Budapesti Közlöny, 1874. november (8. évfolyam, 250-274. szám)

1874-11-25 / 270. szám

Budapest, 1874. 270. szám. Szerda, november 25 BUDAPESTI KÖZLÖNY. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bem­entet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. HIVAT! Előfizetési Árak : Naponkénti pontai azétkü­ldánac] vagy helyben hándva hordva a m­elléklappal együtt: Egész évre ......................................12 írt. Félévre.......................................6 » Negyedévre ...... 3 » A »Hivat. Értesitőc egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Ja O S 11 A P. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegeden beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. fiilagánhirdetések. Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vasárnap, nov. 22-én néhai Károly Ferdinánd főherczeg ur ő fensége tetemei­t kisérve az elhunyt főudvarmestere b. Schleissnigg vezérőrnagy s a két főherczegi szolgálattevő kamarás, b. Riesen­­fels Lajos és gróf Mittrowsky Antal százados által — Bécsbe hozattak. A magas holttest elfogadására az északi pálya­udvarnál 9­­* órakor este megjelentek volt: a cs. kir. első főudvarnester Hohenloh­e-Schillingsfürst herczeg, azután a szolgálatra kirendelt udvari kiséret. A különvonat megérkezésekor a koporsó vite­lére kijelölt cs. kir. komornokok és udvari inasok a vagyonba mentek, a hol a koporsó be vala téve, fölvették azt s elvivék az ideiglenes letételre kije­lölt s illően előkészült helyiségbe. Cs. kir. trabant-testőrök és testőr-lovasok ez al­kalommal oldalkiséretet képeztek s azután a ko­porsó mellett állottak fel. Az udvari papság által erre következett be­szerelésnél a cs. kir. első főudvarmester s a vele jött kiséret az előkészített térdeplőkön foglaltak helyet 10 órakor felvették a koporsót, a készen tartott hordszékre helyezők s ott megerősiték. Ekkor a menet következő rendben indult meg: Két udvari lovász lámpákkal, egy osztály lovasság mint előcsapat, egy udvari csatlós lovon, egy kamarai foúri­er, egy kétlovas udvari ko­csiban, egy kétlovas udvari kocsi cs. kir. komorno­­kokkal, egy udvari fourier lóháton, egy udvari kétlovas kocsi a cs. kir. első főud­­varmesterrel s az elhunyt főudvarmesterével, két udvari lovász lámpákkal, a hordszék a koporsóval, két oldalt mentek, hat trabant-testőr alabárdokkal, és hat testőrlovas kivont oldalfegyverrel, vezető­ikkel, azután a koporsó felügyeletére kijelölt egyének, két udvari lovász lámpákkal, egy kétlovas udvari kocsi a néhai fentnevezett szolgálati kama­rásaival , két kétfogatu négyülésű udvari kocsi, melyben a főherczegi kiséret volt, egy osztály lo­vasság mint utócsapat. A menet mindkét oldalán katonaság képezett menő sorfalat. A menet az éjszaki pályaudvartól a Prater uton és Aspern-utczán, az Aspern-hídon, azután a Ringstrassen, a Burgkapun át vonult az udvari várkastélyba. Az őrök, melyeknél a menet elhaladt, szabály­szerűen tisztelegtek. A Schweitzerhofban a koporsót cs. kir. komor­nokok és udvari csatlósok emelték le a hordszék­­ről s felvitték az udvari várlak kápolnájának elő­csarnokába, hol az udvari és várlak lelkésze se­gédletével fogadta s a beszentelést végzé, melynél jelen voltak: ő cs. kir. fenségeik főherczeg Al­brecht, Frigyes, Vilmos, Károly Salvator, Rainer és Ferencz modenai herczeg, és ő fensége Lajos bajor kir. herczeg. Ezután a koporsó, kisérve a legmagasb urasá­­gok s az összes kiséret által, a templomba vitetett, a ravatalra emeltetett s megint beszenteltetett. Erre mindenki eltávozott s a templom bezá­ratott. Tegnap (nov. 23.) 