Budapesti Közlöny, 1874. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1874-01-20 / 15. szám
tásuk miatt, a maga utján idén leendő felelősségre vona.„Közölni, s intézkedései eredményéről, a melyek által hasonló rendetlenségeknek jövőre nézve eleje vétethessék, engem értesíteni méltóztassék. Fogadja nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Kelt Budapesten, 1874-ik évi januárius 15-én. A honvédelmi minister: Szende Béla, s. k. A vallás- és közoktatási m. kir. minister 1874. jan. 6-án kelt 35.65v. számú körrendelete, a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosítása következtében a gör. kel. egyház viszonyai iránt szükséges átmeneti intézkedésekről. Miután a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosításának törvénybe iktatásáról és a polgárosítás folytán szükségessé vált más intézkedésekről szóló 1873. évi XXVII. t. sz. 26. §-a szerint, a magyar törvények, amennyiben ezen törvény határozataival nem ellenkeznek, a polgárosított magyar határőrvidéki részekre is kiterjesztetnek : ez okból a görög-keleti vallásnak ügyében kelt 1868. évi IX. t. ez., az ennek alapján kibocsátott 1868. aug. 10-ki és 1869. máj. 28-ki regkegy. kir. rendeletek, valamint ugyanezen hitfelekezet mindkét egyháztartományára nézve Magyarországot illetőleg kibocsátott többi szabályrendeletek, azon korlátozással, mely a polgárosításról szóló fennidézett törvény 2. §. b) pontjából és 25. §-ból az iskolaügyekre nézve következik, e polgárosított magyar határőrvidéki részekre is hatályt nyertek. Ennélfogva, mig a népoktatás tekintetében a gör. kel. szerbeket illetőleg a volt határőrvidék számára kibocsátott 1868. aug. 10-ki legf. leirat HI. 111. §-ában, a románokat illetőleg pedig az ugyanezen határőrvidék számára kibocsátott 1869. máj. 28-ki legf. leirat 28. §. 5. pontjában foglalt, s általában minden, a határőrvidéki iskolákra vonatkozó egyéb különszerű határozmányok továbbra is érvényben maradnak, addig másfelől az egyházi ügyek tekintetében a Magyarországra nézve fenálló szabályok lévén irányadók, a közigazgatási közegeknek az egyházi pénzkezelésre és egyházi számadások vizsgálatára való befolyása tekintetében a szerbekre vonatkozólag az 1868. aug. 10-ki legf. leirat H. 41. §-ban, a románokra vonatkozólag pedig ugyancsak a közigazgatási hatóságok egyházi ügyekre való befolyása tekintetében az 1869. máj. 28-ki legf. leirat 7. §. 9., 23. §. 19. és 27. §. 9. pontjában a határőrvidéket illetőleg tett különszerű határozatok, úgyszintén a közös hadügyministernek a gör. kel. egyházközségi gyűléseken közigazgatási biztosok közbenjöttére vonatkozó , 1870. évi ápr. 11-én 2017. sz. a. kelt és másolatban ide csatolt rendelete, a magyar határőrvidéki részekre nézve, ezek polgárosításával érvényüket elvesztetteknek tekintendők viszont megszűnvén a közigazgatási hatóságoknak ama kötelezettsége is, melynél fogva a lelkészi illetményeket eddig a közadókkal együtt beszedték és a vételjogosultaknak kiszolgáltatták, s e hatóságok a lelkészi illetmények felszedésénél ezután csak az illető egyházi hatóság felszólítása következtében segédkezésre és a múlt évi 22.095. Számú rendeletem értelmébeni eljárásra lesznek kötelezve. Tekintve azonban, hogy a polgárosításról szóló törvény 26. §-ának végtétele szerint felhatalmazást nyert a ministérium, hogy a magyar törvények életbeléptetésénél a helyi és az átmeneti viszonyok által megkívánt végrehajtás módozatait meghatározza, a 11., 12. és különösen a 14. értelmében pedig ezen átmeneti viszonyok nemcsak, hogy még jelenleg is fennállanak, hanem az idézett törvény kihirdetését követő három év elteltéig, míg a községek véglegesen szerveztetni fognak, folytonosan fennlévőknek tekintendők, ez okból emez átmeneti viszonyok és felmerülhető helyi szükségnél fogva, a polgárosított magyar határőrvidéki részek fölött álló főispánokat vagy ezek helyetteseit feljogosítom, hogy az említett három évi átmeneti idő kiteltéig felmerülhető szükség esetén a gör. kel. egyházközségi gyűlésekre esetről-esetre közigazgatási biztosokat küldhessenek ki, egyszersmind utasítván őket, hogy eme jogukkal élni alapos indokok esetén el ne mulaszszák; ha pedig valamely különös esetben a fentkitett idő alatt szükségesnek mutatkoznék, hogy a közigazgatási hatóságoknak e polgárosított részek egyes községeiben az egyházi pénzkezelésre és egyházi számadások vizsgálatára való befolyása az előbb fennállott szabályok értelmében ideiglenesen fenntartassék, eziránt hozzám indokolt javaslatot terjesszenek fel, mi felett a határozást magamnak fentartom. 