Budapesti Közlöny, 1872. március (6. évfolyam, 49-74. szám)
1872-03-22 / 67. szám
Ő császári és Apostoli királyi 1872. évi mart. 13-ról kelt legfelsőbb kézirattal báró Eichhof József birodalmi tanácsi követ és nagy földbirtokosnak a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége folyó hó 7-ről kelt legfelsőbb elhatározással legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a következő cs. és kir. rendkívüli követek és meghatalmazott ministerek: gróf Milinen Rudolf a svéd királyi éjszaki csillagrend nagykeresztjét, báró Éder Károly a dán királyi danebrog-rend nagy keresztjét, báró Walterskirchen Ottó a württembergi királyi Frigyes-rend nagykeresztjét, — báró Vetsera Albin a hesseni nagy bérezési Nagylelkű Fülöp érdemrendjének nagykeresztjét, — lovag Pfusterschmidt Károly a bádeni nagyherczegi zsidringi oroszlán-rend nagykeresztjét, és gróf Zaluszki Károly császári és királyi követségi tanácsos az olasz korona-rendnek nagytiszti keresztjét elfogadhassák és viselhessék. A kir. igazságügyminister Fabinyi Gyula, pesti kir. törvényszéki jegyzőt, és Prihradny Oszkár igazságügyministeri fogalmazó segédet,az igazságügyministeriumhoz fogalmazóknak nevezte ki. A kir. igazságügyminister a pesti törvényszékhez jegyzőnek Czárán István igazságügyministeri fogalmazósegédet nevezte ki. A kir. igazságügyminister a selmeczbányai kir. törvényszékhez telekkönyvvezetősegéddé: Bellán Adolf telekkönyvi írnokot, és telekkönyvi írnokká : Mácsai Lajos, volt megyei telekkönyvi dijnokot nevezte ki. — A kir. igazságügyminiszer a szamosujvári e. f. kir. törvényszék területén bírósági végrehajtókká és pedig a törvényszék mellé: Secaleanu Jakab ■ dobokamegyei volt törvényszéki írnokot; a szamosujvári járásbíróság mellé: Koltay Károlyt; a hidalmási járásbíróság mellé: Péshy Miklóst; a pánczél csehi járásbíróság mellé : Csákói Mihály dobokamegyei volt törvényszéki írnokot; a széki járásbíróság mellét Almádi Viktor dobokamegyei volt törvényszéki dirnokot nevezte ki. Klein Gyula pesti lakos vezetéknevének„AVes“-ra kért átváltoztatása folyó évi 8013. számú belügy- ministeriumi rendelettel megengedtetett. Poveszky Illés szabadságolt állományú honvédgyalog hadnagy a magy. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról és cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. A m. kir. pénzügyminister Plech Józsefet a beszterczebányai m. kir. jószágigazgatósághoz raktártisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyministeriumnak f. évi 11,894. sz. a. kelt rendeletével Szmolinszko nyitramegyei község folyó évi április hó 1-től kezdve a szakolczai kir. adóhivatal kerületéből a szeniczei adóhivatal területéhez csatoltatott. Folyó évi április hó 1 jén Etéd nevű helységben Udvarhelyszéken egy m. k. postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsiposta fel- és leadásával, utóbbinál csak is ttz tont egyes súlyig, fog foglalkozni, és a köröndi postahivatallal hetenkint négyszeri küldöncz-postajárat által lesz összeköttetésben. Ezen postahivatal kézbesítési kerületébe következő helységek tartoznak: Bulaka, Etéd, Kőröspatak, Küsmöd, Mártonos és Szolokma. A „Nagy-kanizsai fürdő-részvény társulat“ alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium által f. évi martius hó 17 én 2217. sz. a a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Az „Alsó vadászi népbank“ alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministerium által f. év martius 18-án 2260. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. 