Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)
1872-09-01 / 35. számú melléklap
vizsgálja s a tapasztalt hiányok vagy hanyagság orvosoltatásáról gondoskodik. A beadványozott pénzeket azonnal ideiglenes pénztári letétbe utalja, az ilynemű beadványoknak soronkívüli elintézését megrendeli. Az árvaügyek állapotáról, nemkülönben arról, hogy a gyámhatóság által hányan mentettek fel, ezek vagyona kiadatott-e ? s hanem, miért? továbbá arról, hogy a közelebbi évnegyedben hány árva és gondnokolt fog gyámhatóság által fölmentetni, s a vagyonkiadásra van-e fedezet? negyedévenkint a közgyűlésre jelentést tesz. Az árvapénztár mérlegének az évi zárlat után a közgyűléshez haladéktalan beadásáról gondoskodik s átalában az árvaügyek ellátására és az árvapénzek kezelésére nézve fennálló szabályrendeletek pontos megtartására, az árvakönyvek vezetésére felügyel, minden mulasztásért felelősséggel tartozván. Az elnököt akadályoztatása esetében az első ülnök helyettesíti. 8. §. Az árva széki ülnökök, mint az 1868. LIV. t. sz. 562. §-a alapján, a törvényhatóság részéről rendelt hivatalos közegek, teljesitik a halálesetek felvételét; a hagyaték előleges biztosításáról, valamint az árvák és elmebetegek részére gondnokok kinevezéséről is gondoskodnak; mint ülnökök pedig az árvaszék előadói, az elnökség által részükre kiosztott ügydarabokat feldolgozzák, azokat az üléseken , illetőleg ülésen kívül sor szerint, az elnökileg sürgőseknek jelölteket pedig soron kívül előadják, a számvevőileg átvizsgált számadásokat is minden szempontból újólag átvizsgálni s igy előterjeszteni lévén kötelesek. 9. §: A tiszti ügyész az árvaszéki ülésen megjelenni, a tanácskozásokban véleményezőleg részt venni köteles; az árvapénztárt s mindazon kiskorúakat és gondnokoltakat, kiket gyámjuk vagy gondnokuk törvényes ügyekben nem képviselhet, az árvaszék megbízása mellett képviseli s átalában az árva szék utasítása folytán teljesiti mindazon ügyészi teendőket, melyek a kiskorúak s gondnokoltak érdekében jogi véleményt vagy törvényes lépést igényelnek. Az árvapénztár vizsgálatában részt vesz ; a rábízott perek, végrehajtási ügyek mibenállásáról negyedévenkint az árvaszéknek jelentést tesz. 10. §. A jegyző vezeti az ülési jegyzőkönyveket, az elintézett ügyeknek az iktatóból kivezetésére s gyors kiadmányozására felügyel, szükség esetén helyettesíti az ülnököt. 11. § Az árvakönyv, melyet a közgyám vezet, magában foglalja a törvényhatóság területén lévő összes árvákat. Az árvakönyv minden egyes árvára, vagy gondnokoltra nézve külön ívből, táblázatból áll. E táblázatok betűrendben, kötetlen állapotban, kemény boríték alatt állítandók össze. A gyámság vagy gondnokság megszűntével a táblázat a többi közül kiveendő, s az illető iratokhoz csatolandó. Minden táblázat következő rovatokat tartalmaz: a) Az árva vagy gondnokolt nevét, állapotát, születési évét, foglalkozását, tartózkodási helyét; b) a gyára vagy gondnok nevét, polgári állását, lakhelyét, kinevezési idejét; c) az átadott vagyon minőségét, mennyiségét, értékét, biztonsági állapotát, kezelési módját s tiszta jövedelmét; d) tartozik-e a gyám számadással vagy sem? mikor kell számolnia? mikor intéztetek el az időszaki számadás ? e) a gyámság és gondnokság ideje alatti hatósági engedélyek; f) a gyámság netaláni meghosszabbítása ; g) a gyámság vagy gondnokság megszüntének ideje,törvényszerüleg vagy nagykárusítás által; h) észrevételi rovat, melyben a vagyontalan árvák tartási, ruházati és iskoláztatási költségei, és a források minősége s menynyisége jegyeztessenek fel. Az árvakönyvek a hivatalos órákban mindenki által megtekinthetők. 12. §. A számvevő köteles az árvapénztári és a neki kiosztott gyámi számadásokat átvizsgálni, az eredményről jelentést tenni, és az árvapénztár vizsgálatánál jelen lenni. V. Az árvapénztár kezelése. 13. §. Az öszpontosított árvapénztári kezelés az erre vonatkozólag fennálló gyakorlati szabályok szerint kielégítőnek s helyesnek találtatván, az továbbra is érvényben hagyja. Őrzési díj az árvapénztárilag kezelt értéktől a fennálló szabályok szerint jövőre is szedetik, s az árvapénztári tartaléktőke gyarapítására fordíttatik mindaddig, mig az 5000 forintra növekszik ; ez eset beálltával azonban az őrzési dijak az árvaszék fenntartásával járó kiadások fedezésére a városi pénztárnak lesznek átszolgáltatandók. VI. A magángyám és gondnok számadásáról s a törvényes hatod kiszámításáról. 14. §. A gyám és gondnok köteles a kezére bizott s minden esetben leltár mellett átvett vagyont lelkiismeretesen kezelni, gyámoltját nevelni vagy neveltetni, hajlamaihoz képest és állásához illően tudományokban vagy iparüzletben képeztetni, bíróságok előtt vagy azon kivül képviselni, az árvaszéknek évi számadása mellett gyámoltja neveléséről és ellátásáról kellő, a körülmények szerint községi és lelkészi bizonyítványokkal igazolt jelentést tenni, gyámoltja nagykorúságát bejelenteni, átalában magát a fenálló törvényekhez és szabályokhoz alkalmazni. 15. §. Minden gyám vagy gondnok a kezelése alatti vagyonról januáriustól bezárólag december hó végéig terjedő évi számadást készít s azt az árvaszéknek január hó 31-dik napjáig további intézkedés végett bemutatja. E számadás két főrovatra, bevételire s kiadásira oszlik, melynek minden egyes tétele igazolandó. Az első számadás alapját a leltár, illetőleg osztálylevél, a többi számadás első tételét a törzsvagyonnal együtt azon cselekvő vagy szenvedő maradék képezi, mely az előző számadás következtében fennmaradt és árvaszékileg megállapíttatott. A gyám a számadása ellen a számvevő által tett nehézségekre a kézbesítéstől számított rendszerint 15 nap alatt felelni tartozik. Ha egy tömegnél több gyámolt vagy gondnokolt van,mindegyiknek vagyona csak annyiban mutatandó ki külön számadás által, amennyiben a bevételben vagy kiadásokban nem mindnyájan egyenlően részesülnek. A gyámolt vagy gondnokoltnak kereskedéséről, vagy gyári üzletéről előterjesztendő mérleg úgy szerkesztendő, hogy abból tisztán kitűnjék, mennyire rúg a kereskedés vagy gyári vagyon, fekvő javak, áruk, ingóságok, készpénz, biztos és bizonytalan követelésekben, mennyivel tartozik a kereskedés vagy gyár összes hitelezőinek s mennyiből áll a tiszta nyereség vagy veszteség az elmúlt évre. Ezen rovatok mindegyikéből azonban csak a főösszeg adandó elő. A mérleg a gyám vagy gondnok, vagy ha ez a kezelést nem maga vezeti, az üzlet főnöke s mindkét esetben azonkívül még az árvaszék részéről kirendelt szakértő álltat, az üzleti könyvekkel összehasonlítás után aláírandó. Maga az árvaszék is köteles azt az üzleti könyvekkel az e végre kiküldött tisztviselő által összehasonlíttatni és gondosan megvizsgálni; a helyesnek talált mérleg, mint ilyen, árvaszékileg megerősítendő, s az iratoknál megőrzendő, ellenkező esetben az árvaszék a fennforgó körülményekhez képest intézkedik Ezen szabályok oly kereskedési és gyártársaságoknál is, melyekben gyámság vagy gondnokság alatti személyek vesznek részt, annyiban alkalmazandó, amennyiben azt az örökölt társasági részeknél az örökösöket kötelező társasági szerződések megengedik. 16. §• A gyámok és gondnokok számadása megvizsgálásakor az árvaszék határozza meg, amennyiben szükséges, a törvényes hatodot, vagy a gyámi jutalmat. Törvényes hatod csak tiszta jövedelem után jár. Tiszta jövedelemnek az tekintetik, ami a javak rendszerinti kormányzására s a terhek törlesztésére fordított költségek levonása után a számadások bevételi összegé- ből fennmarad. Levonandó költségek: a gazdatiszti fizetések, cselédbérek, tisztek és cselédek itt is egyéb költségei, gazdasági eszközökre, kézművekre, anyagokra, termesztményekre fordított költségek, mesteremberek fizetése, hasznos beruházások és javítások költségei, ha ezek a gyámság ideje alatt jövedelmeznek ; elemi csapások és balesetek ál- 276