Budapesti Közlöny, 1872. március (6. évfolyam, 49-74. szám)

1872-03-22 / 67. szám

Ő császári és Apostoli királyi 1872. évi mart. 13-ró­l kelt legfelsőbb kézirattal báró Eichhof József birodalmi tanácsi követ és nagy földbirto­kosnak a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége folyó hó 7-ről kelt legfelsőbb elhatározással legkegyelme­sebben megengedni méltóztatott, hogy a követ­kező cs. és kir. rendkívüli követek és meghatal­mazott ministerek: gróf Mi­linen Rudolf a svéd királyi éjszaki csillagrend nagykeresztjét, báró Éder Károly a dán királyi danebrog-rend nagy ke­resztjét, báró Walterskirchen Ottó a württem­­bergi királyi Frigyes-rend nagykeresztjét, — báró Vetsera Albin a hesseni nagy bérezési Nagylelkű Fü­löp érdemrendjének nagykeresztjét, — lovag Pfusterschmidt Károly a bádeni nagyherczegi zsid­­ringi oroszlán-rend nagykeresztjét, és gróf Zaluszki Károly császári és királyi követségi ta­nácsos az olasz korona-rendnek nagytiszti ke­resztjét elfogadhassák és viselhessék. A kir. igazságügyminister Fabinyi Gyula, pesti kir. törvényszéki jegyzőt, és Prihradny Oszkár igazságügyministeri fogalmazó segédet,az igazság­­ügyministeriumhoz fogalmazóknak nevezte ki. A kir. igazságügyminister a pesti törvényszék­hez jegyzőnek Czárán István igazságügyministeri fogalmazósegédet nevezte ki. A kir. igazságügyminister a selmeczbányai kir. törvényszékhez telekkönyvvezetősegéddé: Bellán­­ Adolf telekkönyvi írnokot, és telekkönyvi ír­nokká : Mácsai Lajos, volt megyei telekkönyvi­­ dijnokot nevezte ki. — A kir. igazságügyminiszer a szamosujvári e. f.­­ kir. törvényszék területén bírósági végrehajtókká­­ és pedig a törvényszék mellé: Secaleanu Jakab ■ dobokamegyei volt törvényszéki írnokot; a sza­­­mosujvári járásbíróság mellé: Koltay Károlyt; a hidalmási járásbíróság mellé: Péshy Miklóst; a pánczél csehi járásbíróság mellé : Csákói Mihály dobokamegyei volt törvényszéki írnokot; a széki járásbíróság mellét Almádi Viktor dobokame­­­gyei volt törvényszéki dirnokot nevezte ki. Klein Gyula pesti lakos vezetéknevének„AVes“-ra kért átváltoztatása folyó évi 8013. számú belü­gy-­ ministeriumi rendelettel megengedtetett. Poveszky Illés szabadságolt állományú honvéd­­gyalog hadnagy a magy. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról és cziméről önként leköszönvén, le­mondása a honvédelmi ministerium által elfogad­­­­tatott. A m. kir. pénzügyminister Plech Józsefet a besz­­terczebányai m. kir. jószágigazgatósághoz raktár­tisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyministeriumnak f. évi 11,894. sz. a. kelt rendeletével Szmolinszko nyitramegyei község folyó évi április hó 1-től kezdve a szakol­czai kir. adóhivatal kerületéből a szeniczei adóhi­vatal területéhez csato­ltatott. Folyó évi április hó 1 jén Etéd nevű helységben Udvarhelyszéken egy m. k. postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsiposta fel- és leadásá­val, utóbbinál csak is ttz tont egyes súlyig, fog foglalkozni, és a köröndi postahivatallal hetenkint négyszeri küldöncz-postajárat által lesz összeköt­tetésben. Ezen postahivatal kézbesítési kerületébe következő helységek tartoznak: Bulaka, Etéd, Kőröspatak, Küsmöd, Mártonos és Szolokma. A „Nagy-kanizsai fürdő-részvény társulat“ alap­szabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium által f. évi martius hó 17 én 2217. sz. a a törvényes bemutatási záradékkal el­láttattak. Az „Alsó vadászi népbank“ alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministerium által f. év martius 18-án 2260. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. 