Budapesti Közlöny, 1874. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1874-01-20 / 15. szám

tásuk miatt, a maga utján idén leendő felelősségre vona­­.­„K­özölni, s intézkedései eredményéről, a melyek által hasonló rendetlenségeknek jövőre nézve eleje vétethessék, engem értesíteni mél­­tóztassék. Fogadja nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Kelt Budapesten, 1874-ik évi januárius 15-én. A honvédelmi minister: Szende Béla, s. k. A vallás- és közoktatási m. kir. minister 1874. jan. 6-án kelt 35.65v. számú körrendelete, a bánsági ha­tárőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosítása kö­vetkeztében a gör. kel. egyház viszonyai iránt szük­séges átmeneti intézkedésekről. Miután a bánsági határőrvidék és a titeli zász­lóalj polgárosításának törvénybe iktatásáról és a polgárosítás folytán szükségessé vált más intézke­désekről szóló 1873. évi XXVII. t. sz. 26. §-a sze­rint, a magyar törvények, a­mennyiben ezen tör­vény határozataival nem ellenkeznek, a polgáro­sított magyar határőrvidéki részekre is kiterjesz­tetnek : ez okból a görög-keleti vallásnak ügyé­ben kelt 1868. évi IX. t. ez., az ennek alapján ki­bocsátott 1868. aug. 10-ki és 1869. máj. 28-ki regkegy. kir. rendeletek, valamint ugyanezen hit­­felekezet mindkét egyháztartományára nézve Ma­gyarországot illetőleg kibocsátott többi szabály­rendeletek, azon korlátozással, mely a polgárosí­tásról szóló fennidézett törvény 2. §. b) pont­jából és 25. §-ból az iskolaügyekre nézve követ­kezik, e polgárosított magyar határőrvidéki ré­szekre is hatályt nyertek. Ennélfogva, mig a népoktatás tekintetében a gör. kel. szerbeket illetőleg a volt határőrvidék számára kibocsátott 1868. aug. 10-ki legf. leirat HI. 111. §-ában, a románokat illetőleg pedig az ugyanezen határőrvidék számára kibocsátott 1869. máj. 28-ki legf. leirat 28. §. 5. pontjában foglalt, s általában minden, a határőrvidéki isko­lákra vonatkozó egyéb különszerű­ határozmányok továbbra is érvényben maradnak, addig másfelől az egyházi ügyek tekintetében a Magyarországra nézve fen­álló szabályok lévén irányadók, a közigaz­gatási közegeknek az egyházi pénzkezelésre és egy­házi számadások vizsgálatára való befolyása te­kintetében a szerbekre vonatkozólag az 1868. aug. 10-ki legf. leirat H. 41. §-ban, a románokra vonatkozólag pedig ugyancsak a közigazgatási hatóságok egyházi ügyekre való befolyása tekin­tetében az 1869. máj. 28-ki legf. leirat 7. §. 9., 23. §. 19. és 27. §. 9. pontjában a határőrvidéket il­letőleg tett különszerű határozatok, úgyszintén a közös hadügyministernek a gör. kel. egyházköz­ségi gyűléseken közigazgatási biztosok közbenjöt­­tére vonatkozó , 1870. évi ápr. 11-én 2017. sz. a. kelt és másolatban ide csatolt rendelete, a ma­gyar határőrvidéki részekre nézve, ezek polgárosí­tásával érvényüket elvesztetteknek tekintendők viszont megszűnvén a közigazgatási hatóságok­nak ama kötelezettsége is, melynél fogva a lelké­­szi illetményeket eddig a közadókkal együtt be­szedték és a vételjogosultaknak kiszolgáltatták, s e hatóságok a lelkészi illetmények felszedésénél ezután csak az illető egyházi hatóság felszólítása következtében segédkezésre és a múlt évi 22.095. Számú rendeletem értelmébeni eljárásra lesznek kötelezve. Tekintve