Budapesti Közlöny, 1877. május (11. évfolyam, 99-123. szám)
1877-05-04 / 102. szám
g) A közhatóságok vagy gazdasági, erdészeti ésmás hasonczélú egyesületek által közczélokra, nem eedig kereskedésre fentartott, úgyszintén a tanítási czélokra szolgáló fa- és szőlőiskolák. Az ilyen fa- és szőlőiskolák csak azon esetben adómentesek, ha az illető közhatóság vagy egyesület tulajdonát képezik, nem pedig bérben tartatnak és ha egyátalában oly tanítás czéljára szolgálnak, mely a nyilvánosság jellegével bir ; az adómentességi igényt azonban nem vesztik el, ha a gyümölcs és csemeték eladásából némi hasznot adnak is. Azon területek, melyek az 1875. VII. t. sz. 6. §-a értelmében az ott felsorolt feltételek mellett ideiglenes adómentességben részesíthetők, szintén becslés alá esnek ugyan, de egyelőre csak azon állapotuk szerint, melyben a becslés alkalmával találtatnak ; mert azon kérdés, váljon ideiglenes adómentességben részesíthetők-e vagy nem ? a jelenlegi munkálatoknál tekintetbe nem jöhet, mivel annak eldöntése az adókezeléshez tartozik. 3. §. A föld tisztajövedelme mivelési ágak és minőségi osztályok szerint és osztályonként a termés, a terményár és a gazdálkodási költségek évi átlagai alapján számítandó ki, de a tisztajövedelem ezen tényezőinek alkalmazásánál a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermés értéke, és a gazdálkodási rendes költségek, tehát oly gazdálkodási viszonyok veendők alapul, melyek a becslés alá vett területen, még pedig osztályonkint a birtokok többségénél, kiterjedésükre való tekintet nélkül előfordulnak ; s e szerint közönséges gazdálkodásnak tekinthető esetleg a paraszt-, tanyai (szállási) sőt pusztai gazdálkodás is a szerint, a mint az a fent megjelölt területen gazdálkodó birtokosok többsége által gyakoroltatik. 4. §. A tisztajövedelem kiszámításánál a földbirtokkal összekötött jogok úgyszintén annak valamely iparággal vagy más földbirtokkal való gazdasági összefüggése tekintetbe nem veendő, de viszont az azon fekvő terhek is figyelmen kívül hagyandók. Ebből következik, hogy a jövedelmet fokozó vagy csökkentő oly körülmények, melyek nem kizárólag a föld termőképességének nagyobb vagy kisebb fokából erednek, a földadó alá eső kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál számításba nem veendők. Számításon kívül hagyandók ennél fogva: a jó birtokkal összekötött italmérési, vadászati, halászati és hasonló jogok gyakorlatából származó haszonvételek, léga gazdasági ipar és nagyobb befektetések, pl. szesz-, czukor-, olajgyár, gőzmalom felállítása tat. folytán a terményekmagasabb értékesítése által elért nagyobb jövedelmezőség, c) azon előnyök vagy hátrányok, melyek a birtok tagosított vagy tagosítatlan állapotánál fogva a kezelést és kihasználást könnyítik vagy nehezítik, d) a birtokon fekvő szolgalmak, adósságok, adók sat. 5. §. A fentebbiek szerint a becslésnél: a mivelési ág, a minőségi osztály, a termés, a terményár és a gazdálkodási költség állapítandó meg. 6. §. A mivelési ágak, melyek a kataszternél tekintetbe vétetnek a törvény 10. §-a szerint következők : a) szántóföld, b) kert, c) rét (kaszáló), d) szőlő, ej legelő, fj erdő és gj nádas. 7. §. Ezen mivelési ágak ismertető jelei a törvény 10. §-ában részletesen vannak elősorolva, s azért itt csak a következők említtetnek meg. 1. A komló-ültetvények, továbbá diszfa, gyümölcsfa és szőlőiskolák fekvésük szerint a szántóföld vagy a kertmivelési ágba tartoznak. Mulató-, dísz- és vadaskertek azon részei, melyeknél használatuk által a mivelési ág már magában kijelölve található, azon mivelési ágba veendők, melyben találtatnak, hol azonban ezen részletek kisebb kiterjedésben és keverve fordulnak elő, az egész terület azon mivelési ágba veendő, melybe legnagyobb része tartozik. 3. Rétmivelési ágba azon terület is veendő, mely rendesen kaszálónak használtatik ugyan, de nagyobb időközökben, például a moha kiirtása végett rövid időre feltöretik, vagy kaszálás helyett némely évben legeltetik. 4. Ahol vegyesen oly termények t emeltetnek, melyek rendesen különböző mivelési ágakhoz tartoznak, ha pl. szántóföldeken gyümölcsfák állnak vagy a szőlőtőkék közt, — mint a tengerparton szokásos — gabonanemnűek és hüvelyestermények vettetnek s t. eff. — a terület azon mivelési ághoz sorozandó, melyhez az főtermése vagy is a legtöbb jövedelmet adó termése után tartozik. 5. Az erdőkhöz tartoznak az erdők felújítására szolgáló faiskolákon kivül mindazon határbeültetések, szélfogó erdőpászták és remisek, melyek szélessége a két ölet (3,8 métert) meghaladja, míg ellenben az egyes nagyobb távolságban ültetett szálfákból álló fasorok, egyes fák s a két ölnél (3,8 méternél) keskenyebb eleven sövények, mint külön mivelési ág nem vétetnek fel, hanem azon mivelési ágba sorozandók, a melyekhez a szomszédos terület tartozik. 