Budapesti Közlöny, 1881. augusztus (15. évfolyam, 174-197. szám)
1881-08-02 / 174. szám
Az érdekeltek, az ügygondnok kinevezéséről, lakhelyükre, s ha ez nem tudatnék, azon községbe czimzendő ajánlott levélben értesittetnek, a mely községhez az elárverezendő ingatlan tartozik. 154. §. A hirdetmény kifüggesztésétől számított 30 nap elteltével, a telekkönyvi hatóság az előző szakasz szerint netalán szükséges ügygondnoki kinevezéssel egyidejűleg az árverő foganatosítására kiküldöttet rendel, kinek a szükséges iratok kiadatnak. A telekkönyvi hatóság székhelyén foganatosítandó árverésre (147. §.) rendszerint egy bírósági tag vagy kir. közjegyző, — a helyszínen foganatosítandó árverésre pedig rendszerint bírósági végrehajtó küldetik ki; — illetőleg a bírósági végrehajtó kiküldése végett azon járásbíróság, melynek területén az árverés foganatosítandó, megkerestetik. 155. §. Ingatlanok, a mennyiben törvény szerint egy telekkönyvi jószágtestet képeznek, együttesen bocsátandók árverés alá. Ha azonban valamely telekkönyvi jószágtest különböző részletszámok alatt bejegyzett több birtokdarabból áll, a végrehajtató jogosítva van, árverési kérvényében azon kérelmet terjeszteni elő, hogy az egyes birtokrészletek külön bocsáttassanak árverés alá. Ezen kérelem felett a telekkönyvi hatóság a tudvalévő lakhelylyel bíró telekkönyvi érdeklettek meghallgatása után határoz. A hozott végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs. A végrehajtató ezen esetben a 144. §-ban megjelölt adatokat akként köteles előterjeszteni, hogy azokból a különböző birtokrészletek kikiáltási ára külön-külön megállapítható legyen. Több telekkönyvi jószágtestet, ha egyidejűleg árvereltetnek is, együttesen árverés alá bocsátani rendszerint nem lehet. Azonban a végrehajtatnak az árverési kérvényben indokolt kérelmére, és a tudott lakhelylyel bíró telekkönyvi érdeklettek meghallgatása után, a telekkönyvi hatóság elrendelheti, hogy az ugyanazon telekkönyvi bejegyzésekkel terhelt ingatlanok, ha ugyanazon telekkönyvben vannak felvéve, vagy természetben egymás mellett feküsznek, együttesen bocsáttassanak árverés alá. 156. §. Ha valamely ingatlan jószágra több tulajdonostárs közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek adóssága miatt intéztetik végrehajtás, rendszerint csak a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el az árverés. Ezen szabálytól eltérőleg az egész ingatlanra rendeltetik el az árverés : a) ha annak kikiáltási ára a 200 frtot meg nem haladja; b) ha Budapesten olyan ház és beltelek árvereztetik el, melynek kikiáltási ára az 5000 frtot meg nem haladja; c) ha olyan ház és beltelek árvereztetik el, melynek kikiáltási ára törvényhatósági joggal felruházott, illetőleg rendezett tanácscsal biró városokban a 2000 frtot meg nem haladja ; d) ha más községekben olyan ház és beltelek árvereztetik el, melynek kikiáltási ára az 500 forintot meg nem haladja. 157. §. Ha az árverés csupán a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el, a tulajdonostársaknak jogában áll, a hirdetmény kézbesítésétől számított 8 nap alatt, a telekkönyvi hatósághoz azon kérelmet terjeszteni elő, hogy az egész ingatlan bocsáttassák árverés alá. Ha ezt a végrehajtást szenvedőn vagy szenvedőkön kívül valamennyi tulajdonostárs hitelesített és vissza nem vonható beadványban kéri, az árverés az egész ingatlanra elrendelendő, s új árverési határnap kitűzése mellett új hirdetmény bocsátandó ki. Az újabb hirdetés költségei ezen esetben a tulajdonostársak által viselendők. Ha ezen költségek a végzés kiadatásától számított 8 nap alatt nem előlegeztetnek, az árverés újabb hirdetmény nélkül a kibocsátott hirdetmény értelmében tartatik meg. 158. §. Ha a 156. §. eseteiben nem csupán a végrehajtást szenvedők hányadára rendeltetik el az árverés , a végrehajtás alatt nem álló tulajdonostársaknak, vagy ezek bármelyikének jogában áll a végrehajtató követelését magához váltani. A 156. és 157. §§. eseteiben a végrehajtás alatt nem álló tulajdonostársak vagy ezek bármelyike az ingatlanra árverezhet. Ha a közös ingatlant egy vagy több tulajdonostárs vette meg, a vevő a vételár azon hányadát, mely az ő tulajdon hányadának megfelel, megfizetni nem köteles. A megfizetett vételár felosztása és a terhek kitörlése ez esetben azon módon eszközlendő, mintha csak a többi tulajdonostársak hányada bocsáttatott volna árverés alá. 159. §: Az elárverezendő ingatlanok tartozéka a helyszínen rendszerint nem iratik össze. A végrehajtatnak azonban jogában áll saját költségére az árverési kérvény mellett a tartozékoknak egy állandóan alkalmazott bírósági becsüs, illetőleg két községelőljárósági