Budapesti Közlöny, 1875. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1875-01-13 / 9. szám
Budapest, 1875 Szerda, január 13. 9. szám. BUDAPESTI ár K ö Z L ö NY. Előfizetési Arak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ..... 20 frt. Félévre..........................................10 » Negyedévre.................................5 » Egy lap ára 30 kr. HIVATALOS LAP. Szebkköztüség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri •hirdetésért 1 frt, és SO kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Vlagonhirdetések. Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetés a „BUDAPESTI KÖZLÖNY“-re a m. kir. ministerium hivatalos lapja 1875. évi folyamára. Egész évre ..................................20 forint Félévre.............................................10 . Negyedévre ....................................5 . Falusi községeknek az illető szolgabiró igazolványának felmutatása mellett egész évre........................................12» fél évre..........................................6 . Az előfizetési pénz a lap kiadó-hivatalába bérmentve küldendő, Budapest, Barátok tere 7. sz. a. A »Budapesti Közlöny« kiadó-hivatala. HIVATALOS KÉSZ ÜGYREND az 1874. XXXIII. t. ez. által a kir. curiához utasított felebbezett ügyek körüli teendőkre nézve. Az 1874. XXXIII. t. ez. által a kir. curiához utasított felebbezett ügyek körüli teendőkre nézve, ugyanazon törvényczikkben nyert felhatalmaztatásom erejénél fogva, a következő ügyrendet léptetem életbe: 1 §• Az 1874. XXXIII. t. sz. által a kir. curia illetőségéhez utasított felebbezett ügyek eldöntésére a kir. curia mindkét osztályából alakult bíróság kiadványaiban e czimet: »Magyar kir. curia,« hivatalos pecsétül pedig Magyarország czimerét használja, a következő körirattal: Magyar kir. curia Budapesten. 2. §. Ezen bíróság elnöke: a semmitőszék elnöke; akadályoztatása esetében: a legfőbb itélőszék elnöke ; ennek is akadályoztatása esetében: a semmitőszék alelnöke, illetőleg a legfőbb itélőszék tanácselnökei, kineveztetésük sorrendje szerint. 3. §. Az 1874-iki October 15-én kibocsátott birói ügyviteli szabályok által az elnökre ruházott igazgatási, felügyeleti s hivatalvezetési teendőket a bíróság elnöke látja el. 4 §• A bíróság részére külön iktató-, kiadó- s irattári sorkönyv vezettetik. Az irattárban elteendő irományok év és folyószámok szerint kezeltetnek. A segédhivatalok kezelésére egyéb tekintetben a jelen ügyrend 14 §-ában foglalt utasítás szolgál irányadóul. 5.§. Tekintettel az 1868. LIV. t. sz. 56. §-a által a bírói személyekre nézve meghatározott kizárási okokra, a bíróság egyik tagja sem vehet részt oly ügyek eldöntésében, melyekben saját személyére nézve érdekelve van, vagy azok, kiknek választói j jogosultsága forog kérdésben, vagy a felszólalók vele fel- vagy lemenő rokonságban, vagy negyed sziglen oldalrokonságban, másod izbeli sógorsági, vagy gyámsági, gondnoksági, ellenséges vagy peres viszonyban állanak. 6. §. Az előadó a hozzá utasított ügydarabokat az iktatói számok sora szerint tartozik feldolgozni s előadni. Oly ügydarabok azonban, melyeknek elintézése czéljából kiegészítések szükségeltetnek, soron kívül a legközelebbi ülésben adatnak elő , mit az előadó az illető tanácselnöknek előlegesen bejelenteni tartozik; a kétségen kivül hiányos fölter- j jesztés kiegészítése azonban elnöki úton eszközlendő. 7. §. Az előadás nyilvános lévén, a felek és közönség tájékozása végett az előadandó ügyek jegyzéke, a tanácsok szerint elkülönítve, az előadást megelőző nap délelőtti óráiban kifüggesztendő. 