114 A „Redovai kölcsönös segélyegylet“ alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministérium által folyó évi január hó 12-én 19.737. szám alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Folyó január hó 20-tól a czegléd-debreczeni, debreczen-királyházai, kolozsvár-püspök-ladányi vasútvonalakon mozgó-postahivatalok lépnek életbe s ez alkalommal a budapest-gyulafehérvári mozgó-postahivatalnak működése a budapest-aradi vonalra szoríttatik, illetőleg Arad-Gyulafehérvár közt külön mozgó-postahivatal létesül. — E mozgóposták főhivatása az általuk érintett vasútállomásokon vett levélpostai anyagot útközben átrovatolni és rendeltetési helyéhez képest a következő vasútállomásokon feltartóztatlan továbbítás végett leadni. A vasútállomások közelében lakó közönség egyszersmind azon helyzetbe jut, hogy közönséges leveleit a vonat megérkezéséig a vasútállomáson felállított levélgyűjtő-szekrénybe és a vonat megállapodási tartama alatt a mozgó-postavagyon levélgyűjtő-szekrényébe adhatja föl. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ö cs. és Ap. királyi Felsége a hozzá legközelebb pénzsegélyért folyamodott szűkölködők részére 800 forintot méltóztatott magánpénztárából legkegyelmesebben adományozni. Gróf Zichy Edmundnak a m. kir. vallás- és közoktatási ministerhez intézett levele, a gróf Thurzó György-féle okmányok kinyomatása ügyében. Nagyméltóságodnak múlt évi deczember hó 29-én 1947. elnöki sz. a. hozzám mint az árvai uradalom teljhatalmú igazgatójához — az árvai vár levéltárában őrzött Thurzó-féle okmányok kinyomatása érdekében intézett fölhívása folytán, örömmel ragadom meg az alkalmat kijelenteni, mikép én ezen a hazai történet irodalomra nézve nem köznapi fontosságú ügyben mindent, mi tőlem telik, megtenni hazafias kötelességemnek ismerem, s azt a nagyméltóságu családi közbirtokosságnak is melegen ajánlani el nem mulasztom. Tudtommal az árvai vár levéltára közérdekű régibb okmányokban nem bővelkedik, de annál gazdagabb történelmi fontosságú levelekben, melyeknek száma ezrekre megy. Ezekre fordult figyelmem, midőn nagyméltóságod lelkes fölhívását vettem, s habár a tárgy óriási halmazánál fogva nem ígérhetem, hogy a nagyérdekű levelezést egész terjedelmében közrebocsátani módomban leend, kijelenthetem: miképen már is intézkedtem aziránt, hogy egyelőre nagynevű ősünk, gróf Thurzó György, Magyarország nádorának nejéhez, Czobor Erzsébethez intézett, történelmi és culturhistoriai adatokban oly gazdag levelet közrebocsáttassanak. Midőn erről nagyméltóságodat értesíteném, el nem mulaszthatom saját, valamint megbízóim nevében is köszönetet mondani nagy méltóságodnak lelkes felszólításáért, melyet az általam képviselt családi közbirtokosság szintúgy mint a hazai történelem minden barátja bizonyára melegen fog üdvözölni. Pozsony megye jelentése szerint a cholerában elhunytak után maradt árvák és özvegyek javára eddig 2035 frt 22 kr gyüjtetett, és a gyűjtés még folyamatban van. gróf Eszterházy Antal pedig a cseklészi árvák tartását magára vállalta. Mi ezennel elismeréssel nyilvánosságra hozatik. Baranya megye jelentése szerint a cholerában elhunytak után maradt özvegyek és árvák javára könyöradománygyüjtés utján begyült 1822 frt 58 kr; a gyűjtés folyamatban van. Mi ezennel nyilvánosságra hozatik. A Hajdúkerületben a cholerában elhunytak után maradt özvegyek és árvák javára gyüjtetett készpénzben és terményekben 1097 frt; a gyűjtés folyamatban van. Mi ezennel nyilvánosságra hozatik. Tolna megye, jelentése szerint, a cholerában elhunytak után maradt özvegyek és árvák javára a gyűjtött könyöradományokhoz saját hatáskörében a szegény alapból büntetési pénzekből és árvatartaléki alapból utalványozott 1667 frt 53 krt. Mi ezennel nyilvánosságra hozatik. Versecz város bizottmánya a Temesmegyében a Scholera-járvány alatt elhalt vagyontalan özvegyek és árvák javára 314 frt 30 krt gyűjtött, s azt rendeltetésszerű felhasználás végett beküldötte. Kis-Marton város tanácsa 111 frtot gyűjtött s azt az országban találtató vagyontalan choleraárvák s özvegyek javára a belügyminister ur rendelkezése alá bocsátotta. Mi ezennel köszönettel és elismeréssel nyilvánosságra hozatik. A m. kir. pénzügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök ur ő nagyméltóságának legközelebb névtelenül egy „Levelezési lap“ küldetett be, melyen beivódott tintával írva vád emeltetik aziránt, hogy a m. kir. államnyomda ilyen itatópapírt használ fel, és hogy a postaigazgatóságok ezt elárusítják. A kérdésben forgó levelezési lap az államnyomdában műszakilag megvizsgáltatván , kiderült, hogy a papiros jó minőségű, de használat előtt megnedvesíttetvén, ezen állapotában közleményre használtatott. A keleti marhavész állásáról f. évi jan. hó 9-ig terjedő hivatalos jelentések szerint Magyarországon Sopron megye Nyék községében uralgott. Horvátország és Slavóniában Zágráb megye: Kraljevec, Sop, Struga, Mali- Otok, Veliki-Otok, Jalsevec, Jagodno, Velika- Buna, Cicka-Poljana, Kurilovec, Lomnica delj, Lukavec gornj, Strmec, Velika-Mlaka, Cucerije, Horváti, Rakovpotok, Stupnik, Gocica, Jakovle.