8 órakor reggel ismételt be­­szentelés után a közönséget is be kezdék bocsá­tani az udvari várlak templomába a bezárt ko­porsóban kitett legmagasabb holttesthez. A tem­plom és az imazsámolyok feketével valának bevon­va, az oratóriumok feketével beaggatva, az oltárok fekete keresztlepellel (ezeken a magas elhunyt czimerei) ellátva, a köröskörül fényesen kivilá­gított gyászravatal fekete posztóval s azon hely, hol a koporsó állott, aranyos kelmével vala bete­rítve, fölötte egy függő fekete baldachin volt fel­vonva. A ravatalon a császári herczegi korona, a fő­­herczegi kalap, a tábornoki kalap a karddal, az­után a legmagasb elhunytnak érdemrendjei fekete bársony párnákra valának kirakva. A kitétel tartama alatt a katafalknál a tiszte­letőrséget a cs. kir. tes­tőrség képezte, s lelkészek, cs. kir. komornokok, ajtónállók és udvari csatló­sok imaórákat tartottak. 8-tól 12 óráig az összes oltároknál halotti mi­sék mondattak. 10 órakor az udvari zenekar a »Miserere«-t éneklé, 8 12 órától 1 óráig a tem­plom-torony harangjai meghuzattak. 4 órakor ment végbe a temetés. A beszentelés megtörténtével a koporsó cs. k. komornikok által, udv. inasok segédlete mellett, a ravatalról leemeltetett, s a hat szürke ló által vont, gazdag vörös gyászkocsihoz a Schweitzer­­hofba vitetett le. Ez alkalommal két udv. hadi­­irnok, egy kápolnai segéd a kereszttel, az udv. kápolnai szolga az incensummal és aspergessel, erre (égő viaszgyertyákkal) két segédlő udv. káp­lán és az udv. s várlaki lelkész, végre egy kamarai hadiirnok lépdeltek elől. Az elhunytnak főudvarmestere és szolgálati kamarásai követék a koporsót. Nyolcz nemes apród viaszfáklyákkal, hat arcsere-, és hat magyar testőr, kívülről pedig nyolcz trabant-testőr és nyolcz testőrlovas, másodőrmestereik előllépése mellett képezték mindkét oldalról a mellék­kí­­séretet. Újólagos beszentelés után a koporsó a kocsira emeltetett s a gyászmenet megkezdődött, a tem­plomtorony harangjainak zúgása mellett. Azt megnyitá egy szakasz lovasság ; erre kö­vetkeztek : egy udvari csatlós lóháton, egy kétfogatu udv. kocsi, egy cs. k. kamarai hadiirnokkal, két kétfogatu udv. kocsi cs. k. komornikokkal, egy század lovasság, egy udv. csatlós lovon, egy udv. hadiirnok lovon, egy hatfogatu udv. kocsi, a két szolgálati ka­marással, a kocsi mindegyik ajtajánál két udv.­­ inas, a cs. k. udvari inasok párjával (díszben), két cs. k. udv. hadiirnok gyalog, a hatfogatu gyászkocsi a koporsóval. Mindegyik kocsiajtó mellett négy udv.­rias és­­ égő viaszfáklyákkal négy cs. kir. nemes apród ment. Hat arclére- és hat magyar testőr, kívülről pe­dig nyolcz trabant-testőr és nyolcz testőr-lovas, másod-őrmestereikkel, képezték mindkét oldalról a kíséretet, egy század gyalogság és egy század lovasság zárták be a menetet. A menet a József- és Lobkowitz téren át a Klostergassen keresztül az Új téren lévő kapuczi­­nusokhoz véve útját. Már valamivel előbb összegyűlt a városi tanács, a papi rendbeliek és a kórházi személyzet az augustinusok udv. templomában, s onnan a gyász­menet elé léptek. A kapuczinusok templomának belseje feketével volt bevonva, a térdelő padok és templomi szé­kek feketével behúzva, a padolat feketével bete­rítve. Azon jelentés folytán, hogy a legmagasb holt­test közeledik, a már a zárdába megérkezett leg­magasb és magas uraságok — még pedig: Csá­szár-király és Császárné­ királyné . Felségeik, Rudolf koronaherczeg ő cs. kir. fensége, Károly Lajos, Lajos Viktor, Ferdinánd toskánai nagybg, Károly Salvator, Lajos Salvátor, János, Albrecht, Frigyes, Vilmos, József, Lipót, Zsigmond, Rainer, Henrik, és Ferencz modenai herczeg, ő cs. kir. fenségeik, Alice toskánai nagyherczegnő, Mária­ Immaculata, Klotilde és Adelgunde modenai her­­czegné, főherczegnők ő cs. kir. fenségeik, vala­mint Lajos bajor herczeg,­­Württembergi Fülöp herczeg és Terézia herczegnő, a nassaui herczeg ő fenségeik — a templomba mentek, a számukra ki­jelölt helyekre. A cs. kir. udv. személyzet ott már előbb megjelent. Az idegen udvarok külön­ követei, név szerint a német császár és porosz király ő felségének rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete , Schweinitz tábornok, és a belga kir. rendkívüli követ és

Next