azonban, hogy a polgárosításról szóló törvény 26. §-ának végtétele szerint felhatalma­zást nyert a ministérium, hogy a magyar törvé­nyek életbeléptetésénél a helyi és az átmeneti vi­szonyok által megkívánt végrehajtás módozatait meghatározza, a 11., 12. és különösen a 14. értelmében pedig ezen átmeneti viszonyok nem­csak, hogy még jelenleg is fennállanak, hanem az idézett törvény kihirdetését követő három év eltel­téig, míg a községek véglegesen szerveztetni fog­nak, folytonosan fennlévőknek tekintendők, ez okból emez átmeneti viszonyok és felmerülhető helyi szükségnél fogva, a polgárosított magyar határőrvidéki részek fölött álló főispánokat vagy ezek helyetteseit feljogosítom, hogy az említett há­rom évi átmeneti idő kiteltéig felmerülhető szük­ség esetén a gör. kel. egyházközségi gyűlésekre esetről-esetre közigazgatási biztosokat küldhesse­­nek ki, egyszersmind utasítván őket, hogy eme jogukkal élni alapos indokok esetén el ne mulasz­­szák; ha pedig valamely különös esetben a fent­­kitett idő alatt szükségesnek mutatkoznék, hogy a közigazgatási hatóságoknak e polgárosított részek egyes községeiben az egyházi pénzkezelésre és egyházi számadások vizsgálatára való befolyása az előbb fennállott szabályok értelmében ideigle­nesen fenntartassék, eziránt hozzám indokolt ja­vaslatot terjesszenek fel, mi felett a határozást magamnak fentartom. 114 A „Redovai kölcsönös segélyegylet“ alapsza­bályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministérium által folyó évi január hó 12-én 19.737. szám alatt a törvényes bemutatási zára­dékkal elláttattak. Folyó január hó 20-tól a czegléd-debreczeni, debreczen-királyházai, kolozsvár-püspök-ladányi vasútvonalakon mozgó-postahivatalok lépnek élet­be s ez alkalommal a budapest-gyulafehérvári mozgó-postahivatalnak működése a budapest-aradi vonalra szoríttatik, illetőleg Arad-Gyulafehérvár közt külön mozgó-postahivatal létesül. — E mozgó­posták főhivatása az általuk érintett vasútállomá­sokon vett levélpostai anyagot útközben átrova­­tolni és rendeltetési helyéhez képest a következő vasútállomásokon feltartóztatlan továbbítás végett leadni. A vasútállomások közelében lakó közön­ség egyszersmind azon helyzetbe jut, hogy közön­séges leveleit a vonat megérkezéséig a vasútállo­máson felállított levélgyűjtő-szekrénybe és a vo­nat megállapodási tartama alatt a mozgó-posta­­vagyon levélgyűjtő-szekrényébe adhatja föl. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ö cs. és Ap. királyi Felsége a hozzá legköze­lebb pénzsegélyért folyamodott szűkölködők ré­szére 800 forintot méltóztatott magánpénztárából legkegyelmesebben adományozni. Gróf Zichy Edmundnak a m. kir. vallás- és közoktatási ministerhez intézett levele, a gróf Thurzó György-féle okmányok kinyomatása ügyében. Nagyméltóságodnak múlt évi deczember hó 29-én 1947. elnöki sz. a. hozzám mint az árvai uradalom teljhatalmú igazgatójához — az árvai vár levéltárában őrzött Thurzó-féle okmányok ki­nyomatása érdekében intézett fölhívása folytán, örömmel ragadom meg az alkalmat kijelenteni, mikép én ezen­­ a hazai történet­ irodalomra nézve nem köznapi fontosságú ügyben mindent, mi tőlem telik, megtenni hazafias kötelességemnek ismerem, s azt a nagyméltóságu családi közbirtokosságnak is melegen