Budapesti Közlöny, 1873. szeptember (7. évfolyam, 201-224. szám)

1873-09-02 / 201. szám

összeállítása, a közös hadseregbeli nyugdíjas állományból átvett honvédtisztekért a közös had­­ü­gyi javadalmazásból a honvédelmi tárc­ának megtérítendő nyugdíjak nyilvántartása és az erre vonatkozó ügyek tárgyalása, a honvéd­csapatok részére szükséges nyomtatványok beszerzése, szét­osztása és az azok egy részéért a zászlóalj kezelő bizottságai által megtérítendő összegeknek nyil­vántartása és számbavétele. III. osztály. Az összes főkönyvek vezetése, az állampénztár- és adóhivataloknál vezetett honvé­delmi tárc­a, letéti, ludoviceumi, erdélyi rokkant katonai és egyéb honvédségi alapok s alapítvá­nyok naplóinak vizsgálata, a számfejtés, a főszám­széknek előterjesztendő időszaki beadványok és az évi zárszámadás szerkesztése, állampénztári rovancsolási munkálatok (Dassen-Scontu­tungs- Operate) vizsgálása, különféle számadás-kötele­zettség mellett kiadott előlegek, továbbá kincstári követelések nyilvántartása, a honvédcsapatok pénzszükségleti kimutatásainak vizsgálata és a csapatok költségeiről a kerületi kádbiztosságoktól havonként beküldendő kezelési kimutatások vizs­gálata és összesítése. IV. osztály. A honvédség ruházati s felszerelési ügyeinek tárgyalása, az ezekre vonatkozó főleltár vezetése, a csapatoktól félévenként bemutatott lel­tárak alapján a honvédelmi kincstárt illető ingó és ingatlan vagyonról összeállítandó kimutatás szerkesztése, a honvédségi intézetek, nevezetesen: a förukaraktári és fegyverzeti bizottságok pénz­es anyagszámadásai, továbbá a katonai és polgári kórházakban ápolt honvédekért felmerülő költsé­gekről, valamint a beteg honvédek részére a ka­tonai és polgári gyógyszertárakból kiszolgáltatott gy­ógyszerekről beérkezett számadások vizsgálata, a honvédség tisztjeinek nyugdíjazására vonat­kozó,­­ végre a honvédségi hivatalok és laktanya helyiségeinek berendezése­ és felszerelésére vo­natkozó ügyeknek tárgyalása. Segédhivatal. Egy irattárnok vezetése alatt 1 számtiszt és 3 dijnok végzi a számvevőségi összes iktatói, kiadói és irattári munkálatokat. Szükséges még megemlíteni, hogy 1869-ik év­től fogva a számvevőség munkaköre azáltal is na­gyobbodott, mert az 1868-ik évi XLIII. tvcz. nyo­mán Erdélyt még Magyarországhoz csatoltatván, ezáltal különféle katonai ügyek tárgyalása, neve­zetesen az ujonczfelülvizsgálati, előfogati s kato­nai kórházi bérlet ügyeinek számvevői szempont­­bóli elintézése is e számvevőségre háromlott; na­gyobbodott a munkakör az 1868. évi decz. hó 27- kén kelt legfelsőbb elhatározás folytán a horvátor­szági ujonczozási és felülvizsgálati költségekre vo­natkozó számadásoknak e számvevőség által tel­jesítendő elintézése által, leginkább az által is, mert az 1808-ik évi VII. tcz. értelmében keletke­zett Ludovica magyar katonai intézet alapja, mely 1867-ik évi május hó 7-én a közös hadügyminisz­térium kezelése alá jutott, 1871-ik évi julius hó 1- én a m. kir. honvédelmi minisztérium által vé­tetett át. A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSÁBÓL. Budapest, aug. 28. Alelnök: báró Podmaniczky Frigyes úr az ülést délutáni 4 órakor megnyitván, a tanácsnak tudomására juttatja Pest város hatóságának ab­beli átiratát, melyben es, a belső körút boule­­vardirozási munkálatait a megállapított rostély­­utczai ponton túl, a hatvani utczáig, illetőleg még innen is Sz­öllel tovább, az idei építési idény alatt kiterjesztetni a lehetőleg befejeztetni kívánja A tanács átlátja ugyan ezen kívánalom czélszerűlé­­sét, miután azonban az ezen munkál­­ok költsé­­geinek fedezésére előirányzott összegek kimerít­­vek, és a munkáknak a meghatározott ponton túl leendő folytathatása csak­is egy újabb hitelmű­velet mellett volna eszközölhető, utasítja a pénz­ügyi bizottságot, hogy tekintettel a fővárosi pénz­alap erejére, valamint ezen alapnak remélhető ez idei és jövő évbeli jövedelmi forrásaira, véle­ményt adjon az iránt, hogy a kívánt tömb,mun­­kálatokkal járó 174.000 f­őnyi költségek mi mó­don volnának fedezhetők. Pest városának azon tudósítása, mely szerint az Eötvös szobornak a Dunaparton