Budapesti Közlöny, 1876. április (10. évfolyam, 75-99. szám)

1876-04-22 / 92. szám

Budapest, 1876 92. szám. Szombat, április 22 Naponkénti postai szétküldéssel vág, helyben házhoz hordva . Egész évre........................20 írt. Félévre............................ . 10 » Negyedévre........................5 » Egy lap ára 30 kx. •• ......................... BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS L­A­P. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-ik szám I. emelet. Kiadó­ hivatal. : Budapesten, barátok-tere 7-ik szám a. földszint. Előfizetési Árak : Hivatalos Hirdetések: A hivatalos „Értesítő “-be iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők,­ még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és SO kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és Így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért IS kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdíj külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. 43. §. Magyarországban orvosi gyakorlatra csak an­nak van joga, ki az ország területén fennálló tu­dományos egyetemek által kiállított orvosi okle­véllel van ellátva. Az ország területén eddig gya­korlatra jogosított orvosok azonban szerzett joga­ikban továbbra is meghagyatnak. 44. §: Külföldi egyetemeken okleveleket nyert orvosok gyógy­gyakorlata Magyarország területén, a­meny­nyiben nemzetközi egyezmények másként nem in­tézkednek. cs­­ak szabályszerű honosítás (nostrifica­­tio) útján engedhető meg. Hogy az ő Felsége többi királyságai s országai­ban fennálló egyetemek részéről kiadott okleve­lek, mennyiben esnek más szempont alá, és meny­nyiben tekintessenek Magyarországban érvénye­seknek, az a kölcsönösség alapján a két kormány által állapíttatik meg. 48. §. A külföldi egyetemeken nyert orvos-, sebész­­vagy gyógyszerész-tudori czímnek használatát az országban a kormány esetenkint a fennebbi felté­telek nélkül is megengedheti, de ez az illető szak­­mának gyakorolhatására az ország területén jo­gosultságot nem ad. 46. §: Az ország területén gyakorlatra jogosított ma­gán­orvos, bárhol szabadon letelepedhetik, köte­les azonban a gyakorlat megkezdése előtt okleve­lét az illetékes közigazgatási hatóságnak beikta­tás és kihirdetés végett bemutatni. A bemutatás­tól fogva mindaddig, míg gyakorlatának meg­szüntetését a hatóságnak be nem jelenti, a rögtöni veszélyben forgó betegeknek díjazás mellett első orvosi segélyt nyújtani tartozik. Az orvosoknak járvány esetében alkalmazásá­ról jelen törvény 84., 85. §-ai intézkednek. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendet és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1876. évi XIV. TÖRVÉNYCZIKK a közegészségügy rendezéséről. (Szentesítést nyert 1876. évi április hó 3-án. Kihirdet­­tetett az országgyűlés mindkét házában 1876. évi április hó 8-án.) (Folytatás). VI. FEJEZET. Orvosi gyakorlat. 47. §. A gyakorlatra jogosított orvos a gyógymód al­kalmazásában nem korlátoltathatik, működésére nézve azonban az állam ellenőrködése alatt áll, és az általa elkövetett műhibákért felelős. 48. §. A magánorvoslás díjazása kölcsönös megegye­zéstől függ, hol ilyen létre nem jött, peres esetekben szakértők meghallgatásával a bíróság határozza meg a díjat, melynek legkisebb mértéke az egész országra kihatólag, azonban tekintettel a városok és községek különböző viszonyaira, fokozatosan a belügyminiszer által állapíttatik meg. VII. FEJEZET. Szülésznői gyakorlat. 