532 NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CDLXX. ÜLÉSE 1872. márt. 21-én délelőtt 10 órakor. Elnök: Somssich Pál.. Jegyzők: Szeniczey Ödön, Szill Kálmán, Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak : Gr. Lónyay Menyhért, Szlávy József, Kerkapoly Károly: A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Madarász József : Fehérmegye Polgárdi vá­rosa lakosai részéről kérvényt nyújt be a választási­­javaslat ellen. A kérv. bizottsághoz utasittatik. Jámbor Pál : Következő interpellate intézi a belügyministerhez: Tekintve, hogy Bács megye Magyarország legna­gyobb magtára, mely ha üres, a szükséget az egész ország érzi; tekintve, hogy Bács megye dúsgazdag vidéké­nek nagyobb része hetek óta árvíz alatt áll, és mindeddig semmi kormányi­­ntézkedés nem tör­tént; kérdem a belügyminiszert, szándékozik-e a víz által borított községeknek segélyt nyújtani az által, hogy Vukovics Sebő határozati javaslatának haladék nélkül eleget tegyen ? Közöltetni fog a belügyminiszer úrral. Paczolay János : Szab. kir. Szakolcza város mintegy 200 választó­polgárának előterjesztését mutatja be, melyben kijelentik, hogy Sebesy-­ Jó­zsef a szakolczai kerület képviselője a múlt hó vé­gével és ezen hónap elején a választók felhívása következtében, a város­rendezési ügyben való részvétel végett időzött otthon, minek következ­tében arra kérik a t. házat, hogy a folyó hó 4-én 10 szakolczai polgár aláírásával Halász Boldizsár képv. ur által benyújtott kérvényt, melyben Se­besy József képv. urat vádolják, hogy a saját ügyei érdekében mulatott oda haza, valótlannak és rágalomnak méltóztassék tekinteni. (Jobb felől helyeslés.) Kéri a házat, miután az előbbi kérvény a kérvényi bizottsághoz utasíttatott, méltóztassék ezen kérvényt szintén a kérvényi bizottsághoz uta­sítani. (Jobbról helyeslés.) Patay István : Ne mondják előre, hogy helyes, mert a­ki képviselő, az legyen itt. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Lázár Ádám : Interpellatiója az igazságügymi­­nister úrhoz : Miután az 1869. IV. t. sz. 8. §. c) pontja szerint a biró nem viselhet más, akár állami, (polgári, ka­tonai és fizetéses egyházi) akár törvényhatósági vagy községi valóságos vagy tiszteletbeli hivatalt, vagy szolgálatot sat. Miután további ugyanazon törvény 10. §. sze­rint : a biró, ha negválasztatik, tagja lehet ugyan a törvényhatóság vagy községi képviselő-testület­nek, de azoktól megbizatást vagy kiküldetést nem fogadhat el. Miután végül az 1871. XXXIII. t. ez. 16. §. szerint: „Az 86». IV. t. ez. 8—13. §§ ainak ren­deletei az ügyészig tagjaira is kiterjesztetnek.“ Történt azonba, hogy ezen világos törvények ellenére az erdeki részekben a kir. főügyész ki­jelölő bizottsági tagságot, egy kir. ügyész pedig tiszti ügyészi hintást fogadott el, mit mások is utánozhatnának. Hasonló összeérhetlenségek kikerülése tekin­tetéből kérdezem az igazságügyminiszer urat: 1. Van-e ezen esetről hivatalos tudomása? ha igen, „ 2. Összeférhetnek tartja-e ezen hivatásokat egymással? ha nm, 3. Nem tartja­ szükségesnek a fennálló törvé­nyek szabványaink szigorú követése végett alá­rendelt közegeibe egy körrendelettel sürgősen in­tézkedni? Igen jól tudom, hát, hogy valamint az évek óta beadottt interellatiok közül számosakra nem igen szoktak jelen­ a miniszer urak, úgy ezen in­terpellálom is a cél inkább részesülhet hasonló sorsban, miután az ülésszak vége felé jár és az igazságügyminisz­er azzal fogja magát biztatni, hogy most már úe is bevégződvén a tárgyalások,­ a jövő országgyűl alatt, ha valakinek tetszik, megújíthatja az interpellátiót. Mindazáltal ezen késedelmezés nem gátolhat engem kötelességem teljesítésében és kérem is a miniszer urat, hogy a törvény szigorú fenntartása tekintetéből méltóztas­­sék ezen ügyben mielőbb intézkedni, miután kü­lönben az egész ügyben a felelősség őt terheli. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Közöltetni fog az igazságügyminiszerrel. Madarász József : Megújítja interpellatioját a sárbogárdi bírótól eltol­vaj­lott adópénzek tár­gyában. Péchy Tamás: Magánkérvényt nyújt be, mely a kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Kvassay László : A központi bizottság jelen­tését terjeszti elő, a Luksits Bódog és a Móricz Pál által az italmérési jogra vonatkozólag beadott tör­vényjavaslatok iránt. Ki fog nyomatni és szétoszlatni. Következik Irányi Dániel törvényjavaslatának felvétele a választási visszaélések megbüntetésére vonatkozólag. Irányi Dániel indokolja az általa a választá­soknál előforduló visszaélések megbüntetésére vo­natkozólag benyújtott törvényjavaslatot. E tör­vényjavaslat a franczia vesztegetési törvény után készült, bár szóló nem akart oly szigorú törvényt indítványozni, mint a franczia vesztegetési tör­vény, mert tartott attól, hogy a bírák, semhogy a vádlottra terhesebb büntetéseket mérnének, azokat talán inkább egészen felmentenék. Francziaor­­szágban a vesztegetés, különösen az etetés és ita­tás nincs divatban, mi főleg a titkos szavazásnak tulajdonítandó, és szóló azon meggyőződésben van, hogy bármely szigorú büntetések szabassanak a választásoknál történő visszaélésekre, míg a nyil­vános szavazás elve tartatik fen, addig azokat si­keresen meggátolni nem lehet. Az általa indítványozott törvényjavaslatban két­féle büntetést javasol: pénz -és szabadságbeli bün­tetést. Tiltatik e törvényjavaslatban az összeíró bizottságok által a választókra gyakorolt pressio, a vesztegetés, melyre nézve két eset különböztetik meg: vesztegetés azon kijelentett czéllal, hogy a megvesztegetett köteles legyen az illető képviselő­el­öltre szavazni,­­ vagy egyszerű ajándékozás; tiltatik az etetés, itatás és fuvaro­ás, mely a vá­lasztók szállítása czéljából történik. A visszaessek megbüntetését a kir. törvényszékekre kívánja bízni a kir. ügyész felperessége alatt. A választást megsemmisíttetni kívánja, ha ki­derül, hogy a vesztegetés a megválasztott rende­letéből, vagy tudtával történt. Szóló beismeri, hogy az általa beadott tvjavaslait hiányos, de re­méli, hogy a ház bölcsesége a hiányokat ki fogja igazítani. Kéri tvjavaslatát az osztályokhoz uta­­síttatni. (Élénk helyeslés balról.) Tóth Vilmos belügyminiszer: Nekem, t. hát, semmi ellenvetésem az ellen, hogy az Irányi Dá­niel képviselő úr által benyújtott törvényjavaslat rögtön az osztályokhoz utasíttassék, de csak arra kérem, miután e napokban a kormány részéről lesz szerencsém egy hasonló törvényjavaslatot be­­­­terjeszteni, méltóztassék ezt addig elhalasztani­­ azon czélból, hogy azzal egyidejűleg utasíttathas­­sék az osztályokhoz. Almássy Sándor : Azonnal az osztályokhoz kí­vánja utasítni Iványi J.javaslatát, mert ha a bel- Ügyér valóban be fogja váltani szavát, s beter­jeszti azon 1.javaslatot, melyet már rég ígért s­­ mindeddig be nem terjesztett, s azután ezt is­­ az osztályokhoz lehet utasítani. (Helyeslés.)­­ Ezután elnök 25 képviselő kívánságára névsze­­­­rinti szavazás alá bocsátja ezen kérdést, vegyék e­­ tárgyalás alá az osztályok azonnal Irányi t.javas­latát, igen, vagy nem ? A szavazás eredménye ez: igennel szavazott 109, nemmel 135, távol volt 146 képviselő; e sze­rint a többség nem kívánja rögtön tárgyaltatni I Irányi J.javaslatát, hanem a belügyminiszer által­­ beadandó t.javaslattal egyidejűleg fog az osztályok­hoz utasíttatni. Ezután felvétetik a napi­rend, a választási t.ja­­vaslat czíme feletti vita folytatása. Ragályi Gyula leghelyesebb­ és legkorrektebb­­nek tartja azon kijelentést, melyet Perczel István tett, t. i. az egész törvényjavaslatnak czímét csak akkor lehet helyesen meghatározni, midőn az egész tvjavaslat megvitatva és befejezve lesz, ugyanazért csatlakozik Perczel István indítványához. (Helyes­lés balfelöl.)

Next