Budapesti Közlöny, 1890. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1890-07-01 / 149. szám
Budapest, 1890. 149. szám. Kedd, julius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, Lipót-utcza 19. szám. Kiadó-hitatal : Ferencnek tere, Atheneeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti poétái szétköldSasel, Tag, helyben hámhoz hordvat Egész érre...............................20 fr» Félévre.....................................10 » Negyedévre..................................5 a Egy teljes Up ára «0 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő11-be iktatandó hirdetések díjjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100—800- szóig 8 firt, 200—SOO-szóig 8 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg ás az esetleg kért lappéldányok ára 80 krajez* grral is megkül*dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg annak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 ka, kétezernél 16 kr, s három vagy többszöri beigtatásnál iS krajczárba kerül mindem egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 80 kr. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán. Szikszai János, a vallás- és közoktatásügyi magyar ministerium osztálytanácsosának, sok évi buzgó szolgálata elismeréséül, III-ad osztályú vaskorona-rendemet díjmentesen adományozom. Kelt Budapesten, 1890. évi junius 26-án. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Igazságügyi magyar miniszerem előterjesztése folytán: dr. Kramer József kaposvári járásbirósági albirót, a kaposvári törvényszékhez biróvá, továbbá Marinczer Antal veszprémi törvényszéki jegyzőt, a veszprémi, és dr. Bessenyey Béla budapesti törvényszéki aljegyzőt, a sátoraljaujhelyi járásbírósághoz albirákká, végül dr. Ladányi Béla egri törvényszéki jegyzőt, a kecskeméti ügyészséghez alügyészszé kinevezem. Kelt Budapesten, 1890. évi junius 24-én. Ferencz József, s. k. Szilágyi Dezső, s. k. igazságügyi magyar miniszerem előterjesztése folytán: Gyenge Mihály mármarosszigeti törvényszéki aljegyzőt a felsővisói, Szájer Gyula bajai járásbirósági aljegyzőt a szabadkai, és Lehoczky Sándor sátoraljaújhelyi törvényszéki aljegyzőt a homonnai járásbiróghoz albirákká kinevezem. Kelt Budapesten, 1890. évi junius 28-án. Ferencz József, s. k. Szilágyi Dezső, s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége legk. méltóztatott. herczeg Windisch-Graetz József altábornagyot, az első disztestőrség gárdakapitányhadnagyát, — ugyanezen testőrség kapitányává, rbonfeldi David Emilt, a 15-ik hadtest parancsnokának és a szerajevói parancsnokló tábornoknak helyettesítésével megbízott altábornagot, — a 15-ik hadtest parancsnok-helyettesévé s a szerajevói parancsnokló tábornok helyettesét , Reicher Józsefet, a 13-ik hadtest francsnokságával megbízott altábornagyot, —esn hadtest parancsnokává és zágrábi parancsodó tábornokká, és báró Bechtolsheim Antalt, a 11-ikadtest parancsnokának és a lembergi parancsoló tábornoknak helyettesítésével megbízott altábornagyot, — a 11-ik hadtest parancsnok-helyettesévé és a lembergi parancsnokló tábornok helyettesévé kinevezni; továbbá Reicher József altábornagynak, a 13-ik hadtest parancsnokának és zágrábi parancsnokló tábornoknak — a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozni; azután: lovag Trapsia Mihály, betegség miatt szabadságolt vezérőrnagynak — a 3-ik tüzérdandár parancsnokságától való fölmentését, lovag Kropatschek Alfréd vezérőrnagynak, a 13-ik tüzérdandár parancsnokának — ugyanily minőségben a 3-ik tüzérdandárhoz való áthelyezését, és Gerstner Ottó tüzér-törzsbeli ezredesnek, a 11-ik tüzérdandár parancsnokának — ugyanily minőségben a 13-ik