Budapesti Közlöny, 1888. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)
1888-09-01 / 203. szám
A m. kir.pénzügyminister f. évi 45.145. szám alatt a következő utasítást adta ki: az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztőnek megadóztatásáról szóló 1888. évi XXIV. törvényczikk végrehajtása iránt. (Folytatása és vége.) B. Különös denaturáló szerek. 1. Iparosoknak megengedhető, hogy a saját ipari szükségletükre a szesz denaturálását az általános denaturáló szer helyett a d) függelékben meghatározott minőségű pyridinaljakkal, 100 liter alkoholra fél liter idegen szert véve, vagy pedig a d) függelékben meghatározott minőségű faszesz 5 százalékával eszközölhessék. Ama feltételekre nézve, melyek mellett ezen denaturáló szerek alkalmazása megengedhető, az általános denaturáló szerek vizsgálatáról szóló utasítás (III. A. 3—8. p.) megfelelő alkalmazást nyer. 2. A bejegyzett czéggel bíró eczetkészítők eczetgyártás czéljaira a szeszt a pyridinaljaknak előbb említett mennyiségével vagy 100 százalék vízzel és 100 százalék 6 százalék eczetsavat tartalmazó eczettel (eczetsavhydráttal), vagy 100 százalék vízzel és 50 százalék 12 százalék eczetsavat tartalmazó eczettel (eczetsavhydráttal) denaturálhatják, mi mellett a folyamodó fél kivonatára a hozzákeverendő vízmennyiségre nézve úgy az előírt mértéket meghaladó mennyiségben hozzákevert eczetnek, valamint a bemutatott szeszben tartalmazott vízmennyiségnek is számításba vétele meg van engedve. A víz helyett sör vagy élesztővíz is használható. Eczetgyártás czéljaira a szesz még 200 százaléknyi, eczetsav- (eczetsavhydrát-) tartalomra nézve 3 százalékos eczettel vagy 30 százaléknyi, eczetsav- (eczetsavhydrát ) tartalomra nézve 6 százalékos eczettel, 70 százaléknyi vízzel és 100 százaléknyi sörrel is denaturálható. Megengedhető továbbá, hogy a denaturálás czéljára az előírt eczetmennyiség mellett a víz, sör vagy élesztővíz helyett 100 százalék tiszta természetes bor vegyíttessék. Az eczetgyárosoknak megengedtetik, hogy a 100 fokú alkoholméter szerint 80 százalékosnál kevesebb alkoholtartalmú szeszt is, mégpedig 35 százalékosig lefelé, szintén denaturáltathassanak. Abban az épületben, hol az eczetkészítés történik, vagy az ezzel szomszédos helyiségekben lepároló készüléket tartani nem szabad. A denaturális eszközlése czéljából a gyáros iparüzleti helyiségében a jövedéki hatóság által vízbeöntés útján kimért és a folyadék magasságának leolvasására alkalmas készülékkel ellátott szilárdan álló edénynek kell rendelkezésre állani. A szesz denaturálására felhasznált eczet megvizsgálása a pénzügyőri biztos által a g) alatti függelék szerinti utazítás értelmében eszközöltetik. Ezen vizsgálathoz szükséges eszközöket a költségek megtérítése mellett a pénzügyi hatóság szolgáltatja. 3. További rendelkezésig a felhasználandó szesz denaturálására még a következő denaturáló szerek alkalmazása engedélyezhető: a) mindennemű lakk és politúrák (fényesítők) előállítására, akár saját gyári üzemben való feldolgozásra, akár pedig eladási czélokra legyenek szánva, 112 százalék terpentin olaj. Sörszin (Brauglasur) előállítására 1 sulyrész sellak és 2 sulyrész 95 százalékos alkohol oldatával való denaturális is megengedhető, mely oldat a szeszhez 20 százalékos arányban vegyítendő; b) durrhigany előállítására 1/2 százalék terpentinolaj vagy 0,025 százalék állati olaj; c) anilinfestékek előállítására 0 025 százalék állati olaj. d) Megengedhető továbbá a szesz denaturáltatása: a) az alább megnevezett vegyszerek, úgymint: alaloidok, gyógyszerekre használt kivonatanyagok, mint például galappa-gyanta és szammonium, chloroform, jodoform, aethylborsav, chloralhydrát, kénaether, műszaki czélokra való eczetaether (lásd a 8) pontot) collodium, tannin, salicylsav és salicylsavas sók, ólomfehér és eczetsavas sók (ólomczukor) előállítására 1/2 százalék terpentinolajjal vagy 0.025 százalék állati olajjal vagy 10 százalék kénaetherrel, e) lakkfestékek