Budapesti Közlöny, 1872. június (6. évfolyam, 123-147. szám)
1872-06-01 / 123. szám
Buda-Pest 1872. 123. szám Szombat, junius 1 Smrklesítőbég s Pesten, Kitvmi utca, 10-ik szám T. emelet. Csidóhivátal : Pesten, Barátok - tere 7. sz. a. földszint. Ki EJHÁTOK nem küldenek Tisza. Bérmentetlen levelek cs&k rendet levelesöinktöl fogadt&ta&k eL Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt Egész évre.....................12 írt. Félévre ...... 6 „ Negyed évre BUDAPESTI KÖZLÖNY.HIVATAla » 7j A V. Előfizetési Ádam : A „Budapesti Khetriny" melléklapjára külön, postán vagy házdhoz hordva . Egész évre. . . 2 írt. 40 kr Félévre ... 1 „ 20 „ Negyed évre . . . „ 60 . A „Hivat. Értesítő“ egyes száma, főlap nélkül 10 kr. azzal együtt, 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos.„Értesítőben* iktatandó hirdetések dl.tal a hirdetménynyal együtt előlegesen beküldendők, mig pedlig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 ért. éeSO kr. a bélyegért, 100— 200-1? 1 írt, 100—900-ig 3 frt és igy tovább minden lOVRZÓért 1 frttal több. MaUÁNYIRDZTESEKI Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. mindért beiktatásnál. A bélyeg dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért A hív‘•■irdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. HIVATALOS RÉSZ. Földmivelés-, ipar- s kereskedelmi miniszerem előterjesztésére Kozma Ferencz ministeri osztálytanácsost az állami lótenyésztési intézetek körül szerzett érdemei elismeréséül számfeletti ministeri tanácsossá nevezem ki. Kelt Bécsben, 1872. évi május 25. Ferencz József, s. k. Szlávy József, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, Ratkovics Martin, a verdniki zárda főnökének, az állam és egyház körül szerzett érdemei elismeréséül, Ferencz-József-rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Bécsben, 1872. május 25. Ferencz József, s. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Piringer András soproni gyármunkásnak, 50 évi hű és fáradhatatlan szolgálatai elismeréséül az ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1872. évi május hó 20-án.Ferencz József, s. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. , császári és Apostoli kir. Felsége é. május hó 10 én Budán kelt legfelsőbb elhatározásával Fliegauf Károly, temesvári építőmester és építésznek, az épitészeti szakmában tett kiváló szolgálatai elismeréséül a Ferencz József rend lovagkeresztjét legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége május 22-töl kelt legfelsőbb kézirattal báró Petz Antal cs. k. ellen admirálnak, mint az I. oszt. vaskoronarend lovagjának, a rendszabályai értelmében, a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A közös külügyminiszer a konstantinápolyi nagykövetségnél alkalmazott báró Gödel-Lannoy Emil consuli növendéket, a nevezett nagykövetségnél tolmácssegéddé nevezte ki. A kir. igazságügyminister a szeniczi törvényszékhez Írnoknak Rajcsányi Ferencz volt megyei esküdtet nevezte ki. A kir. igazságügyminister a székesfehérvári törvényszékhez Írnoknak Horváth István törvényszéki dirnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminiszer a nagyszombati kir.. törvényszékhez segédtelekkönyvvezetőnek Benn Béla nagyszombati járásbirósági írnokot, ugyanoda Írnoknak pedig Becskerék Gusztáv volt bars megyei törvényszéki kiadót nevezte ki. A kir. igazságügyminister a zsolnai járásbíróság mellé Martincsek Ferenczet, a vágbeszterczei járásbíróság mellé pedig Benyovszky Lászlót nevezte ki bírósági végrehajtóknak. A kir. igazságügyminister a soproni járásbíróság mellé birósági végrehajtónak Komjáthy János sopronmegyei volt esküdtet nevezte ki. A kir. igazságügyminister a pápai törvényszékhez írnoknak: Garay János törvényszéki dijnokot, és Czink Vidor, magán jogtanulót, továbbá a devecseri járásbírósághoz írnoknak: Tauffel Mihály törvényszéki dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister az alsó-kubini törvényszék mellé végrehajtónak Reviczky Matajecz Jánost nevezte ki. A kir. igazságügyminister a liptó-szent-miklósi törvényszék mellé bírósági végrehajtónak Platthy Imre ügyvédet nevezte ki. A kir igazságügyminister Horváth János devecseri kir. járásbirósági végrehajtóin pápai járásbírósághoz helyezte át. A m. kir. pénzügyminister Végh Sámuel fogalmazó bijnokot és Kovács