Budapesti Közlöny, 1874. június (8. évfolyam, 124-146. szám)
1874-06-11 / 131. szám
Budapest, IS74. 131. szám* Csütörtök, június 11. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. bzji&KESZTŐSÉG : Pesten, hat’, ani-utcza 10-dik számú emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok tere 7. sz. a. földszint. Kácíhatok nem küldetnek viu.z*. Bérreemel- Imi levelek cesk remlett leveleceinktől fogadtatnak el. ErőmuTosi Ákok : Napockioti pontai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt Egész évre.........................12 frt. Félévre ........ 6 » Negyedévre..........................3 » A »Hivat. Értesitö« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatala« fKrte«i*.fr“-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—300-ig 2 frt, 200—800-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért tartul több. Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri IS kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. A hivatalos hirdetést igazoló egryes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán az almási idősb báró Jhrdics József belső titkos tanácsosomnak adományozott bárói méltóság hatályát magyar koronám országaira is kiterjesztem, illetőleg neki és törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1874. évi junius hó 3-án. Ferencz József, s. k. Br. Wenckheim Béla, s. k. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége, a közös külügyminister által tett legalázatosabb felterjesztés alapján, i. é. május 14-től kelt legfelsőbb elhatározással, a bostoni tiszteletbeli alconsulságnak tiszteletbeli consulsággá emeltetését legkegyelmesebben helybenhagyni és Schumacher János kereskedőt a nevezett városban, fizetés nélküli consullá, a szabályszerű consuli illetékek húzására való joggal legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A kir. igazságügyminister Lázár Albert m. k. honvéd törzsőrmestert a munkácsi orsz. fegyintézethez őrparancsnokká nevezte ki. ÜZLET-SZABÁLYZAT. Érvényes a magyar korona területén lévő összes vasutakra. (Folytatás.) 15. §. Beszállás a kocsikba. A kocsikba való beszállást az állomási harangnak kétszeri, világosan megkülönböztethető megcsendítése jelzi. 16. §. Az indulási idő elmulasztása. Ha a mozdony síppal az elindulásra feladatott, utas többé be nem szállhat. A kocsik megindítása után minden beszállási kisérlet s e czélra való segélynyújtás büntetés terhe alatt tilos. Azon utas, ki az indulás idejét elmulasztotta, sem a viteldíj visszatérítésére, sem másnemű kárpótlásra számot nem tarthat. Meg van azonban neki engedve a már váltott jegygyel egy, ugyanazon vagy másnap a kijelölt állomásig menő s nem magasabb díjtételek mellett szállító vonaton tovább utazni, ha jegyét az állomási főnöknek azonnal bemutatja, és a további érvényességre vonatkozó jegyzettel elláttatja, mi azonban a térti, körutazási vagy körvonatokra ki-állított jegyekre nézve megállapított határidők meghosszabbítását nem vonja maga után. 17. §: Miheztartás a közbeeső állomásokon. A kocsiajtók nyitása és zárása. Állomásra érkezéskor az állomás neve, az ott való tartózkodás ideje s az esetleges kocsiváltás kikiáltandó. Mihelyt a vonat megállóit, azon kocsik ajtai, melyekben az illető állomásra utazók vannak, a kiszállási oldalon kinyitandók. A többi kocsik ajtait csak kívánatra kell fölnyitni. Ki közbeeső állomásokon helyét, anélkül, hogy azt megjelölje, elhagyta, ha azt időközben valaki elfoglalta, más helylyel megelégedni tartozik. 18. §: Rendkívüli megállás a nyílt pályán. Ha közbejött akadályok miatt valamely állomáson kívül hosszabb időre meg kellene állani, az utasoknak csak akkor szabad kiszállani, ha azt a vonatvezető világosan megengedi. Kötelesek ilyenkor az utasok a vágányról azonnal távozni s a mozdonysippal adott első jelre helyeiket ismét elfoglalni. A továbbindulásra a mozdonysipnak háromszori hangsúlyoztatásával adatik fel, ki a sip harmadszori füttyentésére még nem szállt be, jogát a továbbutazásra elveszti. 19. §. Magatartás menetközben a be- és kiszállásnál. Menetközben a kocsikból oldalvást kihajolni, az ajtókra támaszkodni, vagy az ülőhelyekre lépni tilos. Ha az utasoknak csak egyike is kívánja, az ablakok a szélnek fekvő oldalon bezárandók. Az utasoknak a be- vagy kiszállásnál az ajtókat önmaguknak kinyitni tilos, hanem azok kinyitását a szolgálati személyzetre kell bizniok, s mielőtt a vonat egészen meg nem állott, sem be , sem kiszállniok nem szabad. A mozdonyoktól és vágányoktól minden utazónak távol kell magát tartani és senkinek sem szabad a pályaudvart más, mint a kijelölt irányban elhagyni. 