Budapesti Közlöny, 1891. március (25. évfolyam, 49-72. szám)
1891-03-01 / 49. szám
Budapest, 1891. 49. szám. Vasárnap, márczius 1. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, Lipót-utcza 19. szám. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ...... 20 írt Félévre ....... 10 » Negyedévre...........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. Magánhírdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg annak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. Magyar pénzügyminiszerem előterjesztése folytán: Benedicty Béla ministeri titkári czimmel és jelleggel felruházott ministeri fogalmazót, Papp Elek, Cseley Zoltán és báró Schell Rezső ministeri fogalmazókat, ministeri titkárokká nevezem ki és báró Zornberg Vilmos, valamint Lasitz Pál ministeri fogalmazóknak a ministeri titkári czimet és jelleget adományozom. Kelt Budapesten, 1891. évi február hó 23-án. Ferencz József, s. k. Wekerle Sándor, s. k. Magyar pénzügyminiszerem előterjesztésére. Jablánczy Miklós I. oszt. pénzügyi titkárt és szolnoki pénzügyigazgatóhelyettest Nógrád vármegye területére és Kassai F. Józseft, oszt. pénzügyi titkárt és szombathelyi pénzügyigazgató-helyettest Vas vármegye területére pénzügyi tanácsosi minőségben és illetményekkel pénzügyigazgatókká kinevezem; továbbá Horváth Ákos I. oszt. pénzügyi titkárnak és kolozsvári pénzügyigazgató-helyettesnek a pénzügyi tanácsosi czímet és jelleget díjmentesen adományozom. Kelt Budapesten, 1891. évi február hó 23-án. Ferencz József, s. k. Wekerle Sándor, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előterjesztése folytán. Kálmán Menyhért zsibói járásbirósági albirót a zilahi törvényszékhez biróvá és dr. Lefévre Dezső egri gyakorló ügyvédet a hatvani járásbírósághoz albiróvá kinevezem. Kelt Budapesten, 1891. évi február hó 24-én. Ferencz József, s. k. Szilágyi Dezső, s. k. Ó császári és apostoli királyi Felsége, f. évi február hó 23-án kelt legf. elhatározásával. Garzarelli Alfréd császári tanácsosnak, a cs. és kir. közös külügyministerium iktatóhivatala igazgatójának, a kormánytanácsosi czimet és jelleget díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. A m. kir. pénzügyminister: Mállási József, Bresztovszky Ede, Grummich Géza, Ludwigh Ferencz és Krausz Vilmos I. oszt. pénzügyi titkárokat és pénzügyigazgató-helyetteseket, III. oszt. pénzügyi tanácsosokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Hausdorfer József pénzügyi tanácsosi czimmel és jelleggel felruházott számtanácsost, a fővárosi kir. adófelügyelő mellé III. oszt. pénzügyi tanácsossá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Péchy András ideiglenesen nyugdijazott pénzügyminiszeri titkárt, III. oszt. pénzügyi tanácsossá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister: Szontagh Bélát, Dobsina rendezett tanácsú város polgármesterét, a nevezett város területére békebiróvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer, Petróczy János gyöngyösi kir. járásbirósági aljegyzőt az egri, továbbá Olchváry Zoltán nyíregyházai kir. járásbirósági és Szabó László egri kir. törvényszéki aljegyzőket a nyíregyházai, végül dr. Schartner Sándor aradi kir. járásbirósági aljegyzőt az aradi kir. törvényszékhez jegyzőkké nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer, Pleininger Péter budapesti kir. törvényszéki és dr. Pásztélyi István kir. curiai joggyakornokokat, dr. Vaisz-féle alapítványi segélydijas joggyakornokokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister: Kubát Nándor pestvidéki kir. törvényszéki írnokot, ugyanezen törvényszékhez irodatisztté nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister: Papp Arthur Barnabás tornaljai kir. járásbirósági írnokot, a budapesti kir. törvényszékhez helyezte át. A m. kir. igazságügyminister, a lőcsei kir. fogházfelügyelői állásra Talán András rózsahegyi fogházőrmestert, a pancsovai kir. fogházfelügyelői állásra pedig Wujkovity Svetozár m. kir. 5. honvédgyalogezredbeli számvevő őrmestert nevezte ki; továbbá a komáromi kir. fogházfelügyelői állásra, saját kérelmére, Kalivoda János pancsovai kir. fogházfelügyelőt helyezte át. A m. kir. igazságügyminister, az illavai kir. em. fegyintézetnél üresedésbe jött főfegyőri állásra Kondor István ottani I. oszt. fegyőrt és czímzetes főfegyőrt nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, a soproni kir. orsz. fegyintézetnél megüresedett főfegyőri állásra Velencsés János ottani I. oszt. fegyőrt nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister I. évi 4981. szám alatt a következő kör rendeletét intézte valamennyi magyarországi törvényhatósághoz, ipartestületek létesítése tárgyában. Az 1884. évi XVII. törvényczikk (ipartörvény) alapján életbe léptetett ipartestületi intézmény az eddigi tapasztalatok szerint általában megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak, s az idézett törvény intenziójának , amennyiben az ipartestület egyfelől a kézműves iparosok művelődési fokának és önérzetének emelésére, másfelől pedig érdekeiknek hatályosabb képviseletére s az iparosok közti egyetértés fentartása érdekében jótékony befolyást gyakoroltak. Azonban dacára ezen eredménynek, az ipartörvény életbe lépte óta az ország területén alakult ipartestületek száma ez idő szerint is a 200-at alig haladja meg, jóllehet úgy a fennálló ipartársulatok nagy száma, mint azon körülmény, hogy ipartestületek épen az ipari központokat képező nagyobb vidéki városokban hiányoznak, elegendőképen bizonyítják azt, hogy az ipartestületi intézmény létesítésére megkívántató előfeltételek még az ország számos helyein megvannak. Sajnálattal tapasztalom, hogy az 1884. évi XVII. t.-cz.-ben foglalt ipartörvény azon czélzata, miszerint az iparosok önkormányzati jogaik biztosítása s a testületi együttes működés érdekében az ipartestületi intézmény körül csoportosuljanak, az országnak számos részeiben nem tudott kellő érvényre jutni. A törvény az ily testületek alakítását nem mondta ki kötelezőleg, hanem azt az iparosok saját érdekei helyes felfogására bízta; azonban némely vidékek iparosai részint figyelmen kívül hagyták az erők tömörülésének horderejét, részint pedig ipartársulatokban gyűjtött vagyonukat féltvén s az ipartestületek fentartásával netalán járó valóban csekély költségektől is viszszariadván, a törvény helyes czélzatai ez iránybani végrehajtásával szemben tagadó állást foglaltak el. Ezen szűkkeblű felfogással szemben és az ittott felmerült aggályok ellenében mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy az egyes iparágak vagy iparcsoportok saját szakérdekeiket és ezen érdekek istápolására az ipartársulatban gyűjtött vagyonukat az ipartestület keretében is önállóan ápolhatják, illetve szakszerű céljaikra használhatják fel. A törvény ugyanis megengedi, hogy az ipartestület kebelében az egyes iparágak vagy iparcsoportok szakérdekeinek képviseletére és vagyonának külön kezelésére szakosztályok szereztessenek, amely szakosztályokban az illető iparosok külön szakérdekeiket az ipartestület hatósági támogatásával mindenesetre hatékonyabban mozdíthatják elő és ezáltal vagyonukat is saját czéljaikra jobban értékesíthetik. Értesültem továbbá arról is számos esetben. Lapunk mai számához két ív „Hivatalos Értesítő» van csatolva.