lévő Stein-féle ház előtti felállítására beleegyezését nyilvánítja, tudomásul vétetett, mi­által ezen ügy kérdése véglegesen befejezettnek tekintendő. A fővárosi közmunkák tanácsa, valamint a városi hatóság, és a lovaregylet küldöttei által képezett bizottság, a jelenlegi futtatási térnek a városliget éjszaki részében leendő áthelyezése iránt, egy a hírlapokban is közzétett pontoza­­tot dolgozott ki. Pest városa ezen pontozathoz beleegyezésével járulván, a fővárosi közmun­kák tanácsa a leendő új lóversenytér áthelyezé­sére szükségelt, jelenleg a katonai kincstár tu­lajdonát képező­­ telkeknek megszerzése, és azoknak Pest város birtokába leendő átbocsátása iránt intézkedni kívánván, fel fogja kérni a meg­nevezett telkek, az új épület és egyéb katonai kincstári ingatlanságok megszerzésére vonatkozó tárgyalások vezetésével foglalkozó m. kir. pénz­ügyi miniszter urat, hogy ezen ügynek mielőbbi végleges befejezését gyorsítani, s ha ez lehetetlen volna, úgy legalább a lóversenytéri telkek azonnali átengedését eredményeztetni méltóz­­tassék. Pest város hatósága bemutatja az úri­ utcza és barátok tere szegletén levő Schneider-féle ház kisajátítására vonatkozó esküdtszéki bíróság íté­letét. Hogy ezen, a közforgalmat megnehezítő és veszélyeztető épület mielőbbi eltávolítása eszkö­zöltethessék intézkedni fog a fővárosi közmunkák tanácsa, hogy a száztízezer forintnyi kisajátítási ár még ez évi október hó lefolyása előtt letétemé­­nyeztessék, és hogy a kérdéses ház 1874. május 1-ig lebontattassék. A csatornáknak a Dunába beömlő torkolatai folytonos, az egészséget veszélyeztető bűzt ter­jesztvén el, — utasittatott az Ybl, Hofhauser, Szomrák, Schmidt és Incze urakból kiküldött bi­zottság, hogy ezen nehézség megszüntetése iránt véleményt terjeszszen elő. A bizottság nézete szerint ezen bajnak elodázása csak a vízvezetékeknek és csatornázási hálózat­nak kiépítése által volna elérhető, megjegyezvén,­ hogy a Rákospataknak bevezetése ezen czél eléré­sét nagyon is elősegítené. Ezen bajnak ideiglenes legyőzésére nézve kí­vánatosnak tartja a bizottság a csatornáknak folytonos fertőtlenítését, a csatorna­nyitások elzárását, végre a vízvezetéki csöveknek a csator­nákkal leendő összeköttetését, mi­által a bűz leg­alább részben eltávolítható lesz. A bizottság ezen véleménye Pest város hatóságával közöltetni rendeltetik. Az egyetemi könyvtárnak a barátok terén le­endő építtetése iránt az engedély a bemutatott tervek alapján ezelőtt kevés idővel megadatván és tekintettel az épületnek ószerű jellegére a reál­­utcza felé, duczára, hogy ezen utcza csak 4 ölnyi szélességgel bir, 6 hüvelynyi kiszökellékek és 6 hüvelynyi lábazatok lettek kivételesen engedé­lyezve. Ezen engedély ellenében az építés alkalmával a tervektől tetemes eltérések észleltetvén, az épít­kezésnek további folytatása beszüntettetett. Skalnitzky Antal úr, mint az építkezéssel megbízott építész, az építkezés folytathatása iránt Pest város hatóságához folyamodván, ez az ügyet további elintézés végett a fővárosi közmunkák tanácsához tette át. Tapasztaltatok ez alkalom­mal, hogy a homlokzat egyik pontján 9", a kapu­nál 21" és azon felül a lábazattal 19" és 13"-nyi eltérés követtetett el, miáltal a kezdetlegesen engedélyezett 12" helyett az egyik ponton 28", a kapu mellett pedig 34"-nyi eltérések történtek. Pest város hatóságával kölcsönösen megállapí­tott és jogerőre emelkedett építési szabályok alap­ján a fővárosi közmunkák tanácsa az utólago­­­­san kért engedélyt nem adhatja meg, annyival is kevésbé, miután ezen szabályellenes kiszökel­lékek által a 6' szélességű járda az egyik ponton 3‘ 8", a kapu mellett pedig épen 3" és 2"-re szó­líttatnék meg. Skalnitzky Antal építész úr pedig kinek a fennálló szabályokat ismerni, s tudnia kellene, hogy az épitkezések csak is a jóváhagyott tervek szerint eszközöltethetők s ki a megadott engedélyt önkényüleg és durva módon szegte meg, két ezernyi frtnyi pénzbírságban lesz an el­marasztalaodó,— azon kötelezettség mellett, hogy az építkezést a kezdetben megadott engedély szerint— azaz G"-nyi knzökellek, és G" hüvelyk lábazat megtartása