tüzérdandárhoz való áthelyezését elrendelni. (Folytatjuk.) A császári és apostoli királyi Felsége, f. évi junius hó 24-én kelt legf. kéziratával: gróf Merveldt Ferencz tiroli és vorarlbergi cs. kir. helytartónak, a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. Ő császári és apostoli kir. Felsége, f. évi junius hó 28-án kelt legf. határozványával: Káló Imre szabadkai kir. járásbirósági albirónak a bajai kir. járásbírósághoz kért áthelyeztetését legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott. A m. kir. igazságügyminiszer, dr. Csipkay István beszterczebányai gyakorló ügyvédet Zólyom városába kir. közjegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer dr. Füzesséry Tibor beregszászi kir. törvényszéki aljegyzőt, a kassai, és dr. Selymessy Sándor beszterczebányai gyakorló ügyvédet, a kalocsai kir. törvényszékhez jegyzőkké nevezte ki. A m. kir. belügyminister, Elek László végzett joghallgatót, a m. kir. belügyministériumhoz fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Horváth Imre számtisztet, a budapesti kir. központi bélyegraktárhoz ellenőrré nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Klausz Lajos érsekújvári IV. oszt. adótisztet, a karádi kir. adóhivatalhoz III. oszt. ellenőrré nevezte ki. Lapunk mai számához negyed ív melléklet, s két ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Bartha Dénes znióváraljai állami tanitóképezdei segédtanárt, ezen állásában végleg megerősítette. A budapesti kir. főügyész, Telemuga Traila oraviczabányai kir. járásbirósági fogházőrt, ugyanottani fogházőrmesterré nevezte ki. A zombori kir. törvényszék elnöke, a vezetése alatti kir. törvényszéknél üresedésbe jött segélydijas joggyakornoki állásra Szabó Imre újvidéki kir. törvényszéki joggyakornokot nevezte ki. A zombori kir. törvényszék elnöke, a felügyelete alatt álló zombori kir. járásbírósághoz Roheim Ödön ügyvédjelöltet díjtalan joggyakornokká nevezte ki. A nagyszebeni m. kir. pénzügyigazgatóság: Debreczi József vámgyakornok-jelöltet, a nagyszebeni m. kir. fővámhivatalhoz vámgyakornokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister f. évi 22.188. szám alatt, a következő rendeletet intézte valamennyi kir. törvényszék elnökéhez és a telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróságokhoz, — a volt úrbéresek részére, úrbéri rendezés, tagosítás vagy elkülönítés alkalmával legelőilletőség fejében kiadott erdőbirtok helyes telekkönyvezése tárgyában. Az 1871. évi Lili. t.-czikk. 40. §-a szerint a volt úrbéresek legelőilletménye esetleg az erdei legelőből is kiadandó vagy pótlandó, és az ekként az erdőkből kihasított legelőn találtató fák a felek között létrejött megegyezésnél fogva a volt úrbéreseket illethetik. Az ország erdélyi részeiben pedig, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén az 1871. Lilit-czikk 74. §-a szerint a volt úrbéreseknek kiadott havasi legelő-illetménynyel együtt, az azon létező fák mindenkor az illetőknek tulajdonába mennek át. Az ekként kiadott területek eszerint tényleg erdőbirtokot képeznek; de mert a volt úrbéresek részére járó legelőilletőséget helyettesítik, az úrbéri rendezés, tagosítás vagy elkülönítés, és a közösen kiadott birtokilletőségek egyénenkénti felosztása alkalmából szerkesztett földkönyvben nem ritkán legelőként vétetnek fel, és ennek alapján ilyennek jelöltetnek meg a telekkönyvben is, amikor ez a birtokszabályozás folytán átalakíttatik, vagy mikor a közösen kiadott illetőség utólagos felosztása telekkönyvileg érvényesíttetik. Minthogy a valódi tényállástól eltérő ily telekkönyvi megjelölés nem helyes és bonyodalmakat von maga után, utasítom a telekkönyvi hatóságokat.