ajánlani el nem mulasztom. Tudtommal az árvai vár levéltára közérdekű régibb okmányokban nem bővelkedik, de annál gazdagabb történelmi fontosságú levelekben, me­lyeknek száma ezrekre megy. Ezekre fordult fi­gyelmem, midőn nagyméltóságod lelkes fölhívását vettem, s habár a tárgy óriási halmazánál fogva nem ígérhetem, hogy a nagyérdekű levelezést egész terjedelmében közrebocsátani módomban leend, kijelenthetem: miképen már is intézked­tem aziránt, hogy egyelőre nagynevű ősünk, gróf Thurzó György, Magyarország nádorának nejéhez, Czobor Erzsébethez intézett, történelmi és culturhistoriai adatokban oly gazdag levelet közrebocsáttassanak. Midőn erről nagyméltóságodat értesíteném, el nem mulaszthatom saját, valamint megbízóim ne­vében is köszönetet mondani nagy méltóságodnak lelkes felszólításáért, melyet az általam képvi­selt családi közbirtokosság szintúgy mint a hazai történelem minden barátja bizonyára melegen fog üdvözölni. Pozsony megye jelentése szerint a cholerában elhunytak után maradt árvák és özvegyek javára eddig 2035 frt 22 kr gyüjtetett, és a gyűjtés még folyamatban van. gróf Eszterházy Antal pedig a cseklészi árvák tartását magára vállalta. Mi ezennel elismeréssel nyilvánosságra ho­­zatik. Baranya megye jelentése szerint a cholerában elhunytak után maradt özvegyek és árvák javára könyöradománygyüjtés utján begy­ült 1822 frt 58 kr; a gyűjtés folyamatban van. Mi ezennel nyilvánosságra hozatik. A Hajdúkerületben a cholerában elhunytak után maradt özvegyek és árvák javára gyüjtetett kész­pénzben és terményekben 1097 frt; a gyűjtés fo­lyamatban van. Mi ezennel nyilvánosságra hozatik. Tolna megye, jelentése szerint, a cholerában el­hunytak után maradt özvegyek és árvák javára a gyűjtött könyöradományokhoz saját hatásköré­ben a szegény­ alapból büntetési pénzekből és árva­­tartaléki alapból utalványozott 1667 frt 53 krt. Mi ezennel nyilvánosságra hozatik. Versecz város bizottmánya a Temesmegyében a S­cholera-járvány alatt elhalt vagyontalan özvegyek­­ és árvák javára 314 frt 30 krt gyűjtött, s azt ren­deltetésszerű felhasználás végett beküldötte. Kis-Marton város tanácsa 111 frtot gyűjtött s azt az országban találtató vagyontalan cholera­­árvák s özvegyek javára a belügyminister ur ren­delkezése alá bocsátotta. Mi ezennel köszönettel és elismeréssel nyilvá­nosságra hozatik. A m. kir. pénzügyministerium vezetésével meg­bízott ministerelnök ur ő nagyméltóságának leg­közelebb névtelenül egy „Levelezési lap“ küldetett be, melyen beivódott tintával írva vád emeltetik aziránt, hogy a m. kir. államnyomda ilyen itató­­papírt használ fel, és hogy a postaigazgatóságok ezt elárusítják.­­ A kérdésben forgó levelezési lap az államnyom­dában műszakilag megvizsgáltatván , kiderült, hogy a papiros jó minőségű, de használat előtt megnedvesíttetvén, ezen állapotában közleményre használtatott. A keleti marhavész állásáról f. évi jan. hó 9-ig terjedő hivatalos jelentések szerint Magyarországon Sopron megye Nyék községében uralgott. Horvátország­ és Slavóniában Zágráb megye: Kralj­evec, Sop, Struga, Mali- Otok, Veliki-Otok, Jalsevec, Jagodno, Velika- Buna, Ci­cka-Poljana, Kurilovec, Lomnica delj, Lukavec gornj, Strmec, Velika-Mlaka, Cucerije, Horváti, Rakovpotok, Stupnik, Gocica, Jakovle.

Next