Budapesti Közlöny, 1884. május (18. évfolyam, 101-127. szám)

1884-05-16 / 115. szám

Budapest, 1884. 115. szám, Péntek, május 16. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ...... 20 írt Félévre 10 » Negyedévre................................5 » Eg­y teljes lap ára 30 kr. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani-utc­a 7. szám­ú emelet, 8. ajtó. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. M­­agánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. VI Orvosi Jelentés. Klotild főherczegnő ő cs. és kir. fensége állapotá­ban semmi változás sem állott be. Hasonlókép az újszülött főherczegnő kitűnő jólétnek örvend. Kelt Fiuméban, 1884. évi május hó 15-én. Dr. Braun Ágost, s. k. tanár. Báró Nyáry, s. k. «(udvarmester. 1884. évi XVI. TÖRVÉNYCZIKK a szerzői jogról. (Szentesítést nyert 1884. évi április hó 26-án. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytárv­ban 1884. évi május hó 4-én.) (Folytatása és vége.) NEGYEDIK FEJEZET. A képzőművészet alkotásai. 60. §. A képzőművészet — rajz, metszés, festés, szob­rászat — alkotásainak egészben vagy részben után­­képzése, közzététele és forgalomba helyezése a mű szerzőjének kizárólagos jogát képezi. 61. §. A képzőművészet alkotásainak utánképzése, ha az terjesztési szándékkal és a jogosult beleegyezése nélkül történik, a szerzői jog bitorlásának tekintetik. Az utánképzés a szerzői jog bitorlásának tekin­tendő akkor is: 1. ha az eredeti más műfajban, vagy más műnemben utánoztatik; 2. ha az utánképzés nem közvetlenül az eredeti után, hanem annak valamely utánzása nyomán készült; 3. ha a képzőművészet valamely alkotása az építészet, ipar, vagy kézműipar alkotásain utánoz­tatik ; 4. az olyan kiadás, melyet a szerző vagy kiadó a köztük fennálló szerződés vagy a törvény ellenére eszközöl; 5. a műnek több példányban kiállítása, mint a mennyihez a kiadónak a szerződés szerint joga van. 62. §. Nem tekintendő a szerzői jog bitorlásának: 1. az olyan szabad feldolgozás, mely által az eredeti műtől különböző új mű állíttatik elő; 2. az egyes másolatok, melyek nem áruba bo­csátás czéljából készültek. Az ilyen másolatoknál azonban az eredeti mű szerzőjének jegyét, nevét, vagy nevének kezdőbetűit használni, a 19. §-ban megállapított büntetés terhe alatt tilos; 3. az utczákon, köztereken és más hasonló nyil­vános helyeken maradandólag felállított művek utánképzése más műnemben; 4. az egyes művek utánképzésének csupán a szöveg értelmezése végett a czél által indokolható korlátolt terjedelemben felvétele olyan munkába, mely lényegénél fogva önálló írói műnek tekin­tendő. 63. §. A ki másnak a művét jogosan, más műfajban, vagy más műnemben utánképzi, az általa alkotott műre nézve szerzőnek tekintendő akkor is, ha az eredeti mű már köztulajdonná vált. 64. §. Ha a szerző valamely művét másnak tulajdo­nába bocsátja, ezzel az utánképzés joga még átengedettnek nem tekintetik. A megrendelt arcz­­képeknél és szoborképmásoknál e jog a megren­delőt illeti. A tulajdonos nem köteles a művet a szerzőnek vagy jogutódának utánképzés végett átengedni. 65. §. Egyebekben a jelen törvény 3., továbbá 11—44. §§-ai a képzőművészet alkotásaira, illetőleg azok szerzőire és az ilyen műveknek időszaki vagy gyűj­teményes kiadásaira is megfelelően alkalmazandók. A már közzétett művekre nézve a védelem a 13. §. értelmében ahhoz képest határoztatik meg, hogy a szerző neve a művön ki volt-e téve vagy sem; illetőleg, hogy a hiány beiktatás által pótoltatott-e vagy sem. 66. §. Az építészeti művekre, iparkészítményekre és az iparkészítményeken alkalmazott képzőművé­szeti alkotásokra a jelen törvény intézkedései nem alkalmazhatók. ÖTÖDIK FEJEZET. A föld- és térképek, a természettudományi, mér­tani, építészeti és más műszaki rajzok és ábrák. 67. §. A föld- és térképekre, természettudományi, mér­tani, építészeti és műszaki rajzokra és ábrákra, a­mennyiben azok rendeltetéseknél fogva képzőmű­vészeti alkotásoknak nem tekinthetők, a jelen tör­­vény 1—44. §§-ai, — ha pedig rendeltetéseknél fogva képzőművészeti alkotásoknak tekintendők, a jelen törvény 60—66. §§-ai megfelelőleg alkalma­zandók. 68. §. Nem tekinthető a szerzői jog bitorlásának, a rajzok és ábrák felvétele olyan írói munkába, melynél a rajzok és ábrák csak a szöveg értelme­zésére szolgálnak, feltéve, hogy a szerző vagy a forrás világosan megneveztetett. HATODIK FEJEZET. Fényképek. 69. §. A fényképészet által előállított műnek gépi utánképzése, közzététele és forgalomba helyezése a 70. §-ban megállapított védelmi idő alatt, az eredeti felvétel szerzőjének kizárólagos jogát képezi. Ezen kizárólagos jog feltétele, hogy az eredeti felvétel jogosult levonatainak, vagy utánképzései­­nek minden példányán kitüntetve legyen : 1. az eredeti felvétel szerzőjének vagy kiadójá­nak neve, vagy czége és lakhelye ; 2. a naptári év, melyben a jogosult levonat, vagy az utánképzés először megjelent. 70. §. A jelen törvény által biztosított védelem, a fényképészeti mű szerzőjét vagy annak jogutódát öt évig illeti, azon naptári év lefolyásától számítva, a­melyben a fényképészeti felvétel jogosult levo­nata vagy utánképzése először megjelent. Ha a levonat vagy az utánképzés nem adatott ki, az öt évi határidő azon naptári év lefolyásától számíttatik, a­melyben az eredeti fényképészeti felvétel történt. A több kötetben megjelenő művek fényképeire a 16. §. rendelkezései alkalmazandók. 71. §. A fényképészeti műnek terjesztési szándékkal a jogosult beleegyezése nélkül történt gépi után­képzése, közzététele és forgalomba helyezése, a szerzői jog bitorlásának tekintendő. 72. §. A megrendelt fényképészeti arczkép utánkép­­zési joga kizárólag a megrendelőt illeti. 73. §. Nem tekintetik a szerzői jog bitorlásának: 1. a fényképnek olyan szabad felhasználása, mely által az eredeti műtől különböző új mű állít­tatik elő; 2. a fényképészeti műnek utánképzése, ha ez valamely iparkészítményre alkalmaztatik; A fényképészeti felvételnek más műfajban vagy más műnemben utánképzése. 74. §. A­ki másnak fényképészeti felvételét, más mű­fajban vagy más műnemben utánképezi, az általa előállított műre nézve a 63. §. értelmében szerző­nek tekintendő. 75. §. Egyebekben a jelen törvény 3., 19—44. és 68. §§-ai a fényképekre is megfelelően alkalma­zandók. Lapunk mai számához egy év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next