532 NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CDLXX. ÜLÉSE 1872. márt. 21-én délelőtt 10 órakor. Elnök: Somssich Pál.. Jegyzők: Szeniczey Ödön, Szill Kálmán, Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak : Gr. Lónyay Menyhért, Szlávy József, Kerkapoly Károly: A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Madarász József : Fehérmegye Polgárdi városa lakosai részéről kérvényt nyújt be a választásijavaslat ellen. A kérv. bizottsághoz utasittatik. Jámbor Pál : Következő interpellate intézi a belügyministerhez: Tekintve, hogy Bács megye Magyarország legnagyobb magtára, mely ha üres, a szükséget az egész ország érzi; tekintve, hogy Bács megye dúsgazdag vidékének nagyobb része hetek óta árvíz alatt áll, és mindeddig semmi kormányintézkedés nem történt; kérdem a belügyminiszert, szándékozik-e a víz által borított községeknek segélyt nyújtani az által, hogy Vukovics Sebő határozati javaslatának haladék nélkül eleget tegyen ? Közöltetni fog a belügyminiszer úrral. Paczolay János : Szab. kir. Szakolcza város mintegy 200 választópolgárának előterjesztését mutatja be, melyben kijelentik, hogy Sebesy- József a szakolczai kerület képviselője a múlt hó végével és ezen hónap elején a választók felhívása következtében, a városrendezési ügyben való részvétel végett időzött otthon, minek következtében arra kérik a t. házat, hogy a folyó hó 4-én 10 szakolczai polgár aláírásával Halász Boldizsár képv. ur által benyújtott kérvényt, melyben Sebesy József képv. urat vádolják, hogy a saját ügyei érdekében mulatott oda haza, valótlannak és rágalomnak méltóztassék tekinteni. (Jobb felől helyeslés.) Kéri a házat, miután az előbbi kérvény a kérvényi bizottsághoz utasíttatott, méltóztassék ezen kérvényt szintén a kérvényi bizottsághoz utasítani. (Jobbról helyeslés.) Patay István : Ne mondják előre, hogy helyes, mert aki képviselő, az legyen itt. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Lázár Ádám : Interpellatiója az igazságügyminister úrhoz : Miután az 1869. IV. t. sz. 8. §. c) pontja szerint a biró nem viselhet más, akár állami, (polgári, katonai és fizetéses egyházi) akár törvényhatósági vagy községi valóságos vagy tiszteletbeli hivatalt, vagy szolgálatot sat. Miután további ugyanazon törvény 10. §. szerint : a biró, ha negválasztatik, tagja lehet ugyan a törvényhatóság vagy községi képviselő-testületnek, de azoktól megbizatást vagy kiküldetést nem fogadhat el. Miután végül az 1871. XXXIII. t. ez. 16. §. szerint: „Az 86». IV. t. ez. 8—13. §§ ainak rendeletei az ügyészig tagjaira is kiterjesztetnek.“ Történt azonba, hogy ezen világos törvények ellenére az erdeki részekben a kir. főügyész kijelölő bizottsági tagságot, egy kir. ügyész pedig tiszti ügyészi hintást fogadott el, mit mások is utánozhatnának. Hasonló összeérhetlenségek kikerülése tekintetéből kérdezem az igazságügyminiszer urat: 1. Van-e ezen esetről hivatalos tudomása? ha igen, „ 2. Összeférhetnek tartja-e ezen hivatásokat egymással? ha nm, 3. Nem tartja szükségesnek a fennálló törvények szabványaink szigorú követése végett alárendelt közegeibe egy körrendelettel sürgősen intézkedni? Igen jól tudom, hát, hogy valamint az évek óta beadottt interellatiok közül számosakra nem igen szoktak jelen a miniszer urak, úgy ezen interpellálom is a cél inkább részesülhet hasonló sorsban, miután az ülésszak vége felé jár és az igazságügyminiszer azzal fogja magát biztatni, hogy most már úe is bevégződvén a tárgyalások, a jövő országgyűl alatt, ha valakinek tetszik, megújíthatja az interpellátiót. Mindazáltal ezen késedelmezés nem gátolhat engem kötelességem teljesítésében és kérem is a miniszer urat, hogy a törvény szigorú fenntartása tekintetéből méltóztassék ezen ügyben mielőbb intézkedni, miután különben az egész ügyben a felelősség őt terheli. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Közöltetni fog az igazságügyminiszerrel. Madarász József : Megújítja interpellatioját a sárbogárdi bírótól eltolvajlott adópénzek tárgyában. Péchy Tamás: Magánkérvényt nyújt be, mely a kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Kvassay László : A központi bizottság jelentését terjeszti elő, a Luksits Bódog és a Móricz Pál által az italmérési jogra vonatkozólag beadott törvényjavaslatok iránt. Ki fog nyomatni és szétoszlatni. Következik Irányi Dániel törvényjavaslatának felvétele a választási visszaélések megbüntetésére vonatkozólag. Irányi Dániel indokolja az általa a választásoknál előforduló visszaélések megbüntetésére vonatkozólag benyújtott törvényjavaslatot. E törvényjavaslat a franczia vesztegetési törvény után készült, bár szóló nem akart oly szigorú törvényt indítványozni, mint a franczia vesztegetési törvény, mert tartott attól, hogy a bírák, semhogy a vádlottra terhesebb büntetéseket mérnének, azokat talán inkább egészen felmentenék. Francziaországban a vesztegetés, különösen az etetés és itatás nincs divatban, mi főleg a titkos szavazásnak tulajdonítandó, és szóló azon meggyőződésben van, hogy bármely szigorú büntetések szabassanak a választásoknál történő visszaélésekre, míg a nyilvános szavazás elve tartatik fen, addig azokat sikeresen meggátolni nem lehet. Az általa indítványozott törvényjavaslatban kétféle büntetést javasol: pénz -és szabadságbeli büntetést. Tiltatik e törvényjavaslatban az összeíró bizottságok által a választókra gyakorolt pressio, a vesztegetés, melyre nézve két eset különböztetik meg: vesztegetés azon kijelentett czéllal, hogy a megvesztegetett köteles legyen az illető képviselőelöltre szavazni, vagy egyszerű ajándékozás; tiltatik az etetés, itatás és fuvaroás, mely a választók szállítása czéljából történik. A visszaessek megbüntetését a kir. törvényszékekre kívánja bízni a kir. ügyész felperessége alatt. A választást megsemmisíttetni kívánja, ha kiderül, hogy a vesztegetés a megválasztott rendeletéből, vagy tudtával történt. Szóló beismeri, hogy az általa beadott tvjavaslait hiányos, de reméli, hogy a ház bölcsesége a hiányokat ki fogja igazítani. Kéri tvjavaslatát az osztályokhoz utasíttatni. (Élénk helyeslés balról.) Tóth Vilmos belügyminiszer: Nekem, t. hát, semmi ellenvetésem az ellen, hogy az Irányi Dániel képviselő úr által benyújtott törvényjavaslat rögtön az osztályokhoz utasíttassék, de csak arra kérem, miután e napokban a kormány részéről lesz szerencsém egy hasonló törvényjavaslatot beterjeszteni, méltóztassék ezt addig elhalasztani azon czélból, hogy azzal egyidejűleg utasíttathassék az osztályokhoz. Almássy Sándor : Azonnal az osztályokhoz kívánja utasítni Iványi J.javaslatát, mert ha a bel- Ügyér valóban be fogja váltani szavát, s beterjeszti azon 1.javaslatot, melyet már rég ígért s mindeddig be nem terjesztett, s azután ezt is az osztályokhoz lehet utasítani. (Helyeslés.) Ezután elnök 25 képviselő kívánságára névszerinti szavazás alá bocsátja ezen kérdést, vegyék e tárgyalás alá az osztályok azonnal Irányi t.javaslatát, igen, vagy nem ? A szavazás eredménye ez: igennel szavazott 109, nemmel 135, távol volt 146 képviselő; e szerint a többség nem kívánja rögtön tárgyaltatni I Irányi J.javaslatát, hanem a belügyminiszer által beadandó t.javaslattal egyidejűleg fog az osztályokhoz utasíttatni. Ezután felvétetik a napirend, a választási t.javaslat czíme feletti vita folytatása. Ragályi Gyula leghelyesebb és legkorrektebbnek tartja azon kijelentést, melyet Perczel István tett, t. i. az egész törvényjavaslatnak czímét csak akkor lehet helyesen meghatározni, midőn az egész tvjavaslat megvitatva és befejezve lesz, ugyanazért csatlakozik Perczel István indítványához. (Helyeslés balfelöl.)