Budapesti Közlöny, 1879. március (13. évfolyam, 50-75. szám)

1879-03-16 / 63. szám

mazó-segédet, valóságos ministeri fogalmazóvá nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminister, Jarnay Gyula egri kir. törvényszéki dijas jog­­gyakornokot, ugyanezen kir. törvényszékhez ál­­aljegyzővé, Berthóty Tivadar eperjesi kir. törvényszéki írno­kot pedig az eperjesi kir. törvényszékhez, segéd­­telekkönyvvezetővé nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Lovass Gyida csurgói állami tanító­képezdet gya­korló iskolai ideigl. rendes tanítót, és Kodály Janka ugyanottani állami elemi leányiskolái ide­iglenes női kézi­munka tanítónőt, ezen állomásai­kon végleg megerősítette. Dr. Steiner Adolf esztergomi lakos vezetékne­vének a Simonyi K’ra kert atvaltoztatása, folyó évi 11634. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. A »gödöllői kisdedóvó-egyesület« alapszabá­lyai, a m. kir. belügyministerium által, folyó évi 11,454. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellát­tattak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 6422. számú rendeletével meg­engedte, hogy a Gömör-Kishontmegye területé­hez tartozó Putnok mezővárosban f. évi április hó 7. és 8. napjára eső országos vásár, ez évben kivé­telesen f. évi márczius hó 31-ik és április hó 1-ső napján tartassák meg. Pozsony sz. kir. város közönsége, f. évi január hó 7-én 15,706. sz. a. kelt közgyűlési határozatá­val, a házaló-kereskedés folytatását a nevezett vá­ros területén megtiltotta, kimondván egyúttal, hogy ez által a fennálló házalási szabályok 17. §-ában bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok nem érintettek. Ezen határozat, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministernek f. évi márczius hó 8-án kelt 5551. sz. rendeletével jóváhagyatott. Pozsonymegyei Nagylég községben, f. évi már­czius hó 21-én postahivatal lép életbe. Ezen új postahivatal levél- és kocsiposta-külde­­mények fölvételével, továbbításával és kézbesítésé­vel, valamint a belföldre nézve 150 írtig terjedő pénzutalványok és 200 frtig terjedő utánvételek kezelésével foglalkozand. A külföldre szóló, vagy onnan eredő utalványok és utánvételekre nézve az e részbeni általános sza­bályok mérvadók. A nagylégi postahivatal kézbesítési körébe: Nagy-és Kis-Lég,Benke, Csécsény, Elő- és Legér- Patonyok, továbbá Szent-Mihályfa és Száz közsé­gek, nemkülönben Kálmánháza vagy Kiskondoros és Berestó puszták és a Sárréti major fognak tartozni. Ezen új postahivatal egyrészt Nagymagyar és Szempcz, másrészt Dunaszerdahelylyel nyerendi összeköttetését, a Dunaszerdahey és Szempcz közt berendezett egy fogatú küldöncz-kocsipostajárat által, mely Duna­szerdahelyről reggeli 5 óra 30 perczkor elindítva, esti 6 óra 30 perczkor érkezik vissza . Szempczre, csatlakozólag a Budapest- Bécs közt közlekedő nappali vonatokhoz, d. e. 10 óra 30 perczkor érkezend, indul pedig onnan d. u. 1 óra 30 perczkor. A távolság Dunaszerdaholy és Nagylég és Nagy- Magyar közt 9 kilométerben határoztatott meg. 2146 Az ezen postával szállítandó súly maximuma 5 kilogramban állapittattott meg. A temesvári kir. adófelügyelő, Fodor Zoltán számgyakornok - jelöltet, számgyakornokká ne­vezte ki. Az egri ügyvédi kamara fegyelmi bírósága által közhírré tétetik, hogy Lipkay Kálmán gyöngyösi ügyvéd, az ügyvédség gyakorlatától ideiglenesen felfüggesztetett. Az egri ügyvédi kamara választmánya közhírré teszi, hogy Szöllösi István h. ügyvéd, jászberényi lakos, a kamara lajstromába folytatólag fölvétetett. A n.-váradi ügy­védi kamara ezennel közhírré teszi, hogy Szokoly Tamás n.-váradi, és Borbély László n.-szalontai lakos ügyvédek, a kamara ügy­védi név­jegyzékébe bejegyeztettek; továbbá hogy Jerzsák Ignácz nagy­váradi lakos ügyvéd, megyei árvaszéki ülnökké, Fördényi Kálmán nagy­váradi ügyvéd pedig megyei aljegyzővé történt megválasztatásuk folytán, a kamara ügyvédi névjegyzékéből saját kérelmükre kitöröltettek. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Lázár Sándor alsószől­­lősi ügyvéd, saját kérésére, az ügyvédek lajstro­mából kitöröltetett. A székesfehérvári ügyvédi kamara részéről ezen­nel közhírré tétetik, miszerint Steinberger Lipót ügyvéd, Pápa lakhelylyel, a kamara lajstromába folytatólag fölvétetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. T­ávirat. Szeged, 1879. évi márczius hó 17-én. (Feladatott déli 12 óra 40 perczkor.) Az Ő Felségét és kíséretét vivő külön vonatra minden állomásnál sokan várakoztak. Czegléden ír a vonat megérkezésekor és elindulásakor O Fel­ségét a nép zajosan éljenezte. Midőn a vonat Szol­nokra — hol a perron a várakozók által egészen el volt lepve — megérkezett, akkor már O Fel­sége aludt, s ez okból itt, valamint Temesvárig a többi állomáson is, a nép tartózkodott zajos óvá­­­­ttótól. Temesvárott O Felségét a főispán, polgár­­mester, a városi képviselő-testület számos tagja és Szegedről a Felsége elé ide érkezett Pulz tábor­nok üdvözölték. O Felsége kiszállt a coupéból, s az alatt a tiz percznyi idő alatt, mig a vonat vesz­tegelt, a főispánnal és polgármesterrel beszélge­tett, majd a vonatra szállt és Pulz tábornok je­lentését hallgatta meg. Nagy-Kikindán Hertelendy főispán tartott üdvözlő beszédet, s a vonat indulá­sakor a nép részéről többször megújuló »Éljen« hangzott. Szegedre a vonat 7 órakor reggel érke­zett meg. Az indóháznál Ő Felségére Lukács kor­mánybiztos, iváni főispán, Pálffy polgármester, a prépost, ezen kívül Kállay, Rohonczy, Kende kép­viselők, s annyi ember várakozott, mennyi a víz­mentes töltésen elfért. A polgármester beszélt Ő Felségéhez, ezeket mondva a többi közt: »Elve­szett mindenünk, de megmaradt jobbágyi hűsé­günk és bizalmunk Felségedhez, erre alapítva re­ményünket, hisszük, hogy még fel fog támadni Szeged városa.« Ezután megköszönte a segélyt, mely legelső sorban nyujtatott a városnak, vé­gül ajánlotta a várost Ő Felsége további ke­­gyelmébe. Ő Felsége meghatva válaszolta, hogy mély részvéttel van a város iránt ; úgy tapasztalja, hogy ez a részvét nemcsak az or­szágban, de a külföldön is visszhangzik ; reményű és hiszi, hogy a város ki fog emelkedni a romok­ból és virágzóbb lesz, mint volt. Ezután Ő Felsége a nép éljenei között Tisza, Wenckheim ministerek­kel, Pulz tábornokkal és még többekkel pontonra szállt és beeveztetett a városba, több ponton és sajkától kisérve; először a reál­iskolánál szállott ki, hol kétezer menekült volt elszállásolva, most azonban már csak fele van ennek. Ő Felsége az iskola valamennyi helyiségét bejárta, vigasztalólag szólva számosakhoz, többeknek, mint a segélyre különösen rászorultaknak, nevét is följegyeztetvén t­ovább menve, az iszonyú látvány egyre fokozta a Felség megindulását; a hatezeregyszáz házból 5996 dőlt össze eddig, a még össze nem dőlt há­zakból szakadatlanul folyik a vagyon­mentés. Az alföldi vasútnál is, hol a töltésen ,a vagonokban mintegy ezer ember tanyáz, Ő Felsége kiszállott, s itt is vigasztalólag beszélt a menekültekhez. A várban szintén kiszállott, s az ott so­rakozott katonaságot megtekintette. Ezután az államvasút-töltésen, hol ezer és ezer ember ta­nyáz, tért vissza az indóházhoz, még egyszer beszélt itt a főispánnal, kormánybiztossal, pol­gármesterrel, még egyszer biztosítva őket arról, hogy Szegedért mindent meg fog tenni. Megható volt, midőn egy gyászba öltözött asszony, Khuen ezredes neje, egy, az árvíz által Ínségre jutott ka­pitány családja részére könyörgött a Felségnél se­gélyért. Ő Felsége hozzá és a többi hasonló kér­vényezőkhöz is igen kegyteljes volt. Ezután Ő Fel­sége Szegedről elbúcsúztakor újból kijelenteni mél­­tóztatott, hogy meg fog tenni mindent, hogy Sze­ged szerencsétlenségén segítve legyen és a város mielőbb ismét felviruljon, mire ő Felsége a vagonba szállt és a nép éljenei között elutazott. A miniszer­­elnök, ki még Szegeden maradt, kíséretével az osz­trák államvaspálya társulat egy vagonjában fog­lalt szállást. A m. kir. belügyministeriumhoz, a szegedi és Sze­ged környékebeli árvízkárosultak javára, a követ­kező további adományok folytak be( Irt kr A m. kir. 6-ik honvéd lovas­ezred Váczon állomásozó tiszti­kara részéről »a szegedvárosi viz­­károsultak javára« 13 — A m. kir. honvéd-főruharak­­tári bizottság személyzete »a sze­gedi árvízkárosultak javára« 28 — Rudnyánszky Ferencz buda­pesti ügyvéd részéről 200 frt a szegedi, 100 frt »a csongrádme­­gyei árvízkárosultak javára «,ösz­­szesen 300 — Dr. Deutsch, a Pozsonyban megjelenő »Westungar, Grenz­bote« szerkesztője részéről az ott begyült adományokból, »a sze­gedi vizkárosultak segélyezésére« 1000 Békéssy Károly részéről a»Ke­let« czimű lapban eddig begyült adományokból, »az alföldi árvíz­­károsultak javára« 157­­0 Rainer főherczeg uz ő fensége részéről 1000 — Weiss bukaresti könyvkeres­kedő részéről, »a szegedi árvízká­rosultak javára« 50 db arany 20 fokos. Özvegy báró Sina Simonné ré­széről 5000 — Schwarzmann D. és társ. bécsi

Next