Budapesti Közlöny, 1872. december (6. évfolyam, 276-299. szám)
1872-12-01 / 276. szám
viselőt gondolni sem lehet: t. i. a felelősség. A megyei főispánokat a kormány, ha kötelességüket nem teljesítik, elmozdíthatja, de a fővárosi főispánt nem fogja elmozdíthatni, mert ezt a közgyűlés a belügyminister által kijelölt három egyén közül hat évre választja. Azt hallotta, hogy a fővárosi főispáni intézmény kitűnő szakférfiak compromissuma. Ha ez így van, akkor ezen compromissum nem ugyan a jövő, hanem a múlt század regényébe tartozik. Ajánlja a különvéleményt. (Helyeslés balról.) Steiper Gyula hosszabb indokolás után indít-ványt ad be, mely szerint az. igy hangzanék: „A főpolgármester a közgyűlés által kijelölendő három, de a képviselőségre és a tanács főtisztviselőire előszabott rainősítvénynyel biró egyén közül a főváros összes választójoggal biró polgárai által, illető választókerületekben eszközlendő titkos szavazás utján választatik, a kinek megválasztása azonban a belügyminiszer utján Ő felsége ' a király helybenhagyása elé terjesztendő. Ha a megválasztott egyén Ő felsége által meg nem erősíttetik, akkor uj választás eszközlendő, melynél azonban a meg nem erősített egyén kijejlölésbe nem hozathatik és meg nem választható.“ Kármán Lajos azt kívánja, hogy a főváros saját ügyeiben maga intézkedhessék, s ez okból a főpolgármester szbad választása mellett van. ” Azonban, hogy a kormány intenziójának is elégtétessék s tekintve az e kérdésre nézve fölmerült különböző felfogásokat, a következő közvetítő mó-dosítványt nyújt be: Módosítvány a 68. szakaszhoz. Ezen szakasz következőleg indítványoztatok szövegeztetni: „A főváros élén a főpolgármester áll, ki a közgyűlés által 6 évre választatik és a király által megerősíttetik. A közgyűlés által megválasztott főpolgármestert, ha ő felsége meg nem erősítené, akkor a közgyűlés újból választ, mely alkalommal azonban a király által meg nemesített egyén válasz-tás alá nem eshetik.“ Kokdorossy György határozottan kimondja az ő véleményét, hogy a jogegyenlőség elvénél fogva a fővárosnak nem szeretne több jogot adni, mint más törvényhatóságnak. De tekintve a gyakorlati élet szükségleteit, s különösen a főváros sajátságos viszonyait, a közp.bizottság által ajánlott módozatot tartja legczélszerűbbnek. Azoknak, kik szerint a fővárosi főispánság nem szabadelvű, azt feleli: „Nihil est liberale, quod non una est justum“ Horváth Gyula röviden előadja indokait, melyeknél fogva kényszerítve érzi magát a II. osztály különvéleményére szavazni. Házmán Ferencz: Én részemről a szöveget, úgy mint van, nem tartom a legjobbnak. De nem azért álltam fel, hogy ezt kijelentsem, hanem azért, mert oly theóriák nyilváníttattak, melyeket nem tartok alaposaknak. Majdnem minden szónok részéről hallottam említeni, hogy mindenek felett az önkormányzatot kell szem előtt tartani. Kérdem a t. házat, hogy eddigelé hol volt az önkormányzat ? Önkormányzat csak oly ügyekben létezhetik, melyekhez senki másnak hozzászólása nincs. Önök mindig provokálnak Angliára, Amerikára stb., méltóztassanak megnézni az ottani kormányzati testületeket és látni fogják, hogy azok is közegei az államnak. A szőnyegen levő törvényjavaslat elfogadott részében az van mondva, hogy gyakorolni fogja a törvény korlátai között az önkormányzatot és másodszor az állami közigazgatás közvetítését. Ez tehát oly világos, hogy részemről cáfolatot nem igényel. De ha még szükséges volna valami, figyelmeztetem a t. házat azon közömbösségre, mely az önkormányzati hatóságokban mutatkozik,hol annyira megy a dolog, hogy — nem tudom, való-e, amit hallottam, az illető bizottsági tagok arról tanakodnak, hogy a házi vagy más pénztárból diurnum fizettessék azon polgári kötelesség teljesítéséért, melyre választottak. (Ellenmondás balról.Felkiáltás: ki az ?) Ennek alapja igen természetesen itt rejlik magában a fővárosban, mert, mint tudomásomra esett, az iskolatanácsok és nem tudom, milyen más tanácsok, abban törik fejüket, hogy szintén diurnumot, vagy amint most a népstylussal nevezik , praesenemarkot kapjanak