Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. július (6. évfolyam, 27-30. szám)

1872-07-07 / 27. számú melléklap

gyakorlatot szereztek, előbb domború, ké­sőbb gömbölyű gypsz mintákra térnek át; az itt látott dolgozatok jók. A casseli reáltanoda felső osz­tályában szintén Merkel, az alsóban Glein­­zer tanár tanítja a rajzot. Ez utóbbinak egy előadásán jelen lévén, épen könnyű diszítményeket rajzoltak előrajz után, me­lyet jelenlétemben a tanár a táblára raj­zolt. — A tömeges tanítás a második osz­tályig tart; a harmadikban már a Heimer­­dinger hamburgi tanár által kiadott mértani fatestek után rajzolnak. — Kaphatók Ham­burgban Esztermannál — Anstalt für Lehrmittel-Anfertigung. — Ezen mértani fatestek : koczka, csapágy, négyszög, kü­lönféle oszloptag stb. szétszedhetők, s kü­lönböző összetételű csoportokká alakítha­tók. — Kezdetben csak egyenkint, később különféleképen összeállítva rajzoltatnak; eközben a tanár a tanulókkal a távlattan elemeit ismerteti meg.­­ A minták Schmidt mintáival ugyanazonosak, csakhogy rész­ben más alakokból állanak, de épen úgy használtatnak, s mint amazok, szintén kis ládikában vannak elhelyezve. Gleinzer tanár ezen testek felállításához külön asztalt szerkesztett (9-ik ábra), mely a szokottaknál jóval szélesebb. Felső táb­lájának egy része 2­­2' széles és szilárd, másik fele 1 láb széles pánton mozog, s egy sréf segélyével magasabbra vagy alan­tabbra állítható. Az asztal szilárd túlsó részéhez egy támla vagy alkalmazva, mely egy bádog hü­velyben nyugszik, s tetszés szerint eltávo­lítható. A tanulók az asztal mozdítható felét kellő lejtősségbe hozván, rajzkönyveiket — melyek mind egyformák — reá fektetik. Ezen asztal azon előnynyel bír, hogy széle­sebb lévén, a gypsz vagy fatestek kellő távolságbani felállítását lehetővé teszi. Düsseldorf: Reáliskolája — mely egy széles, vi­lágos, közönségesen bútorozott helyiség — Conrad, Németország egyik hírnevesebb építészeti festőinek vezetése alatt áll, ki szintén krétával a táblára általa rajzolt di­­szítmények utáni tömeges tanítást Rouleaux szerint fogadta el bevezetésül, mindenütt a mértani alakot vevén alapul és segéd­vonalul ; később nehezebb diszítmények, tájképek s fejek, többnyire graphikus min­ták után, a gypsz után nagyon kevés, csakis góth modorbani díszítmények, a tanárnak kedvencz alakjai rajzoltattak. Ezen tanoda dísztermében láthatók Ben­­demann hires frescói, melyeknek megte­kintéséért 5 ezüst garas fizettetik, s ezen jövedelem szegény reáltanulók segélyezé­sére fordittatik. A királyi akadémia mint iskola három osztályból áll, melyek közül a két felső négy osztályra oszlik, melyek a különböző műszakm­ák ugyanannyi isko­láinak felelnek meg, u. m. festészet, szobrá­szat, építészet és rézmetszés. Elemi osztálya, tekintet nélkül a mű­szakra, valamennyi osztályokra előkészítőül szolgál, melyben a tanulók a közönséges rajzeszközök kezelésében gyakoroltatnak, graphikus szabadkézi rajz-elő­ minták sze­rint, diszitmények, az emberi test főrészei­nek másolata, a fej, kezek, lábak, végül diszitmények, testrészek és antik mellszob­rok gyász öntvénye után színületi pa­pírra két krétával. Az elemi osztályt egy tanuló csak két évig látogathatja, s ha ez idő alatt, — a tanári kar ítélete szerint — a képző­művészet valamely ágára határozott hiva­tást nem tüntetett fel, az akadémia tanít­ványa lenni megszűnik; a hivatással bírók pedig, ha magukat a képzőművészeti pá­lyára szentelték, az előkészítő osztályba lépnek át. Ezen tanintézet elemi osztályában a rajzot Müller András hírneves festő a tömeges taní­tás teljes mellőzésével graphikus minták után tanítja. Mintái között vannak olyanok, melyek ezen osztály kitűnőbb tanulói által antik mellszobrok után rajzoltattak, s az akadé­mia által mintákut megvetettek, mi­által a tanulók nemcsak kitüntetésben, hanem pénzbeli segítségben is részesittetnek. Csak ha graphikus minták után már jól rajzolnak a tanulók, kapnak gyakorla­tul dombormű­veket, diszitményeket, fejré­szeket s végre mellszobrokat, melyek ezen osztályban a legmagasabb fokot képezik. — A tanoda egész napon át nyitva áll. — Itt nyerik kiképeztetésöket a rajztanítói pá­lyára törekvők is. — A rajzok, melyeket itt láttam, szépek