előállítására 1/2 százalék terpentinolajjal vagy 0.025 százalék állati olajjal,f) a cukorrépának cukortartalomra való megvizsgálásánál a czukorgyárakban 0,025 százalék állati olajjal, 8) eczetaether előállítására, mely műszaki czélokra van szánva, az előállításra felhasználandó szeszre nézve az adómentesség csak oly feltétel mellett engedélyezhető, ha a szesznek az utasítások értelmében való denaturálásán kívül az előállításnál (d) pont a) bekezdés) még az előállított eczetaethernek műszaki czélokra való felhasználása tekintetében is ellenőrzés gyakoroltatik. A műszaki czélokra való eczetaether előállítói tehát kötelesek a denaturált szeszből előállított eczetaether eladásáról ugyanolyan módon eladási lajstromot vezetni, mint a denaturált szeszt nagyban árusítók (III. A. 9. pont) és tilos ily eczetaethert más egyéneknek eladni, mint olyanoknak, kik az eczetaethert csak műszaki czélokra használják, különösen pedig tilos az ily eczetaethert szesz elárusításával foglalkozó személyeknek eladni. Azok a személyek, kik adómentes szeszből előállított eczetaethert műszaki czélokra szereznek be, jövedéki ellenőrzés alá esnek. 4. Állati olaj, terpentinolaj, kénaether és schellakkolhat, ha denaturáló szereket használtatnak fel, a mellékelt utasítás (h) függelék) szerint a megvizsgálásra nézve megállapított követelményeknek megfelelők kell hogy legyenek. 5. A különböző denaturáló szerek beszerzése az iparosoknak képezi feladatát. Ha az illető denaturáló szerre nézve a jelen szabályzatban külön vizsgálat van előírva, akkor az ilyen denaturáló szer csakis szakértők részéről megtörtént vizsgálat után használható fel. Faszesz és pyridinaljakra nézve a vizsgálat mindenkor a jelen szabályzat III. A. pontjában előírt módon próbavétel útján eszközlendő. Egyéb denaturáló szerek tekintetében azonban a szakértők által való vizsgálat ezen denaturáló szerek elárusítói által a pénzügyi hatóságnál kérelmezhető és engedélyezhető is. A költségek az elárusítókat terhelik. A szakértők a megtörtént vizsgálatról igazolványt tartoznak kiállítani, melyben a megvizsgált denaturáló szer, úgyszintén a tartály, melyben az tartalmaztatik, pontosan megjelölendő. A tartály nyomban a vizsgálat után hivatalos zár alá veendő és a denaturáló szernek teljes felhasználtatásáig hivatalos zár alatt tartandó. A denaturális foganatosítása előtt a pénzügyi közegek a denaturáló szert tartalmazó tartályon alkalmazott zár sértetlen voltáról és a felmutatandó igazolványnyal való egybehangzásáról meggyőződni tartoznak. A denaturáló szernek esetleg fel nem használt része ismét hivatalos zár alá veendő. 6. Az iparosok az ide vonatkozó kérvényeikben mindenkor tartoznak a denaturálandó szesz iparüzletükben való felhasználtatásának módját is bejelenteni, és a denaturálás csakis a bejelentett czélra és csakis az illető iparos üzleti helyiségeiben foganatosítható. Az ily módon denaturált szeszt másoknak átengedni tilos. A kérvényben továbbá az is közlendő, hogy a denaturált szeszből mily mennyiség szükséges a gyártmány bizonyos meghatározott mennyiségének előállítására. Ezen adatok helyessége iránt a pénzügyi hatóság a kereskedelmi és iparkamara véleményét tartozik meghallgatni és az ennek meghallgatása után a denaturált szesz és az illető gyártmány közti arányra nézve történt megállapítást a kérvény elintézésében úgy a féllel, mint az ellenőrzésre hivatott közeggel közölni tartozik. 7. A denaturálás bejelentése és maga a denaturálás foganatosítása — amennyiben esetről-esetre külön rendeleteek nem adatnak ki — az ezen szabályzatban II. alatt előírt módon eszközlendő. 8. Az ellenőrzési illeték befizetése tekintetében az ezen szabályzatrendelet II 4. pontjában foglalt határozatok alkalmazandók. 