minden ülésre, amelyre megjelennek, mert azt mondják, hogy a fővárosi közmunkatanács tagjai is nyernek ilyent, már pedig mi is szintén az ország érdekében működünk. Ily áldozatképesség mellett, tehát, mi önkormányzattal nem bírhatunk. Az önkormányzat egyébiránt azt hiszem, azáltal, mi a törvényben foglaltatik, egyáltalában nem fog kárt szenvedni. Mert én részemről nem találtam egy szakaszt sem, mely az önkormányzatot inkább korlátozná, mint azt az eszélyesség megkívánja. Egy jogi testület, egy város, vagy bármely község intézkedésében nem mehet annyira, hogy a jövő generatiókat is lekötelezze oly tartozások fizetésére, vagy oly szolgalmak teljesítésére, melyekre a kötelezettségnek kellő jogalapja nincs, és én csak annyiban látok korlátozást a törvényben, hogy hasonló esetek ne történjenek, mert csak az mondatik , hogy az eladások, kölcsönfelvételek esetében és a többi, szükséges a kormányhatalom beleegyezése, mert a kormány, az államhatalom maradandó, a generatiok változnak, a köcsönök megköthetők in infinitum, a fizetés a jövő generatiokat is terheli. Ennyiben tehát szükséges a korlátolás, más korlátolást nem látok a törvényjavaslatban. Az mondatik másrészről, hogy látszik, a főispánok mire valók;— annyira megy, hogy egy azt mondja el — megyek a vasúton — hogy a közgyűlésen megjelenhessek. Ez nem argumentum. Tessék az ilyen főispánt feljelenteni, és én nem kétkedem, hogy a minister az olyant, ki annyira visszaél hatalmával, ki kötelességét nem teljesíti, elmozdítja. Az mondatik, hogy a fővárosban nem szükséges, hogy a kormányhatalom a főpolgármestert akár kinevezze, akár proponálja, akár a proponáltak közül válassza. Előrebocsátottam, hogy nemi volna az én véleményem, ami a szervezetben van. De most nem arról szólok, hanem arról, hogy minden község s igy a fővárosi község is sokkal nagyobb mérvben, mint más község, fel van hatalmazva és kötelezve az állam kötelességeit teljesíteni és az állam ügyeit közvetíteni s igy igen természetes, hogy az államnak szükségkép befolyást kell biztosítani, mert különben ügyei elintézet-lenül maradhatnának, vagy oly módon időztetnének el, mint az állam érdeke nem kívánná. Azt mondanik erre, hogy a belügyminiszer itt helyben van. Azt gondolom, hogy ez inkább elkerülése a kérdésnek, mint annak megoldása. A belügyminisz ter úr nincsen hivatva községi kötelességeket teljesíteni. Ennek hivatása az őrködés, hogy váljon minden közeg, legyen állami vagy közvetlenül községi, teljesíti-e kötelességeit vagy sem ? De bővebb befolyást részemről nem fognék engedni, mert én abban látnám az absolutizmus felé az első lépést. Az mondatik, hogy az ösválasztás a czélszerű. Kétségtelenül czélszerű az ösválasztás, de nem mindig az. Tessék például fölvenni ösválasztás tekintetében, miután legtöbbször Amerikára és Angolországra történik hivatkozás, az Egyesült Államok mostani elnökségének választásánál követett eljárást. Én azt hiszem, az Egyesült Államok elnöke bír körülbelül annyi hatalommal, mint a fővárosi polgármester és mégis azon elnököt alig néhánytöbb választja, mint 300. Tehát ha ott egy ii. képes beismerni, hogy a kormányzásnak jó vitelét biztosítja másodrendű választás által, s várjon szükséges-e, hogy a választás a fővárosban rész legyen azért, mert közvetített, mert nem ős választás ? Az mondja Molnár György képviselő úr, hogy elegendő az, hogy minden tisztviselő felelős, tehát felelős a főpolgármester is. Ez áll, de a felelősség marad azon viszonyban, melyben ezen törvényjavaslat, illetőleg azon indítványok által fogna helyeztetni, melyeket felolvastatni hallottam. De hogy ezen felelősség nem biztosít, épen Oláh J. tagtársunk panaszai bizonyítják. Az mondatott továbbá, hogy az ily főispánnak kevés teendője van, s két vagy három példa fel is említtetett. Ez igaz, de ez ismét tanúsítja felfogásunkat az önkormányzatot illetőleg, hogy mi nem akarunk többet tenni, mint mennyire kényszerítve vagyunk. Én fölteszem nemcsak a főváros polgármesteréről, de minden jóravaló tisztviselőről, hogy munkát fog találni, csak akarjon. A baj épen