Budapesti Közlöny, 1887. március (21. évfolyam, 48-73. szám)
1887-03-01 / 48. szám
venu aurait caches ou deposes dans le pays accordant l’extradition et qui seraient découverts ultérieurement. Sont reserves toutefois les droits que des tiers auraient acquis sur les objets en question lesquels devront étre rendus aux ayants droit sans frais, apres la conclusion du proccs. Article IX. Si l’individu reclame est poursuivi ou condamné dans l’Etat requis pour une infraction autre que celle qui a motive la demande d’extradition, son extradition pourra étre différée jusqu’á, ce que les poursuites soient terminées, et en cas de condamnaüon, jusqu’ä ce qu’il ait subi la peine ou que celle-ci lui ait été remise. Dans le cas ou il serait poursuivi ou détenu dans le mérne pays a raison d’obligations par lui contractées envers des particuliers, son extradition aura lieu néanmoins sauf ä ces particuliers á faire valoir leurs droits devant l’autorité compétente. Article X. L’individu extrádé ne pourra étre poursuivi ni puni dans le pays auquel l’extradition a été accordée, ni extrádé ä un pays tiers pour un crime ou un délit quelconque antérieur a l’extradition et non prévu par la présente Convention a moins qu’il n’ait eu, dans l’un et l’autre cas, la liberté de quitter de nouveau le pays susdit pendant un mois apres avoir été jugé, et en cas de condamnation, apres avoir subi sa peine ou apres avoir été gracié ou qu’il n’y sóit retourné par la suite. II ne pourra pas non plus étre poursuivi ni puni du chef d’ua crime ou d’un délit prévu par la Convention, antérieur ä l’extradition, mais autre que célúi qui a motivé l’extradition, sans le consentement du Gouvernement qui a livré l’extradé et qui pourra, s’il le juge convenable, exiger la production de l’un des documents mentionnés dans l’article Y. de la presente Convention. Le consentement de ce Gourvernement sera de mérne requis pour permettre l’extradition de l’inculpé ä un pays tiers. Toutefois ce consentement ne sera pas nécessaire lorsque l’inculpé aura demandé spontanément ä étre jugé ou á, subir sa peine ou lorsqu’il n’aura pás quitté, dans le délai fixé plus haut, le territoire du pays auquel il a été livré. Article XI. L’extradition n’aura pas lieu: 1° Si l'acte punissable ä raison du quel l’extradition est demandée a été commis hors des territoires des Hautes Parties contractantes, lorsque cette merne demande est faite également par le Gouvernement sur le territoire duquel l’infraction a eu lieu. 2° Si l’individu dont l’extradition est demandée a été déja poursuivi et mis hors de cause, condamné ou absous dans le pays requis pour l’infraction qui a motivé la demande ou bien si du chef de cette infraction il y est encore poursuivi. 3° Si depuis les faits imputés, les poursuites ou la condamnation, la prescription de Taction ou de la peine est acquise d’aprés les lois du pays dans lequel l’étranger se trouve. a vádlott a kiadatást engedélyező államban elrejtett vagy letéteményezett, s melyek később fedeztetnek fel. Mindamellett fenntartatnak azon jogok, melyeket harmadik személyek a kérdéses tárgyakra szereztek és e tárgyak az eljárás befejezése után a jogosítottaknak minden költség nélkül visszaadandók. IX. Czikk. Ha a kiadatni kért egyén a megkeresett államban más, mint a kiadatás iránti megkeresést indokoló büntetendő cselekmény miatt üldöztetik vagy ítéltetett el, kiadatása elhalasztható addig, míg az eljárás befejeztetett, vagy ha elítéltetett, míg büntetését ki nem állotta, vagy az neki el nem engedtetett. Azonban, ha ugyanezen országban magánosok iránt elvállalt kötelezettségei teljesítése miatt üldöztetik, vagy le van tartóztatva, kiadatásának mégis van helye ; az érdekelt magánosok pedig jogaikat az illetékes hatóság előtt érvényesíthetik. X. Czikk: A kiadott egyén a kiadatás előtt elkövetett és a jelen szerződésben meg nem említett valamely büntetendő cselekmény miatt azon országban, melynek részére a kiadatás engedélyeztetett, sem bűnvád alá nem vonható, sem meg nem büntethető, sem valamely harmadik országnak ki nem adható, kivéve ha mindkét esetben a bűnvádi eljárás befejezése, vagy ha elítéltetett, büntetésének kiállása vagy megkegyelmezése után egy havi ideje volt ezen országot ismét elhagyhatni, vagy ha ezután oda visszatért. A kiadott egyén a kiadatás előtt elkövetett, habár a jelen szerződésben felemlített oly bűntett vagy vétség miatt sem vonható bűnvád alá, vagy