20 §. A kocsik rongálása. Az ablaktörésekre külön kárpótlási díjszabály van, s az abban megállapított összeget a szolgálati személyzet a kártevőtől azonnal behajtja. Ez azonban a díjszabályzat előmutatását követelheti. Fel van hatalmazva továbbá a vaspálya-igazgatás, hogy a kocsi belsejének bepiszkolásáért, a függönyök elszakitásáért stb. kárpótlást követelhessen s azt a kártevőtől azonnal behajthassa. 21. §. Vonatkésések. A menet félbeszakítása. Késés a vonatok indulásánál vagy megérkezésénél a vaspálya-vállalat ellen semmi igényt nem ad. A menet abbanmaradása vagy félbeszakítása csak a még hátralévő azért fizetett menetdíj viszszakövetelésére jogosít. Ha mindazonáltal valamely vonatnak, nem felsőbb erőhatalom által okozott elkésés folytán, a másik vonathoz való csatlakozása elmulasztatik, az átmeneti jegygyel bíró utasnak, ha bebizonyította, hogy ő a legközelebbi visszamenő vonattal azon állomásra, honnét elindult, megszakítás nélkül visszautazott,a jövetkor használt kocsi-osztálynak megfelelő oda-és visszautazási díjak megtérítendők. Köteles azonban az utas ebbeli igényét, annak megóvása végett, az elkésett vonat megérkezése után azonnal, a menetjegy előmutatása mellett, az állomási főnöknek bejelenteni. Ez utóbbi köteles ennek folytán az elindulási állomás főnöke számára egy a visszaérkezés idejét jelző bizonyítványt kiállítani. Ha elemi események vagy más akadályok az utazást a pálya valamelyik vonalán meg nem engedhetővé teszik, azon esetben a járható vonalig más nemű alkalmatossággal való továbbszállításról mindaddig gondoskodni kell, míg minden egyes esetre nézve külön intézkedés nem történt. Az utasok azonban nem követelhetik, hogy más alkalmatossággal való továbbszállításuk a vaspálya által azon díjak fejében eszközöltessék, melyeket a vaspályán való szállításért fizettek. Forgalmi fennakadások és vonatelkésések az állomásokon, a közönség által könnyen hozzáférhető helyen és mindjárt felismerhető módon, hirdetések útján azonnal nyilvánosságra hozandók. 22. §. Ebek sat. elvitele. Dohányzás. Tűzveszélyes tárgyak elvitele. Ebeket s más állatokat a személykocsiba magával senki sem vihet. Kivételt képeznek azonban az olyan kis kutyák, melyeket ölben visznek, ha ugyan azok elvitele ellen a coupéban együttutazóknak kifogásuk nincsen. Dohányozni minden kocsiosztályban szabad, de az I. kocsiosztályban, ha dohányzók részére a vonatnál külön I. osztályú coupék nem volnának, csak a coupéban együtt utazók mindegyikének beleegyezése mellett. Nem-dohányzók részére minden személyszállító vonatnál lenni kell másod-, s amennyiben lehetséges, harmadosztályú külön coupéknak is. A pipák fedelekkel legyenek ellátva. Tűzveszélyes tárgyakat, nemkülönben olyan podgyászt, melyben folyadék vagy más bármi módon könnyen kárt okozható tárgyak vannak, különösen töltött fegyvereket, lőport, gyúlékony vegykészítményeket s más hasonnemű tárgyakat a személykocsiban elvinni nem szabad. A szolgálati személyzetnek jogában áll ez irányban kellő meggyőződést szerezni. Ki ezen határozat ellen vét, felelős mindazon károkért, melyek ezen tilalom áthágása folytán idegen podgyászokon vagy egyébként történtek, s azonkívül a vasútrendőri szabályokban megállapított büntetés alá esik. Vadászoknak és közszolgálatban lévő egyéneknek szabad azonban kézi lőszerkészletet (Handmunition magukkal vinni. ) A magával vitt lőfegyver csöve fölfelé tartandó. 23. §. Részeg vagy ellenszegülő egyének kizárása. Ki az előírt rendet meg nem tartja, a szolgálati személyzet utasításainak ellenszegül, vagy magát illetlenül viseli, az együtt- vagy továbbutazástól eltiltatik s kifizetett menetdíjának visszatérítésére igényt nem tarthat. Nevezetesen a részegeknek az együttutazást vagy a várótermekben való tartózkodást nem szabad megengedni s ha véletlenül bejutottak, azonnal kiutasitandók. Ha a kiutasítás menetközben történik, vagy pedig az illető személyek csak azután utasittattak el, midőn már podgyászaikat föladták, nincsen igényük arra, hogy a podgyász nekiek másutt ■ adassék vissza, mint azon állomáson, a hova az szállítás végett felvétetett. (Folytatjuk.) NEMI HIVATALOS RÉSZ. 1873. november hóban időtartamuknak lejárta miatt megsemmisült szabadalmak kimutatása. 588. A cs. kir. szab. vas- és pléhgyár unio társulat, azelőtt Paget A E le, találmány a fémeknek ólom, ón, vagy ezek vegyülékeivel való befuttatására, a szabadalom engedélye kelt 1864. no-