Budapesti Közlöny, 1884. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1884-04-08 / 82. szám

11. §. a pályát építésének befejezte után felülvizs­gálhassa. A katonaság és katonai javak leszállított ársza­bások szerint szállitandók, és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyministerium és a 24. kir. honvédelmi ministerium, másrészt a fennálló vasuttársulatok közt 1877. évi szeptember 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január hó 1-én hatályba lépett katona-szállitási árszabás és annak függeléke alapján. A katona-szállitásra nézve létrejövendő, az államra kedvezőbb egyezmények ezen pályára is érvényesek lesznek. Alkalmazandók még ezen határozatok a pénz­ügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végre a fegyenczekre is. Az engedélyes köteles alkalmazkodni a kato­nai szállításokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyez­ményekhez, melyek által a szállításhoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelke­zésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegítés, és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasúti kocsik használata szabályoztatnak. Köteles továbbá az engedélyes azon szerves határozmányok és szolgálati szabályokhoz is al­kalmazkodni, melyek a hadi vasúti osztályokra és azoknak béke idején új építkezésekhez vagy fen­­tartási munkálatokhoz való használatára vonat­kozólag a cs. kir. közös hadügyministérium által kiadattak vagy megállapíttatni fognak. Háború vagy mozgósítás esetén köteles az enge­délyes a szabadságosok és tartalékosok elszállítá­sát, a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyekhöz legközelebb eső állomásig kellő igazolás alapján a katonai leszállított ársza­bás mellett eszközölni. Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkal­mazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadse­reg, hadi­tengerészet és a honvédség kiszolgált al­tisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. törvényczikk 38. §-ában és az 1873. évi II. törvényczikkben megállapitják. A katona-szállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép úgy érvé­nyesek a honvédségre és azon csapatokra, melyek mint a hadsereg kiegészítő része a népjog oltalma alatt állanak. 12. §. Az állami közegek és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete fölött őrködő hatóságok meg­bízásából, vagy az államnak ezen engedélyből fo­lyó érdekei megóvása végett,­­ vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság meg­bízását igazolják, úti málháikkal ingyen szállí­tandók. 13. §. Oly feleken, kik a vasutat a vitel vagy szállítá­si bér előleges kifizetése nélkül részhiszemüleg használnák, vagy a szállítmány nemének vagy sú­lyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megrövidítését czélozzák, a háromszo­ros árszabási illetmény lesz megvehető. 14. §. A kormány az államérdekek megóvása tekinte­téből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet czélszerűen és szilárdan eszközök­ felszerelése és folytonos jó karbantartása iránt, minden részben meggyőződést szerezni és meg­hagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltas­sanak. A kormány fentarja magának a jogot, hogy A felülvizsgálatnak czélja: megállapítani, vál­jon engedélyes a pálya építését és felszerelését illető engedélyszerű kötelezettségeinek teljesen megfelelt-e. A kormánynak az általános törvények határo­zatai és különösen a jelen engedély okmány értel­mében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlatával, úgy az építkezési időtartam, valamint az engedé­lyezett vonal megnyitása után, az államra neve­­zendő költségek és kiadások megtérítése fejében az engedélyes az államkincstár javára fizetni köteles: — az engedélyezett csasza-határszéli vonal építésének tartamára — az építés megkez­désének napjától — az egész vonal felülvizsgála­táig kilométerenként s évenként 27 irtot. Köteles továbbá az engedélyes a kamatbiztosí­­tás kiszolgáltatása czéljából a társulati számadások átvizsgálására hivatott ellenőrző közeg költségei­nek megfelelő részéhez, a pálya hosszához mérten, a kormány által meghatározandó arányban hozzá­járulni. 