Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1873-01-15 / 11. szám
Buda-Pest, 1873. Szerda, január 15. 11. szám. BUDAPESTI u u HÍVA SmtuuTŐBÉQ : Pesten, hKtraai-utczs 10-ik szám 1. emelet. Kiadó-hivatal . Pesten, baritok - tere 7. sz. 1. földszint. Kid KATÓK nem AOMetnek rturx Bérmentetlen levelek csak rendes levelezöinktől folaátatnak el Naponkénti postaletétküldénttel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre . .... 12 frt. Félévre 6 v Negyedévre .... 3 „ Előfizetési Árak : A „Budapesti Közlöny" melléklapjára külön , postán vagy házhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1 , 20 „ Negyedévre . . . , 60 . A „Hivat. Értesite“ egyes szima főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. A hivatalon„Értesitíő‘,be iktatandó hirdetnek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen bekiadandok, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért. 100— 200-ig 2 frt,’00—310-ig 3 frt és így tovább minden 100szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazold egy»» lap ára 10 kr. Hivatalos Hirdetések : 1Viagánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 krminden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI KÖZLÖNY*-re, a m. k. ministerium hivatalos lapja 1873-ik évi folyamára. A hivatalos lap jövőre is eddigi alakjában s terjedelmében fog megjelenni, s ára is a régi marad, t. i.: Egész évre . . . . 12 frt Fél évre..........................6 frt Negyed évre .... 3 frt Az előfizetési pénz legczélszerűbben postai utalványnyal küldhető meg, minthogy ennek bérmentesítése is legolcsóbb: 10 frtig 5 kr. Azon felül 10 kr. A „BUDAPESTI KÖZLÖNY“ kiadó hivatala. A személyszállítás fedeles kocsikon a postamesterek által eszközöltetik Utasdit egy személy után mértföldenkint 56 kr. u. é. Nagy-Szeben, 1873. január 10-én. A m. kir. postaigazgatóságtól. HIVATALOS RÉSZ. Magyar belügyminiszerem előterjesztésére Lónyay Albert Ugocsamegye főispánját, ezen állásától — hű és buzgó szolgálatainak teljes elismerése mellett — saját kérelmére felmentem. Kelt Bécsben, 1873. évi január hó 7-én. Ferencz József, s. k. Tóth Vilmos, s. k. Magyar országos pénzügyministerem előterjesztésére gróf Festetics Kálmán végzett jogászt a nevezett ministeriumhoz tiszteletbeli fogalmazóvá kinevezem, Kelt Bécsben, 1872. december 31. Ferencz József, g. k. Kerkapoly Károly, s. k. A kir. igazságügyminister a sepsi-szt györgyi törvényszékhez telekkönyvi írnokká Vájna Ferencz sepsi-szt-györgyi járásbirósági dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister az ungvári kir. törvényszékhez ideiglenes segédtelekkönyvvezetővé Gorka Leót, ugyanottani telekkönyvi írnokot, s telekkönyvi írnokká Glück Gyula, ottani dijnokot nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Rónyay Mór adóhivatali tisztet ül ad oszt. számtisztté nevezte ki. A nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi ministerium engedélye folytán folyó hó 15-étől fogva Nagy-Szeben és Gyulafehérvár között egy napontai személyszállítással egybekötött kétfogatu küldönczkocsiposta-járat rendeztetik be. KEMHIVATALOS RÉSZ. Császárné és Királyné 0 Felsége a hozzá legközelebb pénzsegélyért folyamodott szlikölködök részére 500 frtot méltóztatott magánpénztárából legkegyelmesebben adományozni Császárné és Királyné 0 Felsége Strém község tűzkárosult lakosai részére magánpénztárából 100 frtnyi segélyt méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. A magy. kir. közoktatásügyi miniszer, hogy azon panaszoknak, egyéni felszólamlásoknak, követelményeknek és óhajtásoknak, melyek a népoktatási törvény végrehajtása körül egyfelől a sajtóban, másfelől feliratokban és kérvényekben nyilvánulnak, alapossága vagy alaptalansága iránt tisztába jöjjön, egy szakértőkből álló bizottságot szándékozik összehívni, mely azon kérdést tárgyalná : váljon szemben a fennemlített körülményekkel, szükséges-e immár, hogy az 1868. 38-ik t. sz. revisió alá vétessék, és ha igen, jelesen a törvénynek mely szakaszai volnának azok, melyeknek revisiója ez idő szerint már elodázhatlannak mutatkozik. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ LXIII. ÜLÉSE 1873. január 14-dikém délelőtt 10 órakor. Elnök : Bittó István, később Periczel Béla. Jegyzők: Szeniczey Ödön,Széll Kálmán,Kiss Miklós, Tombor Iván. A kormány részéről jelen vannak: Szlávy József, dr. Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, gr. Zichy József, b. Wenckheim Béla. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy Máday Sándor képviselő választása ellen kérvény érkezett be, mely sorshúzás útján fog annak idejében egyik bíráló bizottsághoz utasíttatni. Gr. Csáky Tivadar Lőcse városa részéről nyújt be kérvényt a törvényhatósági költségek tárgyában. Gr. Hunyady László a szőlődézsma-váltság tárgyában nyújt be kérvényt Somogy megye részéről. Papp Lajos és Vidacs János magánkérvényeket nyújtanak be. Boczánczy Adolf Kraszna megye részéről nyújt be kérvényt, némi törvénytelen intézkedések megszüntetése tárgyában. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Horn Ede tekintettel arra, hogy a költségvetés néhány nap alatt fog tárgyaltatni, kérdést intéz a pénzügyministerhez: szándékozik-e az 1872-dik év bevételei és kiadásainak, úgy a hitelműveleteknek kimutatását, mihez tartás végett mielőbb közzétenni? Szóló azt hiszi, hogy ezt a pénzügyminiszertől követelni annál inkább is lehet, mert ily kimutatást más államok is közzétesznek, így Francziaország minden évnegyed, Anglia pedig minden hó elseje után közzéteszi az állam bevételei és kiadásairól az általános kimutatást. Ilyen általános kimutatás, tehát nem mérleg avagy zárszámadás közzétételét elvárja a pénzügyminiszertől is. Sokkal fontosabb tárgyban van késztetve a pénzügyministerhez még egy kérdést intézni, mely így hangzik: 1. Hitelesek-e azon okmányok, melyeket az osztrák nemzeti bank igazgatósága a napokban, mint az ő közte, a magyar pénzügyministérium közt a magyar bankkérdés ügyében folytatott levelezést közzétett ? 2. Ha igen, fenáll-e még ma is, mint az épen megkezdendő részletesebb tárgyalások kiindulási pontja azon tény, mely ama levelezések végeredménye gyanánt tűnik ki, t. i. hogy a magyar kormány hátrálván lépésről-lépésre, az osztr. nemzeti bank negyedáruságának Magyarországra való állandó, végleges kiterjesztését célzó alkudozásokba belebocsátkozot a nélkül, hogy az osztrák nemzeti bank igazolatisága megfelelt volna azon kívánalmaknak, melyeket a magyar pénzügyér m. ég július 20. és október 27-ről szóló sürgönyeiben mint az ilyalmű tárgyalások elengedhetlen előfeltételeit jelzett ? 3. Ha áll mindez, — minthogy a bankkérdés ezen állandó végleges rendezése a magyar országgyűlés, a bécsi reichsrath, s az osztrák nemzeti bank közgyűlésének hozzájárulását kívánja s ennek folytán előreláthatólag legalább több hónapot veeni igénybe, — minő intézkedéseket tett vagy szándékozik tenni a magyar kormány arra nézve, hogy ezen időtartamra a példátlan pénz- és hitelnyomor, mely kereskedelmünket, s iparunkat darab idő óta zsibbasztja, s napról-napra elviselhetlenebbé válik, valamiképen enyhittessék? (Balfelől zajos helyeslés.) Az interpelláló közöltetni fog a pénzügyminister úrral. Lázár Ádám interpellatiója az igazságügyminister úrhoz: Miután az összes bűnvádi rendszer kidolgozása előtt az 1871. XXXIII. törvényczikk által a kir. ügyészi intézmény és pedig oly alakban hozatott be, mely sem a polgári szabadságot megvédeni, sem a bírói függetlenséget biztosítani nem alkalmas, ezen biztossá vált codificatori kísérlet, mint kontár foltozgatás idő előtt ijesztetett be törvénykezésünkbe. Miután továbbá az 1871. XXXI. t. sz. által a vizsgálat külön bírói közegekre ruháztatott ugyan, de a vizsgáló biró és a kir. ügyész közötti viszony részletesen nem szabályoztatott, jónak látta az előbbi igazságügyét (’Bittó) az 1872. febr. 29 én 1003. sz. a. beadott tvjavaslatával a törvényszékek illetőségéhez tartozó bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozását sürgetni, mely véleményezés végett egy bizottsághoz utasíttatott, a nélkül azonban, hogy ez munkálatát beterjesztette, és a hongyűlés azt törvényerőre emelte volna; miután végül megtörtént tény az, hogy ezen tvjavaslat