6. Gesztenye, eperfa és hasonnemü ültetvények a szerint a mint a gyümölcs vagy a fa képezi a főhasznot, kertnek, illetőleg gyümölcsösnek vagy erdőnek veendők. 8. §. Oly földrészletek, melyek a felsorolt mivelési ágak valamelyike szerint kezeltethetnének de tényleg azok egyike szerint sem használtatnak, azon mivelési ágba sorozandók, melybe az előtt tartoztak, s ha az ki nem nyomozható, a melybe a velők határos vagy legközelebb fekvő hasonminőségü földrészletek tartoznak. (1875. VII. t.-cz. 11 §.) Ilyenek különösen a vasutakhoz kisajátított, valamint katonai lovardákhoz használt területek, kőbányák, téglavetők, lakhelyek, szérüskertek, vályogvetőhelyek, bányák és huták garczai, mész, gipsz, agyag és homokvermek, tőzegásó helyek vasuttöltések, vasutanyaggödrök és más hasonló telepek. 9. §. Minden becslőjárásban, vagy ha ez több osztályozási vidékekre osztatott fel, minden osztályozási vidékben, mivelési ágonkint annyi minőségi osztály állítandó fel, amennyi a tiszta jövedelemre tényleges befolyással bíró gazdasági és értékesítési viszonyok különbségei szerint szükséges, de járásonként, illetőleg osztályozási vidékenkint legfelebb nyolc minőségi osztály állítható fel. Az ezen osztályok után kiszámított tiszta jövedelmi tételek képezik a járás, illetőleg osztályozási vidék tisztajövedelmi fokozatát. Minden minőségi osztály mintaterek által jeleztetik. 10. §. A termés évi átlaga a törvény 16. és 17. §§-ai szerint állapítandó meg, még pedig azon eljárási szabályok szerint, melyek az erdőmivelési ágat illetőleg az 1876. évi 24193. szám alatt 3518 megjelent erdőbecslési utasításban, a többi mivelési ágakat illetőleg pedig a jelen utasítás következő részeiben foglaltatnak. MÁSODIK RÉSZ. A minőségi osztályok és tiszta jövedelmi fokozatok felállításánál követendő eljárás. 11. §. Miután az 1875. évi VII. t.-cz. 37. §-a s az 1876. évi 29613. számú körrendelettel kibocsátott útmutatás értelmében a becslőjárás gazdaság leírása elkészíttetett s a járási földadó-bizottság által megállapittatott, ugyan e törvény 38. §-a szerint a járásleirás adatai alapján a becslők által a minőségi osztályok és a tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránt javaslat dolgozandó ki, a törvény 39. §-a szerint azután községről-községre minden határbeli földterületek a minőségüknek megfelelő s a mintaterek által képviselt osztályokba besorozandók, s végre ezen munkálatok a járási földadó-bizottság elé terjesztendők. A jelen utasítás azonban csak az osztályok és tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránti javaslat miképeni kidolgozására, mint , a munkálatoknak oly önálló részére szorítkozik, mely a becslési munkálat alapját képezi, melyre tehát a következő további munkálatok támaszkodnak. 12. §. Az osztályok és tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránti javaslathoz tartoznak a következő munkálatok, melyek azon sorrend szerint, melyben itt elősoroltatnak, római számokkal jelzendők, s ezen jelzés szerint nyilvántartandók lesznek. I. A járási földadó-bizottság által megállapított járásleirás. II. A helyszinelési jegyzőkönyv. vl. A helyi adatok jegyzéke. IV. A termény és trágyaárak jegyzéke. V. Az iganap költségének kiszámítása. VI. A minőségi osztályok és tisztajövedelmi fokozat felállítása iránti javaslat. I. FEJEZET. A járásleirás. 13. §. A járásleírás mint befejezett munkálat további részletes tárgyalás vagy módosítás alá nem esik, és miután abban a tisztajövedelmi fokozat felállítására vonatkozó javaslat nem foglaltatik és a tisztajövedelem tényezőire vonatkozó adatai csak nagy átlagokat, nem pedig azoknak vidékenkint és osztályonkint előforduló árnyalatait is jelzik, a becslési munkálatoknál csak átalánosságban használandó alapul és tájékozásul. 14. §. Az osztályozási vidékek alakítására nézve a járási földadóbizottságok által hozott határozatok a becslési munkálatoknál minden esetre mérvadók és az e részben megállapított felosztás a járásleírás borítékára az I. minta szerint rávezetendő. Amennyiben pedig némely becslőjárásban a járási földadóbizottság az osztályozási vidéket nem határozottan jelölte meg s az abba eső községeket név szerint nem sorolta elő, ami sokszor csakis behatóbb helyi vizsgálatok nyomán eszközölhető, vagy az osztályozási vidéket területileg nem összefüggő részekből alakította, vagy egyes községeket több osztályozási vidékre osztott be, — a becslés munkálatok folyamában ezen alaki hiányok pótolandók, s ezen intézkedések maga idején a törvény 40. §-a értelmében tartandó ülésben a járási földadóbizottság határozata alá bocsátandók. II. FEJEZET. A helyszínelési jegyzőkönyv, 15. §. A törvény 13. §-a értelmében minden járásra, illetőleg osztályozási vidékre tiszta jövedelmi fokozat készítendő, s a törvény 38. §-a szerint