15. §. Az engedély tartama az 1. §-ban idézett ideig­lenes vasútengedélyezési szabály 9. §-ának b) pontja alatt kimondott oltalommal új vasút felállí­tása ellen 1965-ik év végéig állapíttatik meg, mely napon elenyészik. A fentebbi eseten kívül elenyészik az engedély akkor is, ha a vonatozási munkálatok befejezésére, az építés befejezésére, továbbá az üzlet megnyi­tására nézve megállapított határidők meg nem tartatván, — a határidők elmulasztása a fent idé­zett vasútengedélyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében nem igazoltathatik. 16. §. A kormány fentartja magának a jogot, hogy e pályát a társulat többi magyar vonalaival együtt s egyszerre 1895. évi január 1-je után bármikor beválthassa. A beváltási ár meghatározására nézve a ma­gyar kormány és az engedélyes társulat közt 1882. junius hó 8-án kötött szerződés (1882. évi XLV. t.-czikk) második czikkében foglalt határozatok lesznek érvényesek. 17. §. Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 16. §. értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jókorban átadandó vasút teher­mentes birtokába és haszonélvezetébe, birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint a for­galmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lera­kodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden bel­­szerelvényekkel, bútorzattal, ingó és ingatlanságok­­kal egyetemben. Forgalmi eszközökben köteles a társulat annyit adni át, a­mennyi magyarországi összes vonalain meglevő ilynemű eszközökből e vonalra a nyers (bruttó) jövedelem mértföld arányában esni fog. Valamint az engedély megszűntével, úgy a pálya beváltása esetében is (az állam által netán kiszol­gáltatott előlegek s ezek kamatainak visszafizetése után) az engedélyes megtartja a vállalat saját ke­reseteiből alakított tartalékalap és kinnlevő aktív követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a koaks­­kemenczék, öntödék, gép- vagy egyéb gyárak, paj­­­ták, dockok, mint a­melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hoz­záadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspá­lyának tartozékát képezni nem fogják. 18. §. Ha megelőző intések daczára az engedélyok­mányban vagy a törvényekben foglalt kötelessé­gek megsértése vagy mulasztása az engedélyes ré­széről ismételve fordulna elő: a kormány fentartja a jogot ellene a törvényeknek a megfelelő intézke­déseket megtenni és a körülmények szerint az en­gedélyt bármikor megszűntnek nyilvánítani. 19. §: Az engedély minden okmányszerű kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdíj alá esnek. (Folytatjuk.) Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Fábiny Teofil curiai tanácselnöknek, sok évi közpályáján az igazságszolgáltatás és törvényelőkészítés körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül, Szent­ István rendes kiskeresztjét díjmente­sen adományozom. Kelt Bécsben, 1884. évi április hó 3-án. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Személyem körüli magyar ministerem elő­terjesztése folytán, Rohr­er Ferencz főher­­czegi uradalmi igazgatónak, a gazdászat és a közügyek terén szerzett érdemei elisme­réséül, Ferencz József­ rendem lovagkereszt­jét adományozom. Kelt Gödöllőn, 1884. évi április hó 2-án. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, dr. Mendl Lajos, Ba­­ranyamegye volt járási orvosa és tisztelet­beli főorvosának, a közszolgálatban kifej­tett sikeres működése által szerzett érdemei elismeréséül, a koronás arany érdemkeresz­tet, — Bubregh Ferencz Mohács nagyközség birájának pedig hasonló indokból az arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1884. évi márczius hó 29-dikén. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legk. megengedni méltóztatott, hogy az utóbb nevezettek, a részükre adomá­nyozott idegen rendjeleket és érmeket elfogadhas­sák és viselhessék, még pedig : herczeg Thurn és Taxis Imre lovassági tábor­nok, Ó Felsége főlovászmestere, és báró Mendel Frigyes táborszernagy, Ö Felsége hadsegéde, a spanyol kir. II. Károly-rend nagy­keresztjét ; utóbbinak a portugál kir. avizi Szent Benedek katonai-rend nagykeresztjét is; báró Papp Leonidás, vezér­őrnagy, Ó Felsége hadsegéde, a kat. iroda főnöke, a spanyol kir. III. Károly-rend közép keresztjét a csillaggal; herczeg Szász-Coburg és Gotha Fülöp, szász herczeg, nyug. vezér-őrnagy, a spanyol kir. III. Károly-rend nagykeresztjét és a portugál kir. Torony és Kard-rend nagykeresztjét.

Next