Budapesti Közlöny, 1874. október (8. évfolyam, 223-249. szám)
1874-10-14 / 234. szám
erők szaporítása volt szükséges. Hogy ezen áthelyezés csak septemberben foganatosíttatott, ennek oka csupán a hivatal-utód előbbeni foglalkozásának lebonyolításában keresendő. — Ezen ügyosztályban B. ur mint alárendelt hivatalnok működik, — a hivatalfőnök és alfőnök állomásainak vagy teendőinek B. úrra való ruházása se nem szándékoltatott, se nem történt. 4. Havi husz forintos részletekbeni törlesztés tehát sem a kárt viselő által nem ajánltatott, sem pedig az igazgatóság által el nem rendeltetett, de nem is rendeltethetett, mert ily nagymérvű megtérítés esetében — ha levonás útján megtérítés általában engedélyeztetik, — a fennálló utasítások értelmében az illetőnek 300 írton felüli minden fizetése, tehát ez esetben havi 125 írt volna letartóztatandó. 5. Hogy az igazgatóság ez ügyet befejezettnek és kiegyenlítettnek nem tekintő, azt a mondottakon kívül azon körülmény is világosan bizonyítja, hogy az egész ügyet igazgatótanácsa elé terjesztő, mely a további intézkedések s az államkincstár érdekeinek megóvása iránt határozott. Ezek után a fennidézett czikk alaposságának megítélését a t. olvasóközönségre bízom, és magam részéről ez ügyet a hírlap-irodalom terén befejezettnek nyilvánítom. Tolnay Lajos s. k., a m. k. államvasutak igazgatója, HORVÁT ORSZÁGGYŰLÉS. Az oktober 11-ei ülésben a politikai közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslat fölötti vitában csak kevés képviselő vett részt. Miután az elnök az ülést 10 órakor megnyitá, s a jegyző fölolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét, mely észrevétel nélkül hitelesíttetett, Voncsina emelt szót. Beszédében fölemlítette, hogy a kormány már a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával utasíttatott, miszerint a tanulmányi alaphoz tartozó Kutjevo jószág pénzügyi viszonyairól tegyen jelentést, ami mindeddig nem történt meg, pedig nagyon szükséges volna, hogy lehetne az országgyűlés tisztában, váljon e jószágot eladja-e, vagy az állam kezelésében meghagyván, minő módon igazgassa azt. A jószág több millió forintnyi értéket képvisel, mégsem hoz semmi jövedelmet, sőt az államnak minden évben több ezer forintnyi deficitet kell fizetnie. Ezek alapján következő interpellációt intézi a kormányhoz: Egyetért-e a kormány azzal a tervvel, hogy a kutjevoi jószág eladassék ? Ha igen, e czélból minő előmunkálatokat tett, s átalában mikor szándékozik az egész ügyről jelentést tenni ? Érkezett-e a kormányhoz ajánlat bármely oldalról is a nevezett jószág megvétele iránt, s ha igen, mit tett az ajánlattal. Az interpelláció a bánnak adatott át. Ezután a ház napirendre tér át, melyen a politikai administráció reformjáról szóló törvényjavaslat harmadik fölolvasása állott. A javaslat nagy többséggel elfogadtatott. Következett az első folyamodású törvényszékekszervezéséről szóló tvjavaslat tárgyalása. Dr. Derencsin bizottsági előadó utal az épen most elfogadott törvényjavaslatra, mely szerint a közigazgatás ezután kizárólag politikai hivatalnokokra bizatik, továbbá a bírói hatalom gyakorlásáról szóló, már megalkotott törvényre, s kiemeli, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a bűnügyi igazságszolgáltatást a bűntényekre és vétségekre nézve társas bíróságokra, a kihágásokra nézve pedig egyes bíróságokra ruházza. Ezentúl az igazságszolgáltatás minden törvényszéknél Ő Felsége nevében fog gyakoroltatni, a törvényhatósági törvényszékek megszűnnek, s helyükbe lépnek a királyi törvényszékek. A codifikationális bizottságban két elv hangoztatott, az egyik a polgári igazságszolgáltatást a társas bíróságokra kívánta ruházni, a másik pedig a nevezett bíróságokhoz az kivételesen óhajtotta a polgári ügyeket utasítani, rendesen pedig az egyes bíróságok hatáskörébe osztotta be.Ez utóbbi elvet is fogadtatott és pedig különböző okokból. A társas bíróság ugyan nagyobb garantiát nyújt egy jó és pártatlan igazságszolgáltatásra nézve, de nálunk épen úgy, mint más nemzeteknél, ez elvet