Budapesti Közlöny, 1876. október (10. évfolyam, 225-250. szám)

1876-10-14 / 236. szám

rendelteti, hogy a törvényszerű elemi oktatásban nem részesülő ily gyermekek a létező felekezeti iskolába járjanak. c) Ha a népiskolai törvény 26. §-a értelmében valamely hitfelekezeti iskola községi iskolává átalakíttatnék, vagy községi iskola állíttatnék úgy, hogy az illető hitfelekezet is bizonyos va­gyonnal járulna a közös iskoláho­­za tanfelü­gyelő gondoskodik, hogy a hitfelekezet által ha­szonélvezetre vagy tulajdonul átengedett va­gyon, a községi iskola számára biztosíttassék s az átvételt a községi hatóság a községek szá­mára kiadott miniszeri utasítás 14. §-a szerint eszközölje. d) A mely községben, a törvény kellékeinek meg nem felelő felekezeti iskolák hiányain a kormány három ízbeli megintése után sincs se­gítve, mihelyt a közigazgatási bizottság ebbeli jelentésére a kormány elrendeli a községi vagy állami iskolák felállítását, annak felállításáról a tanfelügyelő a községi elöljáróságnál a fentebbi 21. és 22. §§-ban irt módon azonnal intézkedik s a törvény 15. §-a értelmében szedendő 5 % -kos iskolaadó kivetését elrendeli. Azonban ha az ily községben már léteznék községi iskola, úgy az iskolaadónak a törvény 15. §-a szerint kivetését csak ennek javára rendeli el. 23. §. Oly helyeken, hol régibb gyakorlatnál fogva a községben levő hitfelekezeti iskolák a község vagyonából tartatnak fenn, vagy segélyeztetnek, ha ott egyszersmind a népiskolai törvény 44. és 59. §§-ai értelmében községi iskola is állíttatik, annak felállítása iránt a községi elöljáróságnál a fenebbi 21. és 22. §§-okban irt módon intézke­dik és a községet arra figyelmezteti, hogy első kötelessége a községi tanintézetek törvényszabta minden szükségét fedezni és csak ezen felül ma­radó s iskolai czélra fordítható vagyonából se­gélyezheti a törvény kellékeinek meg­felelő más iskolákat. Emlékeztesse a községi elöljáróságot arra is, hogy az 5 % adót a tör­vény 40. §. értelmében csupán községi iskola költségeire lehet fordítani. Egyébiránt az ily községben akár szükséges a törvény 44. és 59. §§- ai szerint a felekezeti is­kola mellett községi iskolát is állítani, akár nem, a tanfelügyelő minden esetre a fentebbi pontokra való figyelmeztetés mellett szólítsa föl a községi elöljáróságot záros határidő alatt az iránti hatá­rozathozatalra, hogy a népiskolai terv. 25. §-a értelmében jövendőre a községi vagyont egyedül községi iskolákra fordítja­, vagy pedig az eddigi gyakorlatot megtartva, a felekezeti iskolákat ezentúl is segélyzi ? Ha a község ez utóbbi értelemben nyilatkozik, a tanfelügyelő intézkedjék és folyton őrködjék, hogy a községi segély ugyancsak a törvény 25. §. értelmében minden ott létező hitfelekezeti is­kola között igazságos arányban osztassák meg. 24. §. A pusztákon és tanyákon lévő tanköteles gyermekek oktatását illetőleg járjon végére, hogy tankerületében, mely községekhez tartoznak oly puszták vagy tanyák, melyekre nézve a népisko­lai törvény 37. és 47. §§-ai értelmében kell intéz­kedni. Ezeket vegye számba. Erre nézve : a) Ha oly pusztákon vagy majorságokon nincs iskola melyek külön adóközséget képeznek és melyekben legalább 30 tanköteles gyermek van, jelen utasítás 21. §-a szerint itt iskolák felállí­tása iránt azonnal intézkedjék ; ha