az, és ma is megpendíttetett, hogy igen sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak. (Igaz! Úgy van balfelöl.) Hogy nekünk több tisztviselőnk van mint kertve, az kétségtelen , hogy rosszul vannak fizetve az is kétségtelen, de e bajnak korrektívuma nem abban áll, hogy az ország mindnyájának fizetését javítsa, hanem, hogy kevesbítsük a hivatalnokokat és az így nyert pénzzel szaporítsuk a meglevők fizetését. Én egyébiránt, mint előrebocsátám, szerkezet mellett nem szavazhatok. Beöthy Lajos (Fölkiáltások: Hétfőn!) Csak röviden kívánja szavazatát indokolni. (Halljuk!) Miután a régi municipiumok megszűntek, s a mostaniak egyedül helyhatóságok — a törvényhatóság elnevezés rájuk nem is illik — teljesen fölöseges, hogy a kormány magát azokban képviselje. A régi törvényhatóságokban volt értelme a kormány képviseltetésének, mert a törvényhatóságok az országgyűlésen szavazattal bírtak, de jelenlegi törvényhatóságok ki vannak vetkőztetve ősi ellegökből. Ezeknél fogva a különvéleményt párolja. (Helyeslés balról.) Ülés vége dr. 2 órakor. Legközelebbi ülés hétfőn d. e. 10 órakor. A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSÁBÓL. Buda cov. 28. Az ülés Szapáry Géza gr. alelnök által megnyittatván, mindenek előtt a jogügyi biottság véleményes előterjesztése olvastatott fel, mely szerint a fővárosi közmunkák tanácsának az 1870. évi I. czikkben meghatározott jog és működési köre, a nem rég szentesítést nyert uj ipar törvénynyel, összhangzásba hozandó volna. Elhatároztatott hogy a gyárak felállítása tekintetéből, a Pest város területére nézve készített beosztási terv Pest városához át fog küldetni, egyszersmind pedig úgy Buda, valamint Pest város közönségei fel fognak kéretni, miszerint a magyar municipiumokat törvényesen megillető szabványalkotási joguknál fogva, az iparügyek tárgyában szabályt alkotni szíveskedjenek. Ezen statútum azonban nem csak azon iparokra lenne kiterjesztendő, melyek edictális eljárást igényelnek, vagy melyek iránt közbiztonsági szempontokból fokozott mérvű intézkedéseknek van szüksége, hanem mindennemű iparokra, legyenek azok szabadok, vagy engedélyezettek, melyek gyakorlata egyátalában azon egészségi, forgalmi, kényelmi és szépészeti igényekkel és azon egy fővárosi jelleg fogalmából folyó követelményekkel ellenkezhetnék , melyek ápolása, megóvása és kielégítése elsősorban magát a fővárosi közönséget és az 1870. X. törvényczikk egész szellemének értelmében a fővárosi közmunkák tanácsát illeti. Meg fognak kerestetni egyébiránt a városi közönségek, miszerint ezen statútumok elkészülte előtt is minden egyes esetet, melyben ipartelep felállításáról van szó, s melynél a fentebbi tekintetek figyelembe veendők, a fővárosi közmunkák tanácsának tudomására juttassák. Másrészről pedig fel fog kéretni a kereskedelmi minister ur, miszerint előforduló esetekben az 1870. X. törv.-czikk világos intézkedéseit tekintetbe venni szíveskedjék. A jogügyi bizottságnak egy második előterjesztése azon telkekre vonatkozik, melyek a nagykörútnak vagy kisajátítási vonalába esnek, vagy arra homlokzatot nyernek. Mindazon feleknek , a telekkönyvi intézményen alapuló nyilvános hitele érdekében, kik hason ingatlanságoknál érdeklettek, vagy érdekeltetni fognak a jogügyi bizottság előterjesztése alapján elhatároztatott, hogy a nagykörútnak rövid időn véglegesen megállapítandó szabályozási terve, oly kéréssel fog a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatósághoz átküldetni, miszerint az illető ingatlanságoknál telekkönyvileg kitüntetni, szíveskedjék, hogy azok a nagy körútnak, melynek kivitele az 1871 évi 42.t. czikkel elrendeltetett kisajátitási vonalába esnek, vagy arra homlokzatot nyernek. Miután az államvaspálya társaság, a pesti pályaudvarra és az egész ottani teleküzletére vonatkozó szabályozási kérdésben, s különösen a Kétszív-utcza megnyitása tárgyában, úgy a fővárosi közmunkák tanácsa, valamint a városi közönséghez előterjesztést adott be, melynek következtében, a körút eddigi vonala is részben módosítandó lenne, föl fog keretni Pest város