Budapesti Közlöny, 1876. június (10. évfolyam, 125-147. szám)
1876-06-11 / 133. szám
Budapest, 1876. 133. szám. Vasárnap, junius 11. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és Így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. BUDAPESTI HÍVA KÖZLÖNY. OS LAP. Szerkesztőség : Budapestet), egyetem-utcza 1-ső szám II. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tereik száma. földszint. Előfizetési Állak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre............................20 frt. Félévre.....................................10 » Negyedévre ...... 5 » Egy lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA stb., és MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1876. évi XIX. TÖRVÉNYCZIKK az osztrák-magyar monarchia és a romániai fejedelemség között 1875. junius 22-én kötött kereskedelmi szerződésről. (Szentesítést nyert 1876. évi május hó 24-én. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1876. évi junius hó 3-án, a főrendi házban 1876. évi junius hó 10-én.) Az osztrák-magyar monarchia és a romániai fejedelemség között kötött és Bécsben 1875. évi junius 22-én aláirt kereskedelmi egyezmény, miután az országgyűlés által elfogadtatott s utóbb a szerződő felek részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé igtattatik. szövege a következ Le Gouvernement de Sa Majesté l’Empereur d’Autriche, Roi de Bohémé etc. et Roi Apostolique de Hongrie et le Gouvernement de Són Altesse le Prince de Roumanie, également animés du désir d’étendre et de développer les relations commerciales entre leurs Etats respectifs, ont résolu de conclure á cet effet une Convention et ont nőmmé pour leurs Plénipotentiaires savoir: Sa Majesté l’Empereur et Roi le Sieur Jules Comte Andrássy de Csik-Szent-Király et Kraszna-Horka, Són Conseiller intime, Ministre de Sa Maison et des affaires étrangéres, Grand-Croix de l’Ordre de St. Étienne etc. etc. et Són Altesse le Prince de Roumanie le Sieur George Costaforu, Són Agent diplomatique, Grand-Croix de l’Ordre de Francois-Joseph etc. lesquels, aprés s’étre communiqué leur pleins pouvoirs trouvés enbonneet due forme sont convenus des articles suivants: I. II y aura pleine et entiére liberté de commerce et de navigation entre les sujets de la Monarchie austro-hongroise etceux de la Principauté Roumanie qui pourront les uns et les autres s’établir librement dans le territoire de l’autre Etat. Les sujets de Sa Majesté l’Empereur et Roi en Roumanie et les sujets de Són Altesse le Prince de Roumanie en Autriche- Hongrie, soient qu’ils s’établissent dans les ports, villes ou lieux quel* conques des deux territoires, soient qu’ils y résident temporairement, ne seront pás soumis, dans l’exercice de leur commerce et de leur industrie, ä des droits, impóts, taxes ou patentes sous quelque dénomination qui ce soit, autres ni plus élevés qui ceux qui seront per§us des nationaux; les priviléges, exemptions, immunités et faveurs quelconques dont jouiraient, en matiere de commerce et d’industrie les sujets d’une Hautes Parties codtranctantes seront communs aux sujets de l’autre. II est etendu que pár cette disposition on n’a pás voulu déroger aux lois et ordonnances en vigueur dans les Etats des deux Hautes Parties contractantes et le applicables ä tous le étrangers en général : 1- o En Autriche-Hongrie, aux lois relatives au commerce de colportage et á l’exercice de la pharmacie, et 2- o en Roumanie aux lois et prescriptions concernant la Prohibition d’acquérir et de posséder des biens immeubles ruraux (voir art. IV.). II. Les négociants, les fabricants et les industriels en général, qui pourront prouver d’avoir acquitté dans le pays oű ils résident, les droits et impöts nécessaires pour l’exercice de leur commerce