Budapesti Közlöny, 1890. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1890-03-01 / 50. szám
Budapest, 1890. 50. szám. Szombat, márczius 1. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. IN I Y A TA L O SKÖZLÖNY. LAP. Előfizetési Árak : naponkénti poétái szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ...... 20 írt Félévre.....................................10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 kr. BUDAPESTI Szerkesztőségi iroda , IV. terület, Ferencziek tere 4. szám Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajcárjával is megküldendő. Magánhirdetések: Egy hatochasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1890. évi L TÖRVÉNYCZIKK a közutakról és vámokról. (Szentesítést nyert 1890. évi február hó 4-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1890. évi február hó 12-én.) (Folytatás.) IV. FEJEZET. A közutaknak és a 104. §-ban érintett műtárgyaknak és berendezéseknek fentartására hátrányos kihágások. 131. §. A 130. §-ban érintett helyeken a gyárak, raktárak, termelőhelyek, gazdasági telepek, vendéglők és korcsmák tulajdonosai, illetve bérlői tartoznak saját költségükön intőtáblákat felállítani és fentartani, melyekre kiírandó, hogy az után etetés, állongálás és rakodás vagy lerakás tilos, továbbá ezen tilalomnak megtartásáról lehetőleg gondoskodni. Az ezen határozat ellen vétők 10 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 132. §. Az utak melletti épületek, kerítések, eleven sövények az ut árkának külső szélétől, vagy ahol ilyen nem létezik, az áttöltés lábától 1 m. távolságnál közelebb nem helyezhetők. Egy méternél kisebb távolság csak ott tűrhető meg, hol azt az útfentartás czélja megengedi, de ezen távolság sem sem lehet fél méternél kisebb. Az ezen határozatok ellen vétők 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ha az út fentartása vagy gyalogjárdák előállítása érdekében egy méternél, illetve 50 centiméternél szélesebb területek szükségeltetnek, ezek csak vagy a tulajdonos beleegyezése vagy törvényszerű kisajátítás útján vehető igénybe. 133. §. Erdők, berkek és sűrű faültetvények az út mindkét felén az utárok szélétől számítandó legfeljebb 10 méter távolságig letarolandók, illetve megritkítandók és úgy ezek, valamint az élő sövények oly magasságig, mely az útfentartásra, illetve közbiztonságra nem hátrányos, levágandók. A viszonyokhoz képest egyes helyeken azok vágatása korlátozható, vagy egészen betiltható. Aki a hatóság e részbeni meghagyásait nem teljesíti, illetve a hatóság e részben kiadott határozatai értelmében kívánt állapot előállításáról és fentartásáról saját költségén nem gondoskodik, 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, szükség esetén pedig a terhére hatóságilag foganatosítandó munkák költségeinek megtérítésére kötelezendő. 134. §. Az út mentén szükséges faültetésekre nézve a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvény intézkedik. A fák az ittárok külső szélétől számítva félméter, s egymástól legalább 15 méter távolságra ültetendők akként, hogy egyik fa ne a másik oldalon lévő fával, hanem a fák közti tér közepével legyen átellenben. Aki a hatóság e részbeni meghagyásait nem teljesíti, 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 135. § Az úttal határos építkezéseknél elkerülhetetlenül szükséges állványok és anyagok csak az államépítészeti (esetleg törvényhatósági mérnöki) hivatal engedélye mellett helyezhetők el. Aki ily engedélyt előzetesen ki nem eszközöl, vagy az engedély feltételei (az esetleg netán szükséges ideiglenes út előállítása és fentartása, vagy a csak részben elfoglalt úttestből a közlekedés részére szabadon hagyandó útrész méretei, annak fentartása, tisztítása, a közlekedés és a személyes biztonság érdekében szükséges kerítések vagy korlátok, intőjelek, őrök, szükség esetén éjjeli világítás előállítása, fentartása, végre az építés befejeztével az útnak és tartozékainak kifogástalan állapotban visszaállítása) ellen vét, — illetőleg azokat figyelmen kivül hagyja, — 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, szükség esetén a terhére hatóságilag végrehajtandó munkálatok költségeit megtéríteni tartozik. A kiépítkezés vagy valamely épület javítása vagy lebontása vagy az állvány felállítása vagy leszedése alkalmával a biztonság szempontjából kiadott szabályokat megszegi, az 1879: XL. t.-cz. 117. §-a értelmében büntetendő. 136. §. Járművekkel való átjárás czéljából az utak árkait betömni, elgázolni, az utak padkáit leásni stb. tilos. Kiágazó utczákra és utakra, valamint telkekre és mezei birtokokra csak az útárok fölött épített a vízfolyás czéljaira kellő nyílással biró hidakon szabad átjárni. Ily hidak külső területeknél, szántó- és rétföldeknél hordozhatók is lehetnek, ellenben állandó telepek és tanyáknál, oldalutaknál és utczáknál szilárd szerkezettel építendők. Valamennyi ilynemű híd építése és fentartása az illető tulajdonosokat, ház- és föld- stb. birtokosokat, illetőleg az érdekeltségeket vagy községeket terheli. — Oldalutczáknál és oly kiágazó utaknál, hol az utazok folytonossága a vizlevezetés czéljából nem árulhatlanul szükséges, a hidak elmaradhatnak, továbbá elhagyhatók községek belsejében a házakhoz való bejárásoknál, ha útárkok helyett kőburkolatú folyókák építtettek. Új útvonalak építésénél vagy régiek áthelyezésénél a hozzájáró utak és oldalutczák betorkolási helyein építendő hidak és átereszek első építéseinek költségeit az útépítési alap viseli, a fentartás és a későbbi újbólépítés azonban a mellékút tulajdonosait, illetőleg a községet vagy érdekeltséget terheli. A hatóságok által a fentebbi határozatok értelmében kiadott meghagyások ellen vétők 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 137. §. A ki az utak árkait, padkáit, a töltések és bevágások rézsűit, állatokkal legelteti, feltúrni engedi vagy az utánétet, 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen tilalom a baromfi legeltetésére nem terjed ki. V. FEJEZET. Az új közutak és műtárgyak, valamint a kompok (révek) és hajóhidak engedélyezésére vonatkozó határozatok elleni kihágások. 138. §. Kihágást követ el és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, ki a jelen törvény I. rész VII. és VIII. fejezete értelmében szükséges hatósági engedély nélkül épít vagy az engedélyben foglalt határozatokat és feltételeket figyelmen kívül hagyja. Ezeken felül a forgalom, illetve a vámszedés is beszüntethető (98. §.), 139. §. A kompoknak és réveknek a vizikönyvekbe bevezetésére vonatkozólag a jelen törvény 80. §. második kikezdésében foglalt határozatok ellen vétők 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. VI. FEJEZET. A vámszedési jogok engedélyezése, azoknak gyakorlása, valamint a közhasználatra szánt kompok (révek), hajóhidak üzletbe vétele körül fenforgó kihágások. 140. §. Aki vámot szed anélkül, hogy a jelen törvény határozatai értelmében engedélyezett vagy igazolt és érvényben fennálló vámszedési joggal bírna, 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, azonfölül mindazok részére, kiktől a vámdíjakat beszedte, a fizetett vámdíjakat visszatéríteni tartozik. A vámszedés azonnal beszüntetendő és a fizetett vámdíjak közigazgatási úton megítélendők és behajtandók. 141. §. A ki valamely közhasználatra szánt kompot (révet) vagy hajóhidat a forgalomba helyezési engedély (75. §.) kiadása előtt vagy az abban foglalt határozatok és feltételek figyelmen kivül hagyásával vett üzletbe, 50 frtig, ismétlés esetében, ha a büntetés kiállása óta még két év nem múlt el, 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetetendő. Önként érthetőleg azon esetben, ha az 1879. évi XL. t.-cz. 113. §-ába ütköző cselekmény vagy mulasztás forog fenn, ezen §. határozatai nyernek alkalmazást. Lapunk mai számához negyed ív melléklet, s egy és fél ív «Hivatalos Értesitő» van csatolva.