Budapesti Közlöny, 1876. október (10. évfolyam, 225-250. szám)
1876-10-14 / 236. szám
rendelteti, hogy a törvényszerű elemi oktatásban nem részesülő ily gyermekek a létező felekezeti iskolába járjanak. c) Ha a népiskolai törvény 26. §-a értelmében valamely hitfelekezeti iskola községi iskolává átalakíttatnék, vagy községi iskola állíttatnék úgy, hogy az illető hitfelekezet is bizonyos vagyonnal járulna a közös iskoláhoza tanfelügyelő gondoskodik, hogy a hitfelekezet által haszonélvezetre vagy tulajdonul átengedett vagyon, a községi iskola számára biztosíttassék s az átvételt a községi hatóság a községek számára kiadott miniszeri utasítás 14. §-a szerint eszközölje. d) A mely községben, a törvény kellékeinek meg nem felelő felekezeti iskolák hiányain a kormány három ízbeli megintése után sincs segítve, mihelyt a közigazgatási bizottság ebbeli jelentésére a kormány elrendeli a községi vagy állami iskolák felállítását, annak felállításáról a tanfelügyelő a községi elöljáróságnál a fentebbi 21. és 22. §§-ban irt módon azonnal intézkedik s a törvény 15. §-a értelmében szedendő 5 % -kos iskolaadó kivetését elrendeli. Azonban ha az ily községben már léteznék községi iskola, úgy az iskolaadónak a törvény 15. §-a szerint kivetését csak ennek javára rendeli el. 23. §. Oly helyeken, hol régibb gyakorlatnál fogva a községben levő hitfelekezeti iskolák a község vagyonából tartatnak fenn, vagy segélyeztetnek, ha ott egyszersmind a népiskolai törvény 44. és 59. §§-ai értelmében községi iskola is állíttatik, annak felállítása iránt a községi elöljáróságnál a fenebbi 21. és 22. §§-okban irt módon intézkedik és a községet arra figyelmezteti, hogy első kötelessége a községi tanintézetek törvényszabta minden szükségét fedezni és csak ezen felül maradó s iskolai czélra fordítható vagyonából segélyezheti a törvény kellékeinek megfelelő más iskolákat. Emlékeztesse a községi elöljáróságot arra is, hogy az 5 % adót a törvény 40. §. értelmében csupán községi iskola költségeire lehet fordítani. Egyébiránt az ily községben akár szükséges a törvény 44. és 59. §§- ai szerint a felekezeti iskola mellett községi iskolát is állítani, akár nem, a tanfelügyelő minden esetre a fentebbi pontokra való figyelmeztetés mellett szólítsa föl a községi elöljáróságot záros határidő alatt az iránti határozathozatalra, hogy a népiskolai terv. 25. §-a értelmében jövendőre a községi vagyont egyedül községi iskolákra fordítja, vagy pedig az eddigi gyakorlatot megtartva, a felekezeti iskolákat ezentúl is segélyzi ? Ha a község ez utóbbi értelemben nyilatkozik, a tanfelügyelő intézkedjék és folyton őrködjék, hogy a községi segély ugyancsak a törvény 25. §. értelmében minden ott létező hitfelekezeti iskola között igazságos arányban osztassák meg. 24. §. A pusztákon és tanyákon lévő tanköteles gyermekek oktatását illetőleg járjon végére, hogy tankerületében, mely községekhez tartoznak oly puszták vagy tanyák, melyekre nézve a népiskolai törvény 37. és 47. §§-ai értelmében kell intézkedni. Ezeket vegye számba. Erre nézve : a) Ha oly pusztákon vagy majorságokon nincs iskola melyek külön adóközséget képeznek és melyekben legalább 30 tanköteles gyermek van, jelen utasítás 21. §-a szerint itt iskolák felállítása iránt azonnal intézkedjék ; ha pedig ily helyeken már van felekezeti iskola, akkor jelen utasítások 22. és 23. §§-ai szerint rendelkezzék s e mellett a létező felekezeti iskola iránt ez utasítások 57—68. §§-ai szerint járjon el; ha végre már közös (nem felekezeti) iskola léteznék, ennek a törvény értelmében való felszereléséről s átalakításáról gondoskodjék. b) Oly pusztákra s majorsági birtokokra nézve, melyek külön adóközséget képeznek ugyan, de sem a törvényes kellékeknek megfelelő népiskolájuk, sem 30 tanköteles gyermekük nincs, intézkedjék a tanfelügyelő, hogy ezek a népiskolai törvény 37-ik §-a értelmében az illető törvényhatóság által valamelyik szomszéd községhez csatoltassanak. Az ily puszták vagy majorságok azon községgel együtt képeznek egy iskolaközséget, melyhez csatolva vannak, az iskolaterheket közösen viselik és az iskolaszékek alakításánál az ily odacsatolt puszták lakosaira is tekintettel kell lenni. Az ily pusztákon (majorságokban) levő tanköteles gyermekek, ha a távolság engedi, bejárnak a községben levő iskolába, ha pedig a távolság miatt ez nem volna lehető, a körülmények szerint a község vagy egy segédtanítót tart künn a pusztán, vagy legalább egy tanítót rendes időnként pontosan kiküld. c) Külön adóközséget nem képező pusztákon és tanyákon találtató tanköteles gyermekek oktatásáról a törvény 47. §-a szerint azon községek kötelesek gondoskodni, melyekhez az illető puszták vagy tanyák tartoznak; ezekre nézve a tanfelügyelő a község elöljáróságánál úgy intézkedik, hogy : 1. ha az illető puszta vagy tanya távolsága engedi, a gyermekek bejárattassanak a község iskolájába ; 2. ha a