et de leur industrie, ne seront soumis, ä ce titre, á aucun droit ou impöt ultérieur dans l’antre pays, lorsqu’ils voyageront ou feront voyager leurs commis ou agents, soit avec soit sans échantillons, dans l’intérét exclusif du commerce ou de rindustrie qu’ils exercent, et á l’effet de faire des achats ou de recevoir des commissions. Les sujets des Etats contractans seront réciproquement traités comme les nationaux, lorsqu’ils se rendront d’un pays á l’autre pour visi - tér les foires et marchés dans le but d’y exercer leur commerce et d’y débiter leurs produits. Les sujets d’une des Hautes Parties contractantes, qui exercent le métier de charretiers entre les divers points des deux territoires ou qui O Felsége az ausztriai császár, Csehország királya és Magyarország Apostoli királyának stb. kormánya és ő Fensége Románia fejedelmének kormánya egyaránt azon óhajtás által vezéreltetve, hogy illető államaik kereskedelmi viszonyait kiterjesszék és kifejlesszék, elhatározták e czélra kereskedelmi egyezményt kötni és e végre meghatalmazottaikká nevezték ki: Ő császári és Apostoli királyi Felsége: Csikszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula grófot, valóságos belső titkos tanácsosát, az uralkodó ház és a külügyek ministerét, a szt. István-rend nagykeresztesét stb.; és ő Fensége a romániai Fejedelem: Costa-Foru György urat, diplomatikai ügynökét, a Ferencz Józsefrend nagykeresztesét stb., kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után, a következő czikkeket állapították meg : I. czikk. Az osztrák-magyar monarchia és a romániai fejedelemség alattvalói között a kereskedelem és hajózás teljesen szabad leen, és mindkét ország alattvalói szabadon letelepedhetnek a másik állam területén, Ő császári és Apostoli királyi Felségének alattvalói Romániában, és a romániai fejedelem alattvalói az osztrák-magyar monarchiában, akár állandóan letelepedjenek a két terület kikötőiben, városaiban, vagy bármely helyein, akár ideiglenesen lakjanak azokban, kereskedelmük és iparuk űzésében nem lesznek alávetve egyéb vagy magasabb bármi néven nevezendő illetékeknek, adóknak, vagy díjaknak, mint amelyek a belföldiektől fognak beszedetni, a kiváltságok, szabadalmak, mentességek és bárminemű kedvezmények, melyeket a magas szerződő felek egyikének alattvalói, kereskedelem és ipar tekintetében netán élveznének, a másik fél alattvalóira is alkalmazandók. Magától értetődik, hogy ezen intézkedésnek nem lehet célja a két magas szerződő fél államaiban érvényes azon törvényeket és rendeleteket megváltoztatni, melyek általában minden idegenre alkalmaztatnak, u. m.: 1. Az osztrák-magyar monarchiában, a házalókereskedésre és a gyógyszerészet gyakorlására vonatkozó törvényeket, és 2. Romániában az ingatlan mezei birtok megszerzését és birtoklását tiltó törvényeket és rendeleteket. (Lásd a IV. czikket.) II. czikk. A kereskedők, gyárosok és átalában az iparosok, kik be fogják bizonyíthatni, hogy az országban, ahol laknak, az általuk gyakorolt kereskedés vagy ipar után járó illetékeket és adókat lefizették, a másik fél területén e czimen semmi utólagos illeték vagy adófizetésre nem lesznek kötelezve, sem midőn személyesen utaznak, sem midőn segédeiket vagy ügynökeiket akár árumustrákkal, akár azok nélkül az általuk űzött kereskedelem vagy ipar kizárólagos érdekében, valamint vásárlások eszközlése, vagy megbízások elfogadása czéljából utaztatják. A szerződő államok alattvalói, kik kereskedésük űzése, vagy készítményeik eladása végett az egyik országból a másik országba vásárokra mennek, kölcsönösen oly bánásmódban fognak részesülni, mint saját nemzetbeliek. A két magas szerződő fél valamelyikének azon alattvalói, kik a két ország különböző pontjai között fuvarozást űznek, vagy akár tengeren