9. Oly iparosok, kiknek a denaturálás az általános denaturáló szertől különböző valamely más denaturáló szerrel megengedtetett, a denaturált szesz bevételezéséről és kiadásáról, betekintés czéljából mindig felmutatandó jegyzéket tartoznak vezetni, melyből kivehető legyen: a) a denaturált szesz összes mennyisége és alkoholtartalma, b) a meglevő készletből esetről-esetre ipari feldolgozásra felhasznált denaturált szesz mennyisége, c) a denaturált szeszből kivett mennyiség felhasználtatásának eredménye (a gyártmányok mennyisége). Ezen kívül tartoznak ez iparosok a jövedéki ellenőrzés czéljaira ipari gyártmányaik eladásáról külön jegyzéket vezetni, mely a pénzügyi közegeknek kívánatra mindenkor felmutatandó. A pénzügyi közegeknek ezen jegyzék összehasonlítása a kereskedelmi és ipari könyvekkel feltétlenül mindig megengedendő. 10. A valamely külön denaturáló szerrel denaturált szesz kizárólag csakis a bejelentett helyen raktározható. 11. Oly iparosok, kik azon ipari foglalkozáson kívül, melynek czéljaira denaturált szeszt használnak fel, még valamely más ipart is űznek, melynek czéljaira olyan szeszt használnak fel, melyet a fogyasztási adó nem terhel (pl. a likőrgyárosok), kötelesek ezen különböző ipari ágakat egymástól teljesen elkülönítve gyakorolni. Ugyanez áll az oly iparosokra nézve is, kik gyártási iparuk czéljaira részben az általános denaturáló szerrel denaturált, részben más módon denaturált szeszt használnak fel. IV. Különös határozmányok a gyógyászati és tudományos czélokra adómentesen felhasználandó szeszre nézve. Amennyiben valamely gyógyászati vagy tudományos czélra denaturált szesz fel nem használható, a pénzügyigazgatóság kivételesen nem denaturált szesznek adómentes felhasználását is engedélyezheti az alábbi különös feltételek és ellenőrzési intézkedések mellett: 1. Aki ezen kivételes engedélyre igényt tart, evégből a pénzügyigazgatósághoz tartozik folyamodni és idevonatkozó kérvényében bejelenteni köteles: a) a kérdéses czélra évenként szükségelt szesz mennyiségét; b) a felhasználás módját; c) a beszerzési forrást és d) a fogyasztási adóra vonatkozó biztosítékot. A szesznek minden más, ezen kérvényben megjelölt módoktól eltérő felhasználása büntetés alá esik. 2. A kedvezmény csakis nyilvánvalólag tudományos czélok elérésében működő személyeknek és gyógyszerészeknek adható meg, ha ezek égetett szeszes folyadékoknak sem kimérésével, sem kicsinybeni árusításával nem foglalkoznak, sem ezen folyadékokkal kereskedést nem folytatnak. 3. A pénzügyi igazgatóság a nem denaturált szesz adómentes felhasználásának engedélyezése előtt minden egyes esetben alkalmas módon meggyőződni köteles a kérvényben foglalt adatok helyessége felől, és a foganatosított vizsgálat alapján megállapítja az évi alkoholmennyiséget, melynek mérvéig az adómentes felhasználásnak történnie szabad. 4. Az adómentes szesz beszerzése tekintetében az ezen szabályrendeletben I. alatt foglalt határozmányok érvényesek. 5. A beszerzett szesz mértékhitelesített edényekben és meghatározott helyen tartandó. Ha szeszszel megtöltött több tartó edény van használatban, ez esetben a szesz kivétele czéljából mindig csak egy edény lehet nyitva. 6. Mindazok, kiknek a nem denaturált szesz adómentes felhasználására vonatkozó engedély kivételesen megadatott, jövedéki ellenőrzés alatt állanak és kötelesek a szemlék és vizsgálatok alkalmával a szükséges segédmunkát teljesíteni vagy teljesíttetni. A gyógyszerészek ezen kívül még kötelezték az adómentesen beszerzett szesz átvételéről és felhasználásáról az i) minta*) szerint pontos feljegyzést vezetni. Az ezen jegyzékekhez való nyomtatvány lapszámozott és hitelesített füzetekben az előállítási költségek megtérítése mellett a pénzügyi igazgatóság által megjelölt hivatalnál fog kiszolgáltatni. A feljegyzések negyedévenként lezárandók és a pénzügyigazgatósághoz beküldendők. 7. Adómentesen beszerzett szeszt más, mint az adómentességet feltételező gyógyászati, illetve tudományos czélokra felhasználni, kiváltképen az ily szeszt más, mint gyógyászati czélokra változatlan állapotban másoknak átengedni, szigorúan tiltva van. *) Ezen minta közlése technikai nehézségek miatt mellőztetett. Szerk. 2