8. §. Értesítésnek (informatio) ezen ügyeket illetőleg nincs helye. 9. §. A szavazók az előadó után, kineveztetésük sorrendje szerint, nyilvánítják szavazatukat. 10. §. A biróság az 1874. XXXIII. t. sz. értelmében hozzá felebbezett ügyekben »határozat által dönt« 11 §. Minden határozat indokolandó. Ha azonban a felebbezett határozat mind tartalmára, mind indokaira nézve helybenhagyatik, elég ezen indokokra hivatkozni. 12 §. A határozatok — tekintettel az 1869.IV. t. ez. 2. §-ára — »Ő Felsége a király nevében adatnak ki.« 13. §. Az elnök a biróság évi ügyforgalmáról, s az egyes birák tevékenységéről az igazságügyminiszterhez minden év január havában a következő rovatok szerint szerkesztendő ügykimutatást terjesztend föl: 1. múlt évről hátralékban maradt beadványok száma; 2. az . . . évben érkezett beadványok száma; 3. összesen; 4. elintéztelek; 5. hátralékban maradtak; 6. összesen; 7. helybenhagyó határozatok száma; 8. megváltoztató határozatok száma; 9. összesen: 10 azon személyek száma, kiknek választói jogosultsága fölött határoztatott. 14. §. A mennyiben az 1874. XXXIX. t. sz. és a jelen szabályzat külön vagy eltérő intézkedéseket nem tartalmaz, ezen biróság ügykezelésében az 1874. október hó 15-én kibocsátott birói ügyviteli szabályokat követendi. Budapesten, 1875. január 8. Dr. Paider Tivadar, s. k. A budapesti (pesti) re. kir. pénzügyigazgatóság által Hartmann Gusztáv m. kir. pénzügyőri szemlész, m. kir. fogyasztási adóhivatali tisztté neveztetett ki. A szucsáni vasúti távirdaállomás a kassa-oderbergi vasútvonalon magánsürgönyök felvételére is felhatalmaztatok. Budapesten a Vízivárosban új távirdaállomás nyittatott korlátolt napi szolgálattal. NEMHIVATALOS RÉSZ Az »Ellenőr« politikai napilap m. é.dec. 19. számában, december 13-iki kelettel Eperjesről egy közlemény foglaltatik, mely szerint a kir. igazságügy ministerium az eperjesi kir. tv szék számára szükséges irodai szerek szállitása iránt egy ottani jóhitelű kereskedővel megkötött szerződést nem fogadta el, hanem a kérdéses irodai szerek beszerzését illetőleg a törvényszéket Siráky Ede budapesti nagykereskedőhöz utasította, mint akivel a kormány a törvénykezés összes hasonló szükségletének szállítására nézve a szerződést már megkötötte. A közleményben hangsúlyoztatik, hogy a ministériumnak fentebb írt intézkedése következtében a törvényszék minden egyes czikket jóval drágábban köteles megrendelni, mint amely árban a helybeli kereskedő azokat szállította volna. Illetékes helyről felhatalmazást nyertünk annak kijelentésére, hogy a kérdéses közlemény tartalma alaptalan és a valósággal ellenkezik. Nem áll ugyanis az, hogy a kormány Siráky Ede budapesti nagykereskedővel a törvénykezés összes irodai szükségletének szállítására nézve szerződést kötött, mert a kir. bíróságok számára szükséges irodai szerek és anyagok szállitása iránt, az 1872. évi junius 4-ről kelt szabályrendelet értelmében, az illető törvényszék elnöke tart árlejtést, s annak eredményéhez képest határoz a ministerium. Így történt Eperjesen is. Az árlejtés megtartása után Floegl Antal ottani, és Siráky budapesti kereskedők által felajánlt egységi árak öszszehasonlitása alkalmával Siráky ajánlata 41 °/С-el jutányosabbnak találtatván, a ministerium által utóbbnevezettnek s nem Floeglnek ajánlata fogadtatott el. Igaz ugyan, hogy ezen százalék a törvényszék elnöke által Siráky Edével megkötött szerződésben foglalt egységi áraknál alább szállt, ennek oka azonban abban rejlik, hogy Siráky ajánlata