pedig ily he­lyeken már van felekezeti iskola, akkor jelen utasítások 22. és 23. §§-ai szerint rendelkezzék s e mellett a létező felekezeti iskola iránt ez utasí­tások 57—68. §§-ai szerint járjon el; ha végre már közös (nem felekezeti) iskola léteznék, en­nek a törvény értelmében való felszereléséről s átalakításáról gondoskodjék. b) Oly pusztákra s majorsági birtokokra nézve, melyek külön adóközséget képeznek ugyan, de sem a törvényes kellékeknek megfelelő népis­kolájuk, sem 30 tanköteles gyermekük nincs, intézkedjék a tanfelügyelő, hogy ezek a népisko­lai törvény 37-ik §-a értelmében az illető tör­vényhatóság által valamelyik szomszéd község­hez csatoltassanak. Az ily puszták vagy majorsá­gok azon községgel együtt képeznek egy iskola­községet, melyhez csatolva vannak, az iskolater­­heket közösen viselik és az iskolaszékek alakítá­sánál az ily odacsatolt puszták lakosaira is te­kintettel kell lenni. Az ily pusztákon (majorságokban) levő tankö­teles gyermekek, ha a távolság engedi, bejárnak a községben levő iskolába, ha pedig a távolság miatt ez nem volna lehető, a körülmények sze­rint a község vagy egy segédtanítót tart künn a pusztán, vagy legalább egy tanítót rendes időn­ként pontosan kiküld. c) Külön adóközséget nem képező pusztákon és tanyákon találtató tanköteles gyermekek ok­tatásáról a törvény 47. §-a szerint azon községek kötelesek gondoskodni, melyekhez az illető pusz­ták vagy tanyák tartoznak; ezekre nézve a tan­­felügyelő a község elöljáróságánál úgy intézke­dik, hogy : 1. ha az illető puszta vagy tanya távolsága en­gedi, a gyermekek bejárattassanak a község is­kolájába ; 2. ha a távolság miatt ez nem lehető (különö­sen a­hol a tanköteles gyermekek számosabban vannak), a község tanyai iskolát állítson; 3. ha végre a tanyák egymástól és a községtől való távolsága sem az 1., sem a 2. pontban írta­kat nem tenné lehetővé: a községet vagyona ere­jéhez, a gyermekek létszámához és a teherhez mérten egy vagy több ambuláns tanitó tartására kötelezze. d) Végre minden pusztai vagy tanyai birtokos egyenes adója 5 % -kát iskolai adóként köteles fizetni az őt illető mindennemű pusztai, majorsági s tanyai községi iskolákra, úgyszintén - ezek­nek az illető helyen nem létében — azon községi iskolára, melybe azon pusztai vagy tanyai gyer­mekek járnak, valamint a községi ambuláns ta­nító tartására. Azonban azon pusztai, majorsági s tanyai bir­tokosokra a népiskolai törvény 36. § át kell al­kalmazni, kik vagy saját pusztájukon (tanyáju­kon vagy majorságukban) létező, vagy (ha a puszta nem képez külön adóközséget) benn a községben levő saját felekezeti iskolájuk fentartására fizetnek. A tanfelügyelő különös gonddal intézkedik és őrködik arra nézve, hogy az illető község a c) pontban foglaltakat teljesítse. 25. §• A népiskolai törvény 59. §-a szerint a legalább 5000 lakost számláló községek kötelesek a nép­­isk. törv. 59—66. §§-aiban körvonalazott felső nép, vagy ha anyagi erejük engedi, ugyan e törv. 67-78. §§-ban leírt polgári iskolát állítani. Ezekre nézve a tanfelügyelő: a) a felső népiskola felállítása iránt a legalább 5000 lakosú, még oly községek hatóságainál is intézkedik, melyekben az elemi oktatásról rész­ben vagy egészen felekezeti elemi iskolák által van gondoskodva (kivévén ha ott már felekezeti felső