Budapesti Közlöny, 1875. június (9. évfolyam, 122-146. szám)
1875-06-11 / 131. szám
Budapest, 1875. 131. szám. Péntek, június II BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SzERKESZTőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai beétküldésnel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 20 frt. Félévre......................................10 * Negyedévre..............................5 * Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1875. évi XXIX. TÖRVÉNYCZIKK a keresetadóról. (Kihirdettetett az országgyűléi képviselőháziban 1875. évi május hó 18-án, a főrendek házában május hó 19-én.) (Folytatás és vége.) V. Fejezet. A keresetadó megszabásáról a IV-dik osztályban : 26. §. A IV-ik osztályba tartozó adókötelesek következő keresetadót fizetnek: 100 frtévi fizetés után 1sztot 200» 9 9 9 . 2 3009 9 9 9 . 39 4009 9 9 9 4 9 5009 9 9 » . 59 6009 9 9 9 . 79 700» » 9 9 . 99 8009 » 9 9 . 11» 9009 » » » . 139 10009 » S 9 . 15» 11009 » 9 9 . 179 12009 A » » . 199 13009 » * 9 . 21» 14009 9 » » . 23% 1500 9 9 » . 25» 16009 » » 9 . 28» 1700» » 9 A . 31» 18009 9 9 * . 34» 19009 9 9 » . 37» 2000» 9 9 9 . 409 21009 9 * 9 . 439 22009 » 9 » . 46» 23009 9 » 9 . 499 2400» 9 9 . 529 25009 9 » . 55 » 2600» » » 9 . 599 27009 9 9 9 . 639 28009 » » 9 . 679 29009 » * 9 . 719 30009 » 9 . 759 3100Å A » 9 . 809 3200» * 9 9 . 859 3300» » 9 . 909 34009 9 9 9 . 959 3500· 9 9 . 1009 3600· A 9 9 . 1069 3700· 9 9 9 . 1129 3800· 9 » 9 . 1189 3900» 9 9 9 . 1249 40009 9 9 9 . 1309 41009 9 9 9 . 1379 42009 9 9 9 . 1449 43009 » 9 9 . 1519 4400» 9 9 9 . 1589 45009 9 9 9 . 1659 4600» 9 9 9 . 1739 47009 9 9 9 . 1819 4800» 9 9 9 . 1899 49009 9 9 9 . 1979 50009 9 9 9 . 2059 51009 9 9 9 . 2149 52009 9 9 9 . 2239 53009 9 9 9 . 2329 54009 9 9 9 . 2419 55009 9 9 9 . 2509 56009 9 9 9 . 2609 5700» 9 9 9 . 2709 58009 9 9 9 . 2809 59009 9 9 9 . 2909 6000» 9 » 9 . 300- 600 forinton felüli minden 100 frt után 10 frt fizetendő; — 100 frton aluli összegek a legközelebbi magasabb tételek alkalmazásánál nem jönnek tekintetbe. 27. §. Az állam hivatalnokai, a katonatisztek, honvédtisztek, a törvényhatósági tisztviselők és hivatalnokok és a néptanítók a községi adótól hivatalaik után járó jövedelmeikre nézve továbbra is adómentesek. 28. §. Adó alá eső jövedelműt vétetik: az összes rendes fizetés, nyug-, kegy-, vagy tiszteletdíj, szóval minden járandóság, mely az 5. §. IV. e) pontja szerint nem adómentes. Ha az illetmény természetben vagy termesztményekben adatik ki, az ily módon kiszolgáltatott illetmény, amennyiben az idézett 5. §. szerint nem adómentes, a helyi árakhoz képest készpénzre átszámítandó és a készpénzfizetéshez hozzáadandó. Lelkészek, tanítók, kik segédlelkészt, illetőleg segédtanítót saját költségükön tartani kötelesek, ezen költségeket saját jövedelmükből levonhatják s a segédlelkészek és tanítók önállóan adóznak. 29. §. Állami, köztörvényhatósági és községi ügyvédek, mérnökök és orvosok s a közkórházaknál alkalmazott orvosok e minőségükben hozott illetményeik után a 26. §. rendeletei szerint adóznak, magángyakorlatukból eredő keresményük után azonban a III. osztály szerint külön rovandók meg keresetadóval. Más ügyvédek, mérnökök és orvosok azonban, ha nem kizárólag egy üzlet vagy vállalat orvosai stb., ha szintén egy vagy több helyről megállapított évi fizetést húznak is. Összes jövedelmeik után a III. oszt. szerint fizetik a kereseti adót. 30. §: Az ezen osztályba tartozó adózók családtagjainak keresetadója az 5-ik §. 3. g) pontja alatt említettek kivételével, a 13-ik §. rendeletei szerint rovatik ki. 31. §. Állandó fizetésből eredő keresményét a 32.—33. §§ okban említettek kivételével mindenki bevallani tartozik, azonkívül a fölöttes igazgatóság, elöljáróság, pénztár-, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, akitől vagy amelytől az adóköteles fizetését húzza, szintén kötelezhető arra, hogy az ügykörében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének néves fizetésjegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be. 32. §. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak; ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba beszolgáltatni. 33. §. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, vallomást adni nem kötelesek; ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások útján a közpénztár szedi be. 34 §. Az állandó fizetés a folyó évi állapot szerint veendő fel, ha azonban az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint vettetik ki a keresetadó. VI. Fejezet: A III. és IV. osztályba sorozott adókötelesek kereseti nyereményének bevallásáról. 35. §. Oly üzletről vagy foglalkozásról,melynek jövedelme fekvő vagyonhoz van kötve, a vallomás azon község elöljáróságánál nyújtandó be, melynek területén a vagyon fekszik. Egyéb üzletekről és foglalkozásokról azon község elöljáróságánál történik a bevallás, melynek területén az adóköteles fél lakik. 36. §. Hajók és hajó-malmok ingó javaknak tekintetvén, azok jövedelme azon község elöljáróságánál vallandó be, a hol azok birtokosa lakik, tekintet nélkül azon helyre, hol a hajók járnak vagy a hajó-malmok léteznek. 37. §. Gyárak és egyéb vállalatok keresetadója rendszerint azon községben vettetik ki, melyben a gyár vagy vállalat igazgatási székhelye van; külföldi vállalatokra nézve pedig ott, hol a belföldi főügynökség székhelye van. Azon vállalatok, melyek azon községen kívül, hol üzletük központi igazgatósága van, más községekben, de a magyar állam területén belül tartanak fióküzletet, fiókintézetet vagy raktárt, a fővállalat székhelyén adóznak, ha a fióküzletek, fiókintézetek és raktárak a fővállalattal oly szoros összeköttetésben vannak, hogy azokat önálló üzleteknek tekinteni nem lehet. Ha azonban a kapocs, mely a fővállalat és a fióküzlet közt létezik, csak arra szorítkozik, hogy mindkettőjüknek közös igazgatásuk van, a fővállalat és a fióküzlet külön-külön rovatnak meg keresetadóval azon községben, amelyben léteznek. Ha a vállalat székhelye nem ugyanaz, mely az igazgatóságé, az üzletadó 20°/%-ka az igazgatóság székhelyén, a fennmaradó 80 •/, pedig, mely az igaz-