távolság miatt ez nem lehető (különösen ahol a tanköteles gyermekek számosabban vannak), a község tanyai iskolát állítson; 3. ha végre a tanyák egymástól és a községtől való távolsága sem az 1., sem a 2. pontban írtakat nem tenné lehetővé: a községet vagyona erejéhez, a gyermekek létszámához és a teherhez mérten egy vagy több ambuláns tanitó tartására kötelezze. d) Végre minden pusztai vagy tanyai birtokos egyenes adója 5 % -kát iskolai adóként köteles fizetni az őt illető mindennemű pusztai, majorsági s tanyai községi iskolákra, úgyszintén - ezeknek az illető helyen nem létében — azon községi iskolára, melybe azon pusztai vagy tanyai gyermekek járnak, valamint a községi ambuláns tanító tartására. Azonban azon pusztai, majorsági s tanyai birtokosokra a népiskolai törvény 36. § át kell alkalmazni, kik vagy saját pusztájukon (tanyájukon vagy majorságukban) létező, vagy (ha a puszta nem képez külön adóközséget) benn a községben levő saját felekezeti iskolájuk fentartására fizetnek. A tanfelügyelő különös gonddal intézkedik és őrködik arra nézve, hogy az illető község a c) pontban foglaltakat teljesítse. 25. §• A népiskolai törvény 59. §-a szerint a legalább 5000 lakost számláló községek kötelesek a népisk. törv. 59—66. §§-aiban körvonalazott felső nép, vagy ha anyagi erejük engedi, ugyan e törv. 67-78. §§-ban leírt polgári iskolát állítani. Ezekre nézve a tanfelügyelő: a) a felső népiskola felállítása iránt a legalább 5000 lakosú, még oly községek hatóságainál is intézkedik, melyekben az elemi oktatásról részben vagy egészen felekezeti elemi iskolák által van gondoskodva (kivévén ha ott már felekezeti felső népiskola léteznék). b) Oly községben is, hol felekezeti elemi iskolák vannak, ha a törvény szerint felsőbb népiskola állítandó, ennek számára az 5 % iskola adót a községi elöljáróság, illetőleg a közigazgatási bizottság által minden lakosra és birtokosra kivettetheti, figyelemben tartva a 36. §. rendeletét. c) A felsőbb népiskolák felállítására nézve a községi hatóságnál ugyanúgy jár el, mint az elemi népiskolák létrehozásánál utasítva van. d) Ha az ily községben már községi elemi népiskola s annak iskolaszéke van, ugyanannak hatósága alá esik a felső népiskola is. Azonban, hol felekezeti elemi iskolák is vannak, melyeknek fentartói a felső népiskolára szintén adóznak, az iskolaszék tagjait ezekre való tekintettel is kell választani, vagy szaporítani. Ahol pedig a községben nincs elemi községi iskola s ennek iskolaszéke, ott a községi felső népiskola számára községi iskolaszéket kell alakítani. e) A népisk. törvény (59. §.) csak a legalább 5000 lakosú községeket kötelezi ugyan felsőbb népoktatási tanintézetek felállítására, azonban e törv. 79. §-a ezt kisebb községeknek is megengedi, mihelyt azok az elemi iskolákra vonatkozó törvényszabta köteleségeiknek eleget tettek. A tanfelügyelő tehát igyekszik azon, hogy minden oly község (habár nincs is 5000 lakosa), melynek vagyoni ereje megengedi, mihelyt elemi iskoláit kellő karba helyezte (vagy pedig az elemi oktatásról a hitfelekezetek eléggé gondoskodnak), önkényt állítson felsőbb népiskolát is. — Ha a helyi vagy vidékbeli körülmények kiválóan igényelnék ily felső népiskola állítását és ahoz államsegély is szükségeltetnék, tegyen ez iránt indokolt s a község kérelmével is fölszerelt jelentést a közoktatási miniszernél. Magától értetik, hogy felsőbb népiskola ily helyeken való felállítására nézve szintén a jelen utasítások 21. §-ban irt eljárás követendő. f) A tanfelügyelő az illető községeknél, amennyire ezek anyagi tehetsége engedi, arra törekszik, hogy a felsőbbb népiskolákat mindenütt úgy szervezzék, mikép azokban a lakosság gyermekei minél inkább leendő életfoglalkozásukra készíttessenek elő; ennélfogva a felső népiskolák számára kiadott tantervet a lakosság túlnyomó részének vagy mezei gazdassággal, vagy iparral való foglalkozásához alkalmaztatja és ha e mellett szükségesnek mutatkozik, a felső népiskola rendes három osztályát vagy gazdasági vagy ipari szakosztálylyal megtoldja. A hol a felsőbb népiskolákat igy szándékoznak felállítani s ahol netán államsegély is szükséges, ez iránt a tanfelügyelő a közigazgatási bizottság közbejöttével a kormányhoz indokolt jelentést terjeszt fel. 26. §. Oly népes és vagyonos községekben, melyek gymnasium név alatt már most is tartanak fenn felsőbb nép- vagy polgári iskolát helyettesítő tanintézeteket, a tanfelügyelő hasson oda, hogy ezek mostani irányukat megváltoztatván, a lakosság többségének hasznára vagy felsőbb nép-vagy polgári iskolákká alakíttassanak át. Az oly vagyonosabb községeknél pedig, melyek a törvény által elrendelt népoktatási tanintézeteiket felállítván, azokat virágzásnak is indították, igyekezzék kieszközölni, hogy községi erővel, vagy társulati után kisdedóvó és árva gyermekeket nevelő intézeteket (szeretetházakat) is állítsanak s tartsanak fenn. 7070