Budapesti Közlöny, 1874. június (8. évfolyam, 124-146. szám)

1874-06-11 / 131. szám

Budapest, IS74. 131. szám* Csütörtök, június 11. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. bzji&KESZTŐSÉG : Pesten, hat’, ani-utcza 10-dik szám­ú emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. Kácíhatok nem küldetnek viu.z*. Bérreemel- Imi levelek cesk remlett leveleceinktől fo­gadtatnak el. Er­őmuTosi Ákok : Napockioti pontai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt­­ Egész évre.........................12 frt. Félévre ........ 6 » Negyedévre..........................3 » A »Hivat. Értesitö« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatala« fKrte«i*.fr“-be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—300-ig 2 frt, 200—800-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért t­artul több. Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri IS kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. A hivatalos hirdetést igazoló egryes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán az almási idősb báró Jhrdics József belső titkos tanácsosomnak adományozott bárói méltóság hatályát ma­gyar koronám országaira is kiterjesztem, illetőleg neki és törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1874. évi junius hó 3-án. Ferencz József, s. k. Br. Wenckheim Béla, s. k. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége, a közös külügy­­minister által tett legalázatosabb felterjesztés alapján, i. é. május 14-től kelt legfelsőbb elhatáro­zással, a bostoni tiszteletbeli alconsulságnak tiszte­letbeli consulsággá emeltetését legkegyelmeseb­ben helybenhagyni és Schumacher János kereske­dőt a nevezett városban, fizetés nélküli consullá, a szabályszerű consuli illetékek húzására való jog­gal legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A kir. igazságügyminister Lázár Albert m. k. honvéd törzsőrmestert a munkácsi orsz. fegy­intézethez őrparancsnokká nevezte ki. ÜZLET-SZABÁLYZAT. Érvényes a magyar korona területén lévő összes vasutakra. (Folytatás.) 15. §. Beszállás a kocsikba. A kocsikba való beszállást az állomási harang­nak kétszeri, világosan megkülönböztethető meg­­csendítése jelzi. 16. §. Az indulási idő elmulasztása. Ha a mozdony­ síppal az elindulásra fel­ada­tott, utas többé be nem szállhat. A kocsik megin­dítása után minden beszállási kisérlet s e czélra való segélynyújtás büntetés terhe alatt tilos. Azon utas, ki az indulás idejét elmulasztotta, sem a viteldíj visszatérítésére, sem másnemű kár­pótlásra számot nem tarthat. Meg van azonban neki engedve a már váltott jegygyel egy, ugyanazon vagy más­nap a kijelölt állomásig menő s nem magasabb díjtételek mel­lett szállító vonaton tovább utazni, ha jegyét az állomási főnöknek azonnal bemutatja, és a további érvényességre vonatkozó jegyzettel elláttatja, mi azonban a térti, körutazási vagy körvonatokra ki-­­állított jegyekre nézve megállapított határidők­ meghosszabbítását nem vonja maga után. 17. §: Miheztartás a közbeeső állomásokon. A ko­csiajtók nyitása és zárása. Állomásra érkezéskor az állomás neve, az ott való tartózkodás ideje s az esetleges kocsiváltás kikiáltandó. Mihelyt a vonat megállóit, azon ko­csik ajtai, melyekben az illető állomásra uta­zók vannak, a kiszállási oldalon kinyitandók. A többi kocsik ajtait csak kívánatra kell föl­nyitni. Ki közbeeső állomásokon helyét, a­nélkül, hogy azt megjelölje, elhagyta, ha azt időközben valaki elfoglalta, más helylyel megelégedni tartozik. 18. §: Rendkívüli megállás a nyílt pályán. Ha közbejött akadályok miatt valamely állomá­son kívül hosszabb időre meg kellene állani, az utasoknak csak akkor szabad kiszállani, ha azt a vonatvezető világosan megengedi. Köte­lesek ilyenkor az utasok a vágányról azonnal tá­vozni s a mozdonysippal adott első jelre helyeiket ismét elfoglalni. A továbbindulásra a mozdonysipnak három­szori hangsúlyoztatásával adatik fel, ki a sip har­madszori füttyentésére még nem szállt be, jogát a továbbutazásra elveszti. 19. §. Magatartás menetközben a be- és kiszállásnál. Menetközben a kocsikból oldalvást kihajolni, az ajtókra támaszkodni, vagy az ülőhelyekre lépni tilos. Ha az utasoknak csak egyike is kívánja, az ab­lakok a szélnek fekvő oldalon bezárandók. Az utasoknak a be- vagy kiszállásnál az ajtó­kat önmaguknak kinyitni tilos, hanem azok ki­nyitását a szolgálati személyzetre kell bizniok, s mielőtt a vonat egészen meg nem állott, sem be , sem kiszállniok nem szabad. A mozdonyoktól és vágányoktól minden uta­zónak távol kell magát tartani és senkinek sem szabad a pályaudvart más, mint a kijelölt irány­ban elhagyni. 