mellett eszközölni köteles. Pest város hatósága * azon nézetből kiindul­t, hogy a kerepesi út boulevardirozása mellett le­hetőleg a szépségi igényeknek is megfeleljen, az ezen út járda­ vonalát megszorító 18/15­ szám alatti háznak tulajdonosával Korompai úrral érintkezésbe bocsátkozván, ez utóbbitól azon nyi­latkozatot vette, hogy kész házát azonnal a szabályozási vonalba visszahelyezni, ha neki ezen költségeinek fejében 2500 forintnyi kárpótlás nyúj­­tatik, az átengedendő telekrész pedig megvál­­tatik. A fővárosi közmunkák tanácsa ezen eljárást örvendetes tudomásul véve, késznek nyilatkozik a kérdéses terjedéket azonnal megváltani, valamint a kért kárpótlási összeget is megfizetni, ha a kér­déses ház homlokzata a szabályozási vonalra visz­­sza lesz hozatva, d­e négyszögölenként háromszáz forintjával megállapított beváltási árra nézve azon­ban annyival is kevésbé adhatja beleegyezését, miután hasonnemű terjedékek, daczára kedvezőb­b fekvésüknek, ez előtt még kevés idővel sokkal ju­tányosabb áron váltattak meg; tekintve mind­azonáltal a kitűzött czélt, a fővárosi közmunkák tanácsa késznek nyilatkozik ezen terjedéket négy­szögölenként kivételesen 200 ftjával megváltani, miről Pest városa értesítendő lészen. Pest város közönségének létrejött egyezménye értelmében az osztrá­k államvasúttársulati vaspálya udvarának áthidalására vonatkozó terveit mutatja be, melyeknek engedélyezése akadálytalanul ugyan, mind a mellett azon kötelezettséggel fog a kérelmező társulatnak megadatni, hogy híd hom­lokzatát szigorúan a 2. szivateza tengelyére fek­­tettesse; a Podmaniczky-utczában tervezett két feljárót pedig 5"-nyi szélességben 1.25 eséssel állít­hassa elő, mely feljárók nem fakocskával — mint ezt a városi hatóság kívánja, hanem az építési bi­zottság javaslata szerint gránit kőkoc­kákkal esznek kikövezendők. A két­ szív, aradi, práter,gólya, óriás, temető és páva-utczák, valamint a budai országház-utcza csa­tornázására vonatkozó tervek jóváhagyottak. A hajcsárút és erdősor között fekvő sugárúti telkek telekfelosztása, valamint Vagrandl Antal a Magdolna utczában, Kortyák József a statióutczá­­ban 617. szám a. Günhut Lipót a városligetben 177. sz. a és Szloboda József által Kőbányán 130. sz. a. kért szabályozási engedély akadálytalanul helybenhagyattatott, úgy szinte Fleischmann és Weber féle kültelki telkek felosztása is azon feltétel mellett azonban miszerint egy kiállítandó és te­lekkönyviig biztositandó téritvény mellett aláve­tik magukat mind azon szabványoknak és rende­leteknek melyek az ált. szabályozási terv kivitele czéljából és illetőig utczák és szabad terek léte­sítése iránt a hatóság által már eddig is hozattak, vagy még ezentúl hozattatni fognak. Következő építési engedélyek akadálytalanul ki lettek adva, ugyanis: A cs. k. mérnökkar igaz­gatóságának a Károly-kaszárnyában építendő lo­vagló iskolára. Müller Jakabnak 2 emeletes házra rostély utcza 6. Eggenhoffer Péternek 2 emel. háza józsefv. temető utcza 43. Walter Flóriánnak föld­szintes házra budai tabánban 280 sz.a., végre. Az első magyar iparbanknak, a hatvani utcza szögle­tén lévő házának átalakítására azon kötelezettsé­get magában foglaló téritvénye mellett, hogy a kérdéses házat legföljebb 5 évek alatt lebontatja s helyébe egy 3 emeletes i’j házat épiten A jegyzőkönyv hitelesítésével Tavaszy és Se­­bastiini tanácstag urak bízattak meg. 1646 ISKOLA-ÜGY. A DEBRECZENI VEIL- KERESKEDELMI TANODA he­lyét közép kereskedelmi tanoda váltja fel. Sz. kir. Debreczen város közönsége e hó 23 án közgyűlésiig a rég óhajtott állandó főreáltanoda felállítását és annak a jövő 187­3/*-ik tanévben 4 osztálylyal megnyitását elhatározván : a helybeli kereskedő testület indíttatva érzi magát nyilvános reál­­kereskedelmi tanodáját (nem lévén Debre­cenben két reáltanodának szüksége) megszüntetni, és helyébe jövő október elejével a nagyméltóságú v­á­lás- és közoktatásügyi ministérium által kia­dott tervezet értelmében a 3 osztályú közép­ke­reskedelmi tanoda első osztályát megnyitni. A megnyitandó kereskedelmi szaktanoda nyil­vánossági joggal bír, és egyenlő rangban áll a fő-

Next