pénzügyi szempontból nem lehet keresztülvinni. Az egyes bíróságok szervezése a törvényszékeket hozzáférhetőbbekké teszi a népre nézve s az országban mindenütt könnyen figyelemmel lehet kisérni az ingatlan jószág viszonyának minden változását a telekkönyvből és most már a népnek nem kell oly messze utaznia, hogy az igazságot keresse. A kormány előterjesztése megszüntetni javasolta a körösi, fiumei, pozsegai és vukovári törvényszékeket, de a kodifikáló bizottság a két utóbbi törvényszék föntartását indítványozta s ezzel egyetértett a kormány is. A megyei törvényszékeknek ezután fő feladatuk lesz a bűnügyi igazságszolgáltatás, s mivel a körösi és fiumei törvényszékek előtt előforduló bűnesetek nem nagy számmal vannak, e törvényszékek megszüntetése az egyes bíróságok hatáskörének kibővítése mellett lehetséges volt és semmi által nem indokolható pazarlás lett volna, e törvényszékeket a szükséges nagy személyzettel hiába ellátni. Kiszámíttatott, hogy a fiumei törvényszéknél minden végtárgyalás 1000 forintba kerülne. Hanem mivel a fiumei törvényszék előtt több váltóügy fordul elő, ezek elintézése is az egyes bíróságokra ruháztatott. Miután még szóló a törvényjavaslatot minden oldalról kritizálja s előnyeit kiemeli, a háznak elfogadásra ajánlotta. Az erre megkezdett átalános vitában először is a kormány képviselője, Stankovics osztályfőnök beszélt s mindenek előtt ismerteti az igazságszolgáltatásnak különböző fázisait a múlt évtizedekben. Már 1850-ben a törvényszékek szervezésénél alapul vétetett az az elv, hogy a bírói hatóság a polgári hatóságtól különválasztassék. Ez elv az 1854. bekövetkezett végleges szervezésnél keresztül is vitetett. Később azonban az októberi diploma által helyreállított megyék megkapták a törvényszékeket is, s ezeket bírják máig is. Szóló ismerteti a mostani bírósági rendszert , fejtegeti a természetellenesen összekötött igazságügy és közigazgatás szétválasztásának elkerülhetlen szükségességét, amint ezt az idei 1. és 2. törvényczikk ki is mondotta. Ha a kormánynak lehetséges lett volna előterjesztésében a tudomány és theória követelményeinek megfelelőleg eljárni, akkor az egész igazságszolgáltatást a társas bíróságokhoz utasította volna, de a konkrét viszonyokat is tekintetbe kellett venni, különösen a mai világban mindenben nagyon mérvadó a pénzügyi szempont. Ha az összes igazságszolgáltatást a társas bíróságokhoz utasította volna a kormány, akkor legalább is 30 törvényszéket kellett volna fölállítani, melyek mindenike 30,000 frt szükséglettel bírván,az igazságszolgáltatási összes költség 900,000 írtra rúgott volna. Ehhez jönne még a báni tábla 88,000 írttal, a hétszemélyes tábla 52,000 írttal,gy 1 millió forinton, tehát az összes állami kiadások egyharmadán felül fordíttatott volna az igazságügyre, mi absolute lehetetlen. Azonkívül a kormány még abba a bajba is esnék, hogy nem rendelkeznék a szükséges személyzettel, s alig találna 30 olyan helyiséget, melybe a törvényszékeket el lehetne helyezni. Az országgyűlés a bírói hatalomról s a fegyelmi eljárásról szóló törvényczikkek által már kijelölte a kormánynak az utat, melyen haladva kell az első folyamodású törvényszékek szervezését kidolgozni, és az előterjesztés meg is felel a nép szükségletének, főleg abból az indokból, mivel a dologi bíróság többé nem lesz koncentrálva a megyei törvényszékeknél, hanem könnyen hozzáférhetővé tétetik a köznépnek, s különösen a telekkönyvekbe való betekintés nem lesz ezután nagy feladat. Idővesztegetés és gyakran nagyobb költségek miatt nem volt mindig lehetséges a telekkönyvekbe betekinteni, kisebb változtatások nem is jegyeztettek be, szóval a telekkönyv nem volt rendesen vezetve, és így nem volt tiszta tükre a tényleges vagyonviszonynak. Az újonnan felállítandó kerületi törvényszékek 240,000 forintba kerülnek, de ez összeg kiadása nem volna igazolható, ha a törvényszékek csak az eddigi módon működnének, s a népnek nagy javára nem válnának. Ezután az igazságszolgáltatás 700,000 írtba fog kerülni, tehát 200.000 írttal többe, mint eddig, de azért e többlet a politikai közigazgatásnál megtakaríttatik. Noha a törvényszékek száma kevesbettetett, azért nem lesznek nagy igazságszolgáltatási kerületek, még oly nagyok sem, mint az austriaiak. A kodifikáló bizottság abban a nézetben volt, hogy a pozsegai és vukovári törvényszékek a roszközlekedési eszközökre való tekintetből megtartassanak, s a kormány ez indítványban nem látván elvi kérdést, hozzájárult. Mivel pedig minden intézmény a módtól függ, melylyel keresztülvitetik, a kormány igyekezni fog jó és tehetséges hivatalnokokat keresni, hogy az előterjesztésben fölemlített gyors, olcsó és lelkiismeretes igazságszolgáltatás valósággá váljék. (Éljenzés.) Szavazásra kerülvén a sor, a törvényjavaslat nagy többséggel elfogadtatott a részletes tárgyalás alapjául. A részletes tárgyalásnál Svilicsics és Smaics módosítványokat nyújtanak be a körösi és fiumei törvényszékek föntartása tárgyában. Mindkét módosítvány azonban elvettetett, noha Smaics melegen védelmezte módosítványát, melyet Fiume érdekében tett, hivatkozott az országgyűlés hazafiságára, s félt, hogy a fiumeiek elmondják, miszerint a jelenlegi kormány elveszi tőlük azt, mit a korábbi kormány megadott. Több kisebb módosítvány elvettetett, s úgy e törvényjavaslat, valamint a hivatalnokok fizetéséről szóló majdnem egyhangúlag elfogadtatott. Hétfőn a büntető eljárás novellája tárgyaltatik. Zágráb, october 12. A horvát országos egyetem megnyitására a pesti, kolozsvári, prágai, modenai és leydeni egyetemek, valamint a kir. József-műegyetem is küldenek képviselőket. — A kodifikáló bizottság az országgyűlés elé terjesztette javaslatát az egészségügyi törvényről. Bubanovics körösi képviselő, képviselői állásáról lemondott. A kormány fölszólittatott, hogy az uj választást rendelje el. 1882 BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. O cs. és Ap kir. Felsége f. hó 11-én reggel Gödöllőről Schönbrunnba érkezett. A »Wien. Ztg.« október hó 11-ről kelt következő császári rendeletet közöl: »Az 1873. május 13-ról kelt császári rendelet, melylyel a nemzeti bank felhatalmaztatott arra, hogy alapszabályszerüleg váltókat leszámítolhasson, vagy értékpapírokat alapszabályszerüleg bocsáthasson ki, a nélkül, hogy az ezekért kiadott jegyösszegek tekintetében a bankalapszabályok 14. §-a 2-ik szakaszában megállapított összeghez lenne kötve, hatályon kívül helyeztetik. A jelen rendeletnek tüstént hatályba kell lépnie. Lehönbrunn, 1874. október 11-én. Ferencz József, s. k.« (Következnek a ministerek aláírásai.) Ő cs. és Ap. kir. Felsége f. é. oct. 10-től kelt legf. elhatározással a cseh királyság helytartójának, ebenhofi b. Weber Fülöp tit. tanácsosnak a Ferencz József-rend nagykeresztjét, a prágai kereskedelmi és iparkamra elnöke, lovag Dotzauer Richardnak a Ferencz József-rend középkeresztjét, a prágai polgármester Hulesch Józsefnek, Tróján Ferencz helytartósági tanácsos és a pilseni kerületi főnökség vezetőjének, valamint dr. Tedesco Lajos és dr. Waldert Antal tartományi bizottmányi ülnököknek a 3 ad osztályú vaskoronarendet díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott; ezen kívül még számos csehországi polgármester s községi elöljáró részesült kitüntetésekben. Mint Prágából jelentik, Hans püspök holttestének beszentelése f. hó 12-én ment végbe Chrastban Pruca fölszentelt püspök által; erre a holttest Königgratzbe fog szállíttatni, hol szerdán lesz a temetés, a budweissi és leitmeritzi püspökök segédlete mellett. — Bor vadász-társaság és Deák Ferencz. Az apatinigájai erdőrészekben egy kis társaság vadászott s azt határozta, hogy az elejtendő legnemesebb vadat Deák Ferensznek küldi meg gyöngéd tisztelete jeléül. A szerencse kedvezett a vadászoknak s lőttek egy 31 éves őzet, mely el is küldetett nagy hazánkfiának. — HÁZASSÁG. Mint a »Főv. Lap.« irja, a nemzeti színház operájának igazgató-karnagya , Richter János eljegyzi a fővárosi körök egyik legmiveltebb fiatal urhölgyét: Szitányi Mariska kisasszonyt, özv. Szitányi Vilmosné urhölgy bájos leányát.