Budapesti Közlöny, 1875. június (9. évfolyam, 122-146. szám)

1875-06-10 / 130. szám

3802 ■an N cc O II. Fejezet. A keresetadó megszabásáról az l~fő osztályban: 7­ §• Keresetadó fejében fizetnek: A kereseti adó I. osztályának d) és f) alosztá­lyainál a családfő adótételének meghatározásánál az adómentes családtagok nagyobb száma csök­­kentőleg, az üzlet nagyobb kiterjedése, illetőleg a magasabb napidíj vagy kereset emelőleg hat. 8. §. A kereseti adó I. osztályának g) alosztályába tartozó, állandó üzlethely nélkül működő házalók kereseti adó fejében fizetnek: a) ha üzletüket gyalog folytatják 3 i­tot ; b) ha üzletüket segéd nélkül, egy lóval folytatják 6 frtot , ezenfelül minden segéd után 2 frtot és minden ló után 3 frtot. Ezen évi adó egyszerre fizetendő és pedig a bel­földi házalók által a házalási engedély kiszolgál­tatása, az idegen házalók által a házalási enge­délynek hatósági láttamozása előtt. A befizetés azon khr. adóhivatalnál teljesítendő, melynek kerü­letében a házalási engedélyt kiszolgáltató vagy láttamozó hatóság székhelyét tartja. A ki adójának lefizetése nélkül űzné a házalást, azon közigazgatási hatóság által, melynek terüle­tén tetten éretik, az adótétel 1-4-szeres összegéig terjedő birság lefizetésében az államkincstár ja­vára marasztaltatok el és a birság lefizetése előtt házalási üzletét nem folytathatja. A jelen §-nak a bírságolásra vonatkozó intézke­dései életbeléptetésének idejét a pénzügyminiszer — egyetértőleg a földmiv., ipar és kereskedelmi miniszerrel — rendeleti uton határozza meg. 9. §. Ha a kereseti adó I. osztálya alá eső családfő a nőnemhez tartozik, a családfőre kiszabott adó­tétel felét fizeti. 10. §. Az I. osztálybeliek kereseti adója azon köz­ségben rovatik ki és szedetik be, a­hol az adókö­teles lakik, vagy a­hol rendesen tartózkodik. 11. §. A cselédek, továbbá a gyári, kereskedői és ipa­ros­segédek és segédmunkások keresetadóját a munkaadók fizetik, de jogukban áll, az általuk le­fizetett adót az illetők béréből levonni. III. Fejezet: A keresetadó megszabásáról a II. osztályban. 12. §. A keresetadó II. osztályába sorozott adókötelesek fizetnek keresetadó fejében a megelőző évben reá­juk kivetett egyenes adók és földtehermentesítési járulék után, melybe azonban az előző évben kive­tett II. osztályú kereseti adó be nem számítható, négy száztólit mindegyik községben, melyben ily adó reájuk kirovatott. Ezen adóösszeg azonban azon községben, melyben az adózó, az átalános összeírás szerint lakását tartja, 2 írtnál kevesebb nem lehet. Az 1875. évi adókirovásnál az ezen osztályba, tartozó adózókra nézve adóalapul az 1874. évi föld- és házadójukon kívül az azon évben reájuk kivetett jövedelmi adó is vétetik. Azokra nézve, kik a fennálló törvények értel­mében föld- és házadó tekintetében, úgy mint azok­ra nézve, kik az 1875. évben a tőkekamat- és jára­dék-adóról alkotott törvény 2. §-ának 14. pontja szerint adómentesek, a kereseti adó kivetésére nézve azon adóösszeg a mérvadó, melyet az adómentes fizetne, ha adómentességben nem részesült volna. 13. §. Az ezen osztályba sorozott adózók családtagjai fizetnek keresetadó fejében egy-egy forintot, ha a családfő azon községben, hol az átalános összeírás szerint rendes lakását tartja, a megelőző évben 40 írtnál több egyenes adót nem fizetett; két-két forintot, ha a családfő 40 forintnál többet fizetett. 14. §: A ház­közösségekhez tartozó családtagok ke­reseti adója 56 krban állapittatik meg. IV. Fejezet. A keresetadó megszabásáról a III. osztályban. 15. §. A III. osztálybeli keresetadó az adókötelesek által benyújtandó vallomások alapján az adóévet megelőző három évi, — vagy ha az üzlet vagy fog- d) A segéd nélkül dolgozó önálló kézműiparosok: a családfő. . . . a családtag . . . a fővárosban Egyéb hetek­en a) A mezőgazdasági és jó­gyárakban, kereske­delmi és iparüzletekben­­és vállalatokban cseléd­­ként alkalmazott egyé­­nek: a családfő . . . a családtag. . . . i) A házi cselédek és napszámosok: a családfő és férficseléd a nőcseléd .... a családtag . . . c) írt A gyárakban, keres­kedelmi és iparüzletek­ben és vállalatokban al­kalmazott segédek és segédmunkások, ha 40 írtnál több havidijt nem húznak, vagy ha darab­­számra dolgoznak, a családfő.... a családtag . . . ki­írt 20 A napidíjasok, évi vagy havi állandó fizetést nem hozó írnokok és átalában az írásbeli, számviteli vagy felügye­lői teendőket valamely üzletben, vállalatban vagy intézetben állandó alkalmazás nélkül vég­ző vagy olyan egyének, kik foglalkozásuknál fogva sem a felsoroltak közé, sem a többi osz­tályok valamelyikébe nem tartoznak : a családfő.... a családtag . . . ki­írt 50 20 50 /) Kis és nagy községek­ben segédekkel dolgozó kézműiparosok: a családfő . 5—12 frt a családtag 1­­azonkívül mindenik se­­­géd után 2—4 i­tot. 5—12 1 20 2—5 1 4—10 1 ki­írt 50 60 80 80 kr 60 60 60 2—4 4—8 80 80 2—3 80 3—6 60 1 Törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett ta­nácsú városokban vagy oly községekben, melyek tör­vényhatóságnak vagy kir. törvényszéknek székhelyei, a mennyiben népességük 10,000 léleknél nagyobb, vagy rendes vágányu vasúti állomással vagy végre gőzhajó­zási állomással bírnak, és ezeken kívül mindazon közsé­gekben, melyeknek népessége 15.000 léleknél nagyobb Törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett ta­nácsú városokban vagy oly községekben, melyek tör­vényhatóságnak vagy kir. törvényszéknek székhelyei, a­mennyiben a második rovatban említett kellékekkel nem birnak, és ezeken kívül mindazon községekben, melyeknek népessége 8000—15,000 lélekből áll

Next