büntethető, amely nem képezte a kiadatás alapját, hacsak ebbe az öt kiadott kormány bele nem egyez ; mely kormány a jelen szerződés V. czikkében említett okiratok valamelyikének felmutatását kívánhatja. Ezen kormány beleegyezése ahhoz is kikérendő, hogy a vádlott egy harmadik országnak kiadathassák. Mindamellett ezen beleegyezés nem szükséges, ha a vádlott maga önként kívánta, hogy fölötte ítélet hozassák, vagy hogy büntetését kitölthesse, vagy ha a fent kitett határidő alatt nem hagyta el azon ország területét, melynek kiadatott. XL Czkk. Kiadatásnak nincs helye: 1. Ha a büntetendő cselekmény, melynek alapján a kiadatás köretett, a magas szerződő felek területén kívül követtetvén el, ugyanily kérelmet terjeszt elő azon ország kormánya is, melynek területén a cselekmény elkövettetett. 2. Ha azon egyén, kinek kiadatása köretett, azon büntetendő cselekmény miatt, mely a kiadatás iránti megkeresésre okul szolgált, a megkeresett országban már bűnperben állott és az eljárás megszüntettetett, vagy felmentetett, vagy még perben áll. 3. Ha a vádbeli cselekmény elkövetése után vagy az üldözés vagy elitélés után, az eljárás, vagy a büntetés azon ország törvényei szerint elévült, melyben az idegen tartózkodik. Tisza Kálmán, s. k. császári és Apostoli királyi Felsége, a közös külügyminister 1. a. előterjesztésére, f. évi február hó 22-én kelt legfelső elhatározásával, gróf Goluchowski Agenor I. oszt. követségi tanácsost rendkívüli követté és meghatalmazott ministerré a román királyi udvarhoz legk. kinevezni méltóztatott. A közös külügyminister, Wych Emanuel segédhivatali igazgatósági segédet, segédhivatali igazgatóvá, továbbá Kathrein Rudolf és Pessler Tivadar segédhivatali igazgatósági segédi czímmel és jelleggel felruházott udvari és ministeri I. oszt. hivataltiszteket segédhivatali igazgatósági segédekké nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Szalay Imre ministeri osztálytanácsost a műemlékek orsz. bizottsága beltagjává nevezte ki. ministeriumhoz fogalmazó gyakornokká neveztetett ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Derszik Béla turócz-szent-mártoni állami polgári iskolai rendes tanítót jelen állásában végleg megerősítette. gyakornokát hason minőségben a kézdi-vásárhelyi kir. járásbírósághoz nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Magyarasevits Katicza goszpodniczi községi iskolai tanítónőt jelen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Dobos Abel sergesi állami elemi iskolai tanítót jelen állásában végleg megerősítette. Magyar országos pénzügyministerem előterjesztésére, dr. Csernovics Diodor pénzügyministeri fogalmazónak a ministeri titkári czimet és jelleget adományozom. Kelt Bécsben, 1887. évi február hó 13-án. Ferencz József, s. k. Hirdetmény. A magyar korona területén levő rendes üzletü vasútakra nézve 1877. évi február hó 10-én 953. szám alatt kiadott jelzési utasítás II. függeléke tárgyában. A magyar korona területén levő rendes üzletü vasutak számára 1877. évi február hó 10-én 953. szám alatt kiadott, és 1877. évi julius hó 1-én hatályba lépett jelzési utasításhoz II. függelék adatik ki. E függelék által a jelzési utasítás 51—55* továbbá 58—60. számaiban foglalt nem kötelező jelzések, az 58. pontnak megváltoztatása mellett, kötelezőkké tétetnek. Másrészről felvétettek e függelékbe ama jelzések, melyek az állomásokba való be- és kijáratok, úgy szintén a nyílt pályán lévő elágazások biztosítására szolgáló — egymással szerkezeti összefüggésben álló — váltó- és jelzőállító berendezéseknél, nemkülönben vonatközt tartó meneteknél alkalmazásba veendők. E függelék 1887. évi június hó 1-én lép hatályba. A magyar korona területén levő rendes üzleti vasutak számára 1877. évi február hó 10-én 953. szám alatt kelt rendelettel kiadott jelzési utasítás Fischl László végzett jogász, a m. kir. belügy A fővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság, Ritzler János I. oszt. fogyasztási adótisztet H. oszt. fogyasztási adó ellenőrré, Tiszai Gyula fogyasztási adóhivatali gyakornokot, Mayer Géza pénzügyőri fővigyázót, Trubalszky M. Pál központi díj- és illeték kiszabási hivatalnál alkalmazott számgyakornokot, és Szabó Lajos brassói lakost II. oszt. ideiglenes fogyasztási adóhivatali tisztekké, végülWiettinghoff Emil lottóigazgatósági dijnokot fogyasztási adóhivatali gyakornokká nevezte ki. A kézdi-vásárhelyi kir. törvényszék elnöke, Jankó András brassói kir. törvényszéki díjas jog 2