49. §. Mindazok, kik bármily jogon, jelen törvény ki­hirdetéséig szülésznői gyakorlatot folytattak, ab­ban továbbra is meghagyatnak. A jogc­ím nélkül tényleg bábáskodó nők tar­toznak egy év alatt a jogosultságot az alább kö­vetkező módok egyikén megszerezni. 50. §. Ezentúl szülésznői gyakorlatra csak az bocsát­­tatik, ki az ország területén érvényes szülésznői oklevéllel vagy tiszti főor­vosi képesítő okmány­­nyal van ellátva. Rendes oklevél megszerzésére azok kötelezted­nek, kik valamelyik egyetem vagy bábaképezdé­­től 75 kilométert meg nem haladó távolságra lak­nak, ezen távolságon túl lakók addig, míg elegendő számú bábaképezdék állíttatnak fel az országban­­ a szülésznői gyakorlatra megkívántató jogosult­­­­ságot a tiszti főorvosi képesítő okmány által is megszerezhetik. Azonban az ily bába azon esetre, ha ugyan­azon helységben egy okleveles szülésznő állan­dóan letelepedik, a gyakorlattól eltiltandó, ha csak magának 2 év lefolyása alatt rendes okleve­let nem szerzett. 51. §. Törvényhatósági szülésznői szolgálatra csak rendes oklevéllel ellátott bába alkalmazható. Községi szülésznői állomás betöltésénél rendes oklevéllel ellátott bába előnynyel bir. VIII. FEJEZET. Kuruzslás. 52. §. A jelen törvény VI. fejezetének szabályai sze­rint orvosi gyakorlatra nem jogosított egyéneknek betegeket keresetképen gyógykezelni és díjazás mellett gyógyszereket rendelni tilos. 53. §. Titkos összetételű gyógyszereknek használatra való készítése és árulása a belügyminiszertől erre kinyert, szakértői véleményen alapuló engedély nélkül mindenkinek tiltatik. 54. §. Gyógyszerek avagy betegségek elleni óvszerek készítésére, továbbá oly felfedezésekre, találmá­nyokra vagy javításokra, melyeknek alkalmazása közegészségi tekintetekből meg nem engedhető, szabadalom nem adatik. 55. §. Bizonyos betegségek ellen javaslatba hozott gyógymód, avagy gyógyszernek megvizsgálása, s az eredményhez képest alkalmazásának engedé­lyezése iránt szakértők meghallgatásával a bel­ügyminiszer intézkedik. IX. FEJEZET. Kór­házak és gyógyintézetek. 56. §. Köz- és magán­kórházak és gyógyintézetek az illető törvényhatóság meghallgatásával csak a bel­ügyminiszer engedélyével állíthatók fel. 57. §: Oly kórház vagy gyógyintézet, mely rendszeres igazgatással van ellátva és akként felszerelve, hogy a helyi, esetleg a vidéki szükségleteknek kie­légítésén felül még megfelelő számú idegen ille­tőségű betegek befogadására is képes, közkórházi jelleggel felruházható. 58. §. Az ily jelleggel felruházott kórházak kötelesek minden jelentkező beteget, legyen az helybeli vagy idegen illetőségű, magyarhoni, vagy külföldi, sze­mélykülönbség nélkül ápolás és gyógyítás­­égett, míg a fekhely nem hiányzik, befogadni. 59. §. Közkórházi jelleggel fel nem ruházott kórhá­zak és gyógyintézetek csupán oly betegek felvéte­lére köteleztetnek, kikre nézve berendeztettek és idegen betegek befogadására, a rögtöni életveszély eseteit kivéve, nem szoríthatók. 60. §: Állami kórházak és gyógyintézetek közvetlenül a belügyminiszer felügyelete és főigazgatása alatt állanak. Ily kórházak és gyógyintézetek azonban — a fővárosban létezők kivételével — tisztasági, gaz­dálkodási s pénztári tekintetben a főispán által bármikor megvizsgálhatók. Minden egyéb köz- és magán­kórház és gyógy­intézet felett az illető törvényhatóság a közigaz­gatási bizottság útján gyakorolja a közvetlen fel­ügyeletet. GL §: A napi ápolási díjat állami és közkórházakban és gyógyintézetekben — az utóbbiakat illetőleg a törvényhatóság meghallgatásával — a belügymi­­niszer állapítja meg. Az ápolási díjak rendszerint csak a kórház fo­lyó kiadásainak fedezésére fordíthatók.

Next