Gyula továmhivatali se- sgédtisztet a vezetése alatti ministeriumhoz fogalmazósegédekké nevezte ki. A vallás- és közoktatási m. kir. minister Szpitkovszky Florist és Dvihally Emil, trsztenai kath. gymnasiumi helyettes tanárokat, ugyanoda rendes tanárokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister dr. Wachtel Aurél és Czeha Károly fogalmazósegédeket a nevezett ministeriumhoz fogalmazókká nevezte ki. A földmevelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister Biringer Jenő fogalmazó gyakornokot sesegéd-fogalmazóvá nevezte ki. A fiumei és magyar-horvát tengerparti királyi kormányzó mint a tengerészeti hatóság elnöke, a magyar horvát tengerpart révhivatalaihoz, Belien Antal révsegédet, Cosmini Antal révküldöttségi főnököt és Sladovich Sámuel révsegédet révalkapitányokká, továbbá Cosmini Ferencz és Duimich András ellenőri Írnokokat első osztályú révbiztosokká, Begna Károly ellenőrző Írnokot, Rogi Balázs és Simát Tamás révügynököket, másod osztályú révbiztosokká, végre Cattaro Antal, Milosevich Balázs révügynököket és Alaurich Ferencz helyettes révügynököt, harmad osztályú révbiztosokká nevezte ki. Máltás Miksa sz. állománya honvéd gyalog, hadnagy a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról és eziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministérium által elfogadtatott. A „kun-szent-mártoni népbank“ mint önsegélyző egyletből átalakult „Kun-szentmártoni takarékpénztár“ alapszabályai és átmeneti intézkedései a földművelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Birtokrendezési előírás az ország erdélyi RÉSZÉBEN. A birtokrendezési ügyek közül az ország erdélyi részében követendő eljárás tekintetében, az 1871. Lill. t. ez. 80. §, s az LV. t. ez. 24. § a által adott felhatalmazás alapján rendelem, mint következik : I. Fejezet: Általános határozatok. §. Az ugyanazon egy határra vonatkozó összes birtokszabályozási kérdések, ideértve a tagosítást, az irtványok, bérföldek, foglalások stb. iránti kérdéseket is, egy keresetlevélbe foglalandók, úgy hogy a czélba vett birtokszabályozási műveletek, melyeknek keresztülvitelére a segédadatok szükségeltetnek, már az első keresetlevélben egyenként megneveztessenek; a segédadatok beérkezte utáni érdemleges keresetlevélben pedig mindenik egyes kérelem külön-külön pontban adassék elő. 2. §. Az erdő, legelő és nádas elkülönítése iránti pert köteles a vett földesur 1873. évi január l-ső napjáig megindítani, ami ma nem történnék meg, köteles a törvényszék, legfelebb egy hó alatt a határidő eltelte után, a pert a mulasztó földesur költségére egy e czélra kinevezendő gondnok által folyamatba tétetni. Azon perek, melyek az úrbéri birtokszabályozás körüli eljárás tárgyában 1868-dik évi October 12-kén kiadott utasítás 5-dik §. értelmében a törvényszék által kinevezett gondnok által indíttattak meg — a mennyiben az, a kinek részére a gondnok kineveztetett, a pernek saját maga vagy képviselője általi folytatása iránt nem intézkedett, továbbra is a kinevezett gondnok által folytatandók. Szabadságában áll egyébiránt a félnek a per vezetését annak további folyamában is átvállalni, azonban a gondnok által eszközlött cselekmények hatálya ez által nem érintetik. 3. §. Oly városban, melyben volt úrbéresek és szabad föld birtokosai vegyesen bírnak ingatlan vagyont, úgyszintén a szabad községekben, ha sem a volt földesúr nem mond le nádas-, legelő- és erdőilletményéről, sem a volt földesur, és úrbéresek közötti birtokrendezés nem eszközöltethetik együttesen és egyszerre a községi összes birtokrendezéssel , köteles a földesur volt úrbéresei ellen az erdő, legelő és nádas elkülönzése iránti pert a községi birtokrendezésnek bevégzésétől számított egy év alatt a fennebbi 2. §. értelmében megindítani. 4. §. A tagosítást a földesur vagy a volt uriéresek bármelyike kérheti, s az mindig elrendelendő, ha a tagosítást kívánók birtoka együttvéve a tagosítandó határ területének legalább egy harmad részét képezi. Ezen egy harmad rész kiszámításánál a községi vagyonhoz tartozó birtok, valamint az egyház, iskola, kórház, közalapítványok s a közjogi testületek/1871. LV. t. sz. 19. §a közintézetek birtoka a tagosítást kívánók birtokához számítandó. 5. §. A tagosítás mindenik határra nézve külön eszközlendő és ennek folytán senki sem kötelez-