és jók. Meglátogattam ezen intézet többi szak­osztályait is, s habár csak munkában lévő dolgozatokat láthattam, mindannyi szép, értelemmel és csínnal volt kidolgozva, úgy hogy itt az eredmény kitűnőnek mond­ható. Elberfeld. Az elberfeldi reáltanodában rajzokat nem láthattam; a tanító tanmód­szerét néhány szóval előadta, t. i. kezdetben tömeges tanítást követ általa a táblára rajzolt tárgyak, később Troschel fali­ mintái, végre fatestek és relief-diszitmények után. A kézműipariskolában szintén tö­meges tanítással kezdik, hanem a tanár által nem a rajzóra alatt, de a rajzóra előtt rajzolt diszitmények szerint, mely mint egyszerű fali-minta a táblára függesztve az a tempó-módszer mellőzésével használ­­tatik. Az előhaladottabb tanulók gypsz-diszit­­mények, később mindig domborúbb tár­gyak után rajzolnak.­­ A kivitel ezen osztályban csinos, a rajzok krétával és tussal is kivitetnek. A felsőbb osztályban egy másik tanár vezetése mellett fej- és alakrajzolást tanul­nak egész a mellszoborig, de rajzolnak olyan tárgyakat is, melyek nem idevalók, például egy Thonvaldsen reliefje utáni raj­zot mintául felhasználva rajzoltatott; — a rajz­ mintát hálózattal látta el, s így — na­gyítva — másoltatta, és sepia és fehér festékkel árnyékoltatta. — A másolatokon meglátszott, hogy azokon a tanár sokat segített. A gyász utáni diszitmények közt igen hiányosakat találtam, tele hibákkal a táv­lattan ellen. Ezen osztályban dolgoznak a tempera, azaz borító vízfestékkel is. Rajztermei, különösen a gypsz­minták utáni rajzolásra szolgáló helyiségek, lég­­szeszszel világítvak, utóbbi teremben egy 30 ágú kerek csillár van, milyen az akadé­miákban is használtaik, mely alatt a tanu­lók Domschke-féle rajzszékeken lovagolva rajzolnak vagy mintáznak.­­ Mintázó asz­talaik közönségesek, dolgozataik s azoknak gyász-b­öntetei szépek és csinosak. Ezen tanodával estel­ továbbképző iskola van kapcsolatban, melyben naponta 8-tól 10-ig rajzolnak és mintáznak. Ez igen nagy látogatásnak örvend, midőn egy ilyen esteli előadáson jelen voltam, vagy 70 tanuló rajzolt, s 25-en mintáztak. — A rajzolás graphikus minták után történt, s minden tanuló egy előtte fekvő mintáról rajzolt. Elberfeldnek számos gyáraiból igen sok iparos kerül ki, a­kik ezen intézetnél nyerik magasabb kiképeztetéseket. 211 Aachen. A reáltanodában a kezdet szintén tömeges tanítás; a tanár által a táblára rajzolt egyenes vonalakból képezett alakok, ké­sőbb Troschel fali­ mintái, és a Schmidt-féle mértani testek, melyekkel egyidejűleg a távlattan elemei megmagyaráztatnak; — továbbá graphikus előpéldányok, fejek Du­­cadettől, és más hasonló előpéldányok után. — Gyász-minták nem igen használtat­nak.­­ A kerületi kézmű-ipar-iskolában épen kiállítás lévén, a továbbképző iskola egész évi dolgozatainak kiállításán részt vettem. — Láttam itt graphikus minták utáni másolatokat, rajzon­, tus- és sepiával festett lapos diszitményeket, továbbá sok diszitményi rajzot, domborművet és fejeket szobrok után. — A dombormű-diszitmé­­nyek után készült rajzok igen szépek, helyesen felfogva, és elég tisztán voltak kivéve; — az antik fejek utáni rajzok gyön­gébbek ; látszott rajtok, hogy a feladat a tanulók erejét túlhaladta. — A rajz — úgy a mintázás is — mindkét iskolában egy tanitó által tanittatik. Köln. Reáltanodája, habár uj s csupán e czélra épült helyiségben van, rajzterme mégis azon hiányban szenved, hogy tekin­tet nélkül a kellő világításra, csak egy közönséges labszoba tulajdonságaival bír; azért is a gyász utáni rajzolás — minthogy a tárgyak kellően meg nem világíthatók — a rajz­oktatásból kizáratott. Müller tanár — festőművész — tanmód­szere a következő: tömeges tanítás a tanár által táblára rajzolt tárgyak szerint. A táb­lát érdesre csiszolt, keretbe foglalt nagy üveglap képezi, melynek hátsó része fehér festékkel van befestve, miáltal az üvegtábla zöldes szürke szint nyer, s rajta a fehér és fekete kréta vonásai igen tisztán kivehetők. — A tábla szilárdan van a falhoz erő­­sitve. Ezen táblára rajzolja Müller tanár elő­­mintáit a tanulók előtt. — Minden tanuló­nál egy méter mérték van, melylyel a tanár által rajzolt tárgyat — ki azt szintén egy a méternek bizonyos arányban meg-27*

Next