tag által kiállított összeírását és becslését bemutatni, mely esetben a tartozékok becsértéke a kikiáltási árhoz hozzá számíttatik. Ha pedig az árverési kérvény mellett előterjesztett iratokból az tűnnék ki, hogy az elárverezendő ingatlannak a 148. §. szerint megállapítandó kikiáltási ára legalább 5000 frtot tesz ki, valamint akkor is, ha a végrehajtató, egy állandóan alkalmazott becsüsnek vagy két községelőljárósági tagnak bizonyítványával, vagy egyébként hitelesen igazolja, hogy az elárverezendő ingatlanon gyár vagy gőzmalom, vagy más olyan építmény van, mely az érték megállapítására döntő befolyással bír, az árverés elrendelése előtt a tartozékoknak a helyszínen kiküldött által való pontos összeírását és azt kérheti, hogy úgy ezeknek, mint az ingatlannak becsértéke hivatalból kinevezendő két szakértő általi szabályszerű becslés útján állapíttassák meg. Ezen esetben az árverés a helyszíni eljárás befejezése után rendeltetik el és kikiáltási árul a becsár szolgál. 160. §. A végrehajtást szenvedőnek az előző §. esetein kívül is jogában áll, az árverési kérvény beadása előtt és az általa viselendő költségeknek előleges fedezése mellett, az ingatlan tartozékainak összeírását és hivatalból kinevezett két szakértő által való megbecslését a telekkönyvi hatóságnál kérni. Ha ilyen tartozék-összeírás és becslés eszközöltetik , a felveendő jegyzőkönyv az iratokhoz csatoltatik, s az árverési hirdetmény az eljárás befejezése után bocsáttatik ki , kikiáltási árul pedig a becsérték szolgál. (Folytatjuk ) A m kir. pénzügyminiszer, Vörös Sándor pénzügyi titkárt Vas megye területén kir. adófelügyelővé, Tóth László pénzügyi fogalmazót pedig II. oszt. pénzügyi titkárrá és a szombathelyi kir. illetékkiszabási hivatal főnökévé nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Ilosvay Pál pótbiztost, a debreczeni kataszteri kerület nagykállói járásába becslőbiztossá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Makay Endre segédbiztost a szegedi kataszteri kerületbe pótbiztossá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Vizner Pál zalamegyei végleges, és gr. Festetics Bernó torontálmegyei ideiglenes segédtanfelügyelőket kölcsönösen áthelyezte. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, az állandó gazdasági tudósítói tiszttel Szabolcs megyében a tiszai járásra nézve: Erdőhegyi Lajos, a dadai felső járásra nézve Virányi János, a bogdányi járásra nézve Propper Sámuel és a nyírbátori járásra nézve Pscherer József földbirtokosokat bízta meg. Kluger Miksa sátoralja-ujhelyi lakos vezetéknevének »Komlósi*-ra kért átváltoztatása, folyó évi 37,223. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Schaffhauser József czeglédi lakos saját, valamint Jenő és István kiskorú gyermekei vezetéknevének »Olgyai*-rákért átváltoztatása, folyó évi 37,234. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Katlik János szatmári lakos saját, valamint József és Juliánna kiskorú gyermekei vezetéknevénekGyulai érs. kért átváltoztatása, folyó évi 37,236. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Donner János szuloki lakos saját, valamint Mariska, Vilma, Gyula és István kiskorú gyermekei vezetéknevének „Dévai”-ra kért átváltoztatása, folyó évi 37.308. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Haránt Béla tarnóczai lakos, Buzási István és András törvénytelen gyermekei vezetéknevének »Haránt*-TSL kért átváltoztatása, folyó évi 37.309. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Spitzer Ferencz szegedi lakos Mihály, Vilmos és Zsigmond kiskorú gyermekei vezetéknevének »Székely*-re kért átváltoztatása, folyó évi 37.315. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett Pályázat. A dévai m. kir. állami főreáliskolánál a szabadkézi rajz tanszéke üresedésbe jővén, annak betöltésére ezennel pályázat nyittatik. Ezen állomás után, melylyel az ábrázoló mértan, esetleg mennyiségtan tanítása is össze lesz kötve, rendes tanár kineveztetése esetén 1200 frt fizetés, 200 frt szálláspénz, és 100 frt ötödéves pótlék, helyettes tanár alkalmaztatása esetén pedig 800 frt évi díj jár. Pályázók felhivatnak, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz czimzett kérvényüket, melyekben koruk, vallásuk, állapotuk, végzett tanulmányaik, nyelvismeretük, tanári képesítésük s a katonai kötelezettség alól való mentességük okmányilag igazolandók, ha szolgálatban vannak, elöljáróságuk utján minősitvényi táblázattal, különben közvetlenül f. évi augusztus hó 25-ig az erdélyi tankerületi kir. főigazgatóságnál Kolozsvárott nyújtsák be. Kelt Budapesten, 1881. évi julius hó 27-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium.