosan történik. Csak annak van joga szavazni, aki az illető község választóinak névjegyzékében előfordul s a választási igazolványt előmutatja. Ilyentől a szavazási jog meg nem tagadható. A küldöttségek tagjai, a bizalmi férfiak s a községek ellenőrző küldöttei azon küldöttségnél is szavazhatnak, ahol hivatalosan működnek. Ha a választó nem a kellő küldöttség előtt jelentkezik, az illető helyre utasítandó. 108. §. A szavazás következőleg foly le. A soron levő község (városrész, utcza) neve kikiáltatik, s a községbeli választók a szavazási helyiség előtt foglalnak helyet. A helyiségbe egyszerre csak annyi bocsáttatik be, a mennyit a küldöttség elnöke megenged. Oly község, melyből akkor, midőn a szavazás reá került, senki sem jelentkezik , legutoljára szavaz. Azok, kik községükkel nem szavaztak, csak akkor bocsáttatnak szavazatra, midőn már minden község szavazott. 109. §. A szavazáskor a választási igazolvány átadandó. A szavazó neve, lakhelye, azon sorszám, mely alatt az állandó névjegyzékben előfordul, és szavazata két szavazati ivre feljegyeztetik. Az egyik ívet a jegyző, a másikat a küldöttségi elnök által kijelölt bizalmi férfiú viszi. Minden képviselőjelöltre adott szavazatok külön ívekre hatnak. Az elnök az átvett szavazatjegyeket egy alkalmas jellel megjegyzi s külön elrakja. Azok neveit, kik már szavaztak, az elnök az előtte fekvő névjegyzéken megjelöli. Kérdést a szavazóhoz csak az elnök intézhet. Nem szabad oly kérdést tenni, mely más körülményre van irányozva, mint amely a szavazati ívre feljegyzendő, kivéve, ha az azonosság vagy az jó kérdésbe, hogy az illető már egyszer szavazott. 110. §. Semmis a szavazat, ha nincs értelme, vagy többfélekép magyarázható, avagy ha oly egyénre adatott, ki nem képviselőjelölt. A semmis szavazatokról ugyanazok, kik a szavazati íveket írják, külön jegyzéket vezetnek. 111. §. Oly szavazat, mely a szavazó azonossága, vagy a miatt jó kifogás alá, mert az illető választó már egyszer szavazott : ha visszautasíttatik, mindig, ha pedig elfogadtatott, csak a bizalmi férfiak egyikének kivonatára vétetik külön jegyzékbe. 112. §. A szavazatok érvényessége felett a küldöttségi elnök azonnal köteles határozni, s határozatát kihirdeti és az illető szavazati ív jegyzetrovatába röviden beírja. 113. §. A szavazás első nap a meghatározott órában berekesztetik. Az elnök a feljegyzett szavazatokat s a beadott szavazatjegyeket összeszámítja. Az eredmény s a berekesztés időpontja a szavazati ívekre följegyeztetik. A záradékot az elnök aláírja. A beadott igazolványok jelöltek szerint elkülönítve csomagokba rakatnak, s az elnök által lepecsételtetnek. A külön jegyzékekbe iktatott szavazatokra vonatkozó igazolványok külön csomagba tétetnek. 114. §. Második napon délután 6 órakor a szavazás befejeztetik. Ez időponton túl nem szabad szavazatot elfogadni. A küldöttségek elnökei a náluk beadott érvényes szavazatokat összeszámítják, s az eredmény a szavazati ívek befejezési záradékában kitétetik. A záradékot az elnök aláírja. 115. §. A küldöttségek a berekesztett szavazati íveket, úgyszintén a választó igazolványokat a választási elnöknek adják át, ki a küldöttségek tagjai s a bizalmi férfiak előtt a választás végeredményét összeszámítja, megállapítja s kihirdeti. 116. §. A választókerület képviselője azon jelölt lesz, ki a legtöbb szavazatot nyerte, ha a reá esett szavazatok száma az összes beadottak felét meghaladja. 117. §: A képviselőjelöltek a szavazás megkezdése után is visszaléphetnek. A visszalépést a választási elnök előtt személyesen vagy sajátkezűleg írt nyilatkozatban kell kijelenteni. Minden visszalépés a szavazati helyiségekben kifüggesztett s az elnök által aláirt hirdetményben adatik tudtul. Ha egyen kívül minden képviselőjelölt visszalépett, a választási elnök a szavazást megszünteti s a választást berekeszti. A fennmaradó jelölt megválasztottnak tekintetik. 118. §. A választásról jegyzőkönyv vezettetik, abban megemlítendő : a) a választás helyes megkezdésének időpontja; b) a képviselőjelöltek és az ajánlók nevei; c) a szavazatszedő küldöttségek tagjainak nevei, a szavazati helyiségek, s a községek szavazási sorrendje; d) az esetleges lemondás vagy visszalépés körülményei; e) ha szavazás rendeltetett el, a képviselőjelöltek beosztása, a szavazás folyama, eredménye s a megválasztott képviselő neve. 119. §. A jegyzőkönyv két egyenlő példányban állíttatik ki; mindkettőt a választási elnök és a szavazati küldöttségek összes tagjai aláírják. A szavazati ívek, a semmis és a kifogás alá vett szavazatokról felvett jegyzék egy példánya mindkét, a képviselő-ajánlást s a lemondást tartalmazó nyilatkozatok pedig azon jegyzőkönyvhöz füzetnek, amely a központi bizottságnak jut. A zsinór végét a választási elnök lepecsételi. A jegyzőkönyv egyik példányát az elnök a megválasztott képviselőnek adja át, vagy küldi meg, a másikat a választói igazolványokkal együtt, rövid jelentés mellett a központi bizottsághoz nyújtja be, mely azt a törvényhatóság levéltárában helyezi el. A központi bizottság a belügyminiszert a választás eredményéről azonnal értesíti. 120. §. A választási igazolványok a törvényhatóság levéltárában mindaddig lepecsételve őriztetnek, míg a megtörtént választás ellen panasz adható be, vagy a beadott panasz jogérvényesen el nem intéztetett. 121. §. Ha a szavazatok átalános többségét egyik jelölt sem nyerte meg, azon kettő közt, kikre a legtöbb szavazat esett, új választás történik. Az elnök az eredmény kihirdetésekor ezt világosan kijelenti, s az ily választásról csak egy példányban veszi fel a jegyzőkönyvet, s azt a központi bizottsághoz adja be. 122. §: Az új választás a jelen törvény határozatai szerint történik. A 77. §. szerint kibocsátandó hirdetményben meg kell említeni a jelöltek neveit, és azt, hogy érvényes szavazat csak reájuk adható. Ha az új választásnál mindkét jelöltre egyenlő számú szavazat esik, a választási elnök által húzandó sors dönt. 123. §. A megtörtént választás elleni panaszok s átalán véve a választás érvénye felett a képviselőház határoz. 124. §. A központi bizottsági szavazatszedő küldöttségek tagjai eljárásukért napidíjat vagy kárpótlást nem kapnak. De ha tisztükben lakhelyükön kívül járnak el, fuvar illeti őket. 125. §: Szavazati ívekkel a belügyminiszer látja el a törvényhatóságokat. A választási eljárás költségei az állampénztárból fedeztetnek. 126. §. Ezen törvény kihirdetését követő 14 nap alatt minden törvényhatóság a belügyminiszer felszólítására közgyűlést tart, s a névjegyzék elkészítésére az összeíró küldöttségeket, úgyszintén a felszólalási bizottságot megválasztja. A magyar királyi kúriánál a felebbviteli bíróság megalakítása s annak ügyvitele iránt az igazságügyi minister intézkedik. 127. §. Ezen törvény csak a jelen országgyűlés feloszlása után lép hatályba. Időközben eső választások a jelenleg érvényben levő törvények szerint történnek. 128. §. Az 1848. V.sz. ez. 7—52. §§., úgyszintén a jelen törvénynyel ellenkező minden törvényes határozat hatályon kívül létezik. 129. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. 36 Indokolás az I. fejezethez. Huszonharmadik éve múlt már, hogy az 1848. V. t. ez. a magyar képviselőházat jelen alakjában megalkotta. Azóta e törvény négy országgyűlési választást ért meg. Határozatai foganatba mentek az életben. Most már a felmerült tapasztalatok alapján alkothatunk véleményt a törvény becse és hordereje felett, s annak átvizsgálása az élet tanulságára fektethető. De a reform körének és tartalmának meghatározása nemcsak a tett tapasztalatoktól függ. A változtatásnak megvannak ezektől nem függő