népiskola léteznék). b) Oly községben is, hol felekezeti elemi isko­lák vannak, ha a törvény szerint felsőbb népiskola állítandó, ennek számára az 5 % iskola adót a községi elöljáróság, illetőleg a közigazgatási bi­zottság által minden lakosra és birtokosra kivet­tetheti, figyelemben tartva a 36. §. rendeletét. c) A felsőbb népiskolák felállítására nézve a községi hatóságnál ugyanúgy jár el, mint az elemi népiskolák létrehozásánál utasítva van. d) Ha az ily községben már községi elemi nép­iskola s annak iskolaszéke van, ugyanannak ható­sága alá esik a felső népiskola is. Azonban, hol felekezeti elemi iskolák is vannak, melyeknek fen­­tartói a felső népiskolára szintén adóznak, az is­kolaszék tagjait ezekre való tekintettel is kell választani, vagy szaporítani. A­hol pedig a községben nincs elemi községi iskola s ennek iskolaszéke, ott a községi felső népiskola számára községi iskolaszéket kell ala­kítani. e) A népisk. törvény (59. §.) csak a legalább 5000 lakosú községeket kötelezi ugyan felsőbb népoktatási tanintézetek felállítására, azonban e törv. 79. §-a ezt kisebb községeknek is megengedi, mihelyt azok az elemi iskolákra vonatkozó tör­vényszabta köteleségeiknek eleget tettek. A tan­felügyelő tehát igyekszik azon, hogy minden oly község (habár nincs is 5000 lakosa), melynek va­gyoni ereje megengedi, mihelyt elemi iskoláit kellő karba helyezte (vagy pedig az elemi okta­tásról a hitfelekezetek eléggé gondoskodnak), ön­kényt állítson felsőbb népiskolát is. — Ha a helyi vagy vidékbeli körülmények kiválóan igé­nyelnék ily felső népiskola állítását és ahoz ál­lamsegély is szükségeltetnék, tegyen ez iránt in­dokolt s a község kérelmével is fölszerelt jelen­tést a közoktatási miniszernél. Magától értetik, hogy felsőbb népiskola ily he­lyeken való felállítására nézve szintén a jelen uta­sítások 21. §-ban irt eljárás követendő. f) A tanfelügyelő az illető községeknél, a­men­nyire ezek anyagi tehetsége engedi, arra törek­szik, hogy a felsőbbb népiskolákat mindenütt úgy szervezzék, mikép azokban a lakosság gyerme­kei minél inkább leendő életfoglalkozásukra ké­­szíttessenek elő; ennélfogva a felső népiskolák számára kiadott tantervet a lakosság túlnyomó­­ részének vagy mezei gazdassággal, vagy iparral való foglalkozásához alkalmaztatja és ha e mel­lett szükségesnek mutatkozik, a felső népiskola rendes három osztályát vagy g­a­z­da­s­ági vagy ipari szakosztálylyal megtoldja. A hol a felsőbb népiskolákat igy szándékoznak felállítani s ahol netán államsegély is szükséges,­­ ez iránt a tanfelügyelő a közigazgatási bizottság­­ közbejöttével a kormányhoz indokolt jelentést terjeszt fel. 26. §. Oly népes és vagyonos községekben, melyek gymnasium név alatt már most is tartanak fenn felsőbb nép- vagy polgári iskolát helyettesítő tan­intézeteket, a tanfelügyelő hasson oda, hogy ezek mostani irányukat megváltoztatván, a lakosság többségének hasznára vagy felsőbb nép-vagy pol­gári iskolákká alakíttassanak át. Az oly vagyonosabb községeknél pedig, melyek a törvény által elrendelt népoktatási tanintéze­teiket felállítván, azokat virágzásnak is indítot­ták, igyekezzék kieszközölni, hogy községi erővel, vagy társulati után kisdedóvó és árva gyermekeket nevelő intézeteket (szeretetházakat) is állítsanak s tartsanak fenn. 7070

Next