20 §. A kocsik rongálása. Az ablaktörésekre külön kárpótlási díjszabály van, s az abban megállapított összeget a szolgá­lati személyzet a kártevőtől azonnal behajtja. Ez azonban a díjszabályzat előmutatását követelheti. Fel van hatalmazva továbbá a vaspálya-igazgatás, hogy a kocsi belsejének bepiszkolásáért, a függö­nyök elszakitásáért stb. kárpótlást követelhessen s azt a kártevőtől azonnal behajthassa. 21. §. Vonatkésések. A menet félbeszakítása. Késés a vonatok indulásánál vagy megérkezé­sénél a vaspálya-vállalat ellen semmi igényt nem ad. A menet abbanmaradása vagy félbeszakítása csak a még hátralévő azért fizetett menetdíj visz­­szakövetelésére jogosít. Ha mindazonáltal valamely vonatnak, nem fel­sőbb erőhatalom által okozott elkésés folytán, a másik vonathoz való csatlakozása elmulasztatik, az átmeneti jegygyel bíró utasnak, ha bebizonyí­totta, hogy ő a legközelebbi visszamenő vonattal azon állomásra, honnét elindult, megszakítás nél­kül visszautazott,a jövetkor használt kocsi-osztály­nak megfelelő oda-és visszautazási díjak megtérí­tendők. Köteles azonban az utas ebbeli igényét, annak megóvása végett, az elkésett vonat megérkezése után azonnal, a menetjegy előmutatása mellett, az állomási főnöknek bejelenteni. Ez utóbbi köteles ennek folytán az elindulási állomás főnöke szá­mára egy a visszaérkezés idejét jelző bizonyít­ványt kiállítani. Ha elemi események vagy más akadályok az uta­zást a pálya valamelyik vonalán meg nem enged­­hetővé teszik, azon esetben a járható vonalig más nemű alkalmatossággal való továbbszállításról mindaddig gondoskodni kell, míg minden egyes esetre nézve külön intézkedés nem történt. Az utasok azonban nem követelhetik, hogy más al­kalmatossággal való továbbszállításuk a vaspá­lya által azon díjak fejében eszközöltessék, me­lyeket a vaspályán való szállításért fizettek. Forgalmi fennakadások és vonat­elkésések az állomásokon, a közönség által könnyen hozzáfér­hető helyen és mindjárt felismerhető módon, hirdetések útján azonnal nyilvánosságra ho­zandók. 22. §. Ebek sat. elvitele. Dohányzás. Tűzveszélyes tárgyak elvitele. Ebeket s más állatokat a személykocsiba ma­gával senki sem vihet. Kivételt képeznek azonban az olyan kis kutyák, melyeket ölben visznek, ha ugyan azok elvitele ellen a coupéban együ­ttuta­­zóknak kifogásuk nincsen. Dohányozni minden kocsiosztályban szabad, de az I. kocsiosztályban, ha dohányzók részére a vonatnál külön I. osztályú coupék nem volnának, csak a coupéban együtt utazók mindegyikének beleegyezése mellett. Nem-dohányzók részére min­den személyszállító vonatnál lenni kell másod-, s a­mennyiben lehetséges, harmadosztályú kü­­lön­ coupéknak is. A pipák fedelekkel legyenek el­látva. Tűzveszélyes tárgyakat, nemkülönben olyan podgyászt, melyben folyadék vagy más bármi módon könnyen kárt okozható tárgyak vannak, különösen töltött fegyvereket, lőport, gyúlékony vegykészítményeket s más hasonnemű­ tárgyakat a személykocsiban elvinni nem szabad. A szolgá­lati személyzetnek jogában áll ez irányban kellő meggyőződést szerezni. Ki ezen határozat ellen vét, felelős mindazon károkért, melyek ezen ti­lalom áthágása folytán idegen podgyászokon vagy egyébként történtek, s azonkívül a vasút­­rendőri szabályokban megállapított büntetés alá esik. Vadászoknak és közszolgálatban lévő egyének­nek szabad azonban kézi lőszerkészletet (Hand­­munition magukkal vinni. ) A magával vitt lőfegyver csöve fölfelé tartandó. 23. §. Részeg vagy ellenszegülő egyének ki­zárása. Ki az előírt rendet meg nem tartja, a szolgálati személyzet utasításainak ellenszegül, vagy magát illetlenül viseli, az együtt- vagy továbbutazástól eltiltatik s kifizetett menetdíjának visszatérítésére igényt nem tarthat. Nevezetesen a részegeknek az együttutazást vagy a várótermekben való tartóz­kodást nem szabad megengedni s ha véletlenül be­­­jutottak, azonnal kiutasitandók.­­ Ha a kiutasítás menetközben történik, vagy pe­dig az illető személyek csak azután utasittattak el, midőn már podgyászaikat föladták, nincsen igényük arra, hogy a podgyász nekiek másutt ■ adassék vissza, mint azon állomáson, a hova az szállítás végett felvétetett.­­ (Folytatjuk.) NEMI HIVATALOS RÉSZ. 1873. november hóban időtartamuknak lejárta miatt megsemmisült szabadalmak kimutatása. 588. A cs. kir. szab. vas- és pléhgyár unio társulat, azelőtt Paget A E le, találmány a fémek­nek ólom, ón, vagy ezek vegyülékeivel való befut­­tatására, a szabadalom engedélye kelt 1864. no-

Next