Budapesti Közlöny, 1891. április (25. évfolyam, 73-98. szám)
1891-04-01 / 73. szám
is. Az engedélyesnek a vámszedési jog gyakoroltatásával járó felelősséget, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg: 1. Az engedélyes az 1890. évi I. törvényczikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt semmi oly dologért, a melyre a vámdijak fentebbi jegyzékében fizetési kötelezettséget nem állapítottam meg, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvényczikk értelmében köteles az engedélyes az I. alatt felsorolt utakat kikövezni és ezeket, nemkülönben a már kikövezett és a jelen engedélyokirat fejezetében felsorolt körutakat és utczákat állandóan jó karban tartani, ellenkező esetben az engedélyesre az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem az engedélyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására, fejlesztésére, szükség esetén az újból kikövezés költségeinek fedezésére és újból való felépítésének költségeire nem fordítható, azért a vámbevételekről és kiadásokról vezetett zárszámadás minden év végén elbírálás és elhatározás végett a vármegyei törvényhatósági közgyűlésnek bemutatandó. III. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmentességet az 1890. évi I. t.-czikk 99. §-a alapján a következőleg állapítom meg. A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak állatai és szállítmányai; 2. a kir. udvarnak, annak közvetlen kíséretének állatai és szállítmányai; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek állatai és szállítmányai; 4. a fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szolgálatában álló egyének szállítmányai és állatai (ide értve a kirendelt községi előfogatokat is). Ha a szállítmányok vagy állatok katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniok; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta összes szállítmányai; 7. mindazon szállítmányok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, községi közlekedési vagy községi utak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására fordittatnak; 8. a templom, iskola és paplak építésére szükséges szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árviz, tűz stb.) eseteiben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árviz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai és állatai; 10. a tűzoltók, mentők állatai és szállítmányai, midőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek, vagy onnan visszatérnek; 11. azon lovak és kardállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre, és onnan visszaszállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése czéljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 12. a vaspályának saját czéljaira szükséges szállítmányai ; 13. emberi hullák, és 14. az átviteli szállítmányok. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszál Pályázat a budapesti II. ker. kir. kath. főgymnasium mellett fennálló »Ferencz József nevelő-intézetben« az 1891/92-ik tanévvel megnyíló hét fizetéses helyre. Tájékoztatóul az intézetnek a császári és apostoli királyi Felsége által legk. jóváhagyott alapszabályaiból a következők közöltéinek: A budapesti II. ker. kath. egyetemi főgymnasium mellett felállított finevelő-intézet czélja: oly gymnasiumi tanulókat, kik nagyobb általános műveltségre törekesznek, gondos házi felügyelettel és tanítással minden tekintetben kiváló nevelésben részesíteni. A nevelő intézet növendékei gymnasiumi tanulmányaikat a gymnasium többi tanulóival nyilvánosan tanulják. A nevelőintézet külön feladata : hivatott nevelők szeretetteljes vezetésével, oktatásával és példaadásával a növendékekbe tiszta és fenkölt gondolkodást, benső vallásos érzületet, erkölcsösséget és jellemességet, a haza és király iránt való odaadó hűséget oltani, továbbá a növendékeknél valódi önérzetet és művelt magaviseletet fejleszteni, s tisztaságukat külső káros behatásoktól megóvni. Ezen felül magában a nevelőintézetben külön napontai gyakorlati tanításban részesülnek a növendékek a franczia vagy angol nyelvből. A szülők kívánsága szerint, amennyiben a gymnasiumi tanulmányok megengedik, tanulják a zenét, tánczot, vívást, korcsolyázást. Továbbá az úszást a főváros egyik úszóintézetében, nevelőik felügyelete alatt, külön órákban , ugyanúgy a lovaglást a nemzeti lovardában. A nevelőintézet növendékei vallási gyakorlataik teljesítésében hitoktatóik vezérlete alatt állanak. A kath. tanulók a gymnasium kápolnájában, a többi vallásuak felekezetük templomában jelennek meg isteni tiszteletre. A növendékek nevelésével a rendes iskolai tanításon kivül külön intézeti nevelők (prefektusok) foglalkoznak, a gymnasiumi tanulmányokban pedig correpetitorok állanak segítségekre. A nevelőintézet egy-egy csoportjában legfölebb 20 növendék lehet. Egy ily csoportnak van 2 hálóterme, egy tanulóterme (minden növendék számára külön íróasztallal) és egy játszóterme. Van az intézetnek nagy díszterme, külön zeneterme, iparműhelye és fürdőosztálya. Nyáron a szabad mozgásra rendelkezésre áll a nevelőintézet nagy kertje, télen a nevelő intézet üveggel fedett udvara s a kertben lévő korcsolya-pálya. Ezen felül a növendékek mennél többször kirándulásokat tesznek nevelőikkel nemcsak szórakozás, hanem okulás végett is. Megtekintik nyáron a vidék természeti szépségeit, télen pedig fölkeresik a főváros nevezetesebb közintézeteit, gyűjteményeit és kiállításait, mindig szakszerű és oktató vezetés mellett. A megbetegedett növendék számára 3 helyiségből álló betegosztály áll rendelkezésre. Ezen felül külön betegosztály van a netalán ragályos betegségbe esők számára az intézet kertjében egészen külön épületben. Az orvosi felügyeletet a rendes intézeti orvos gyakorolja s állandó betegápolónő áll rendelkezésre. Az élelmezés áll: 2 reggeliből, 4 étel ebédből uzsonnából és 2 étel vacsorából. A növendékek nevelőikkel együtt étkeznek. A növendékeket szüleik, rokonaik és ismerőseik csak vasárnap és ünnepnap látogathatják meg, reggel 11-től 1-ig. A növendékek szüleik vagy rokonaik látogatására rendesen csak karácsonkor és húsvétkor bocsáttatnak haza. A nyári nagy szünidőt egészen otthon töltik. A növendékek előmeneteléről és magaviseletéről a szülők vagy gyámok havonként értesíttetnek. Ha valamely növendéknél akár a tanulásban, akár a magaviseletben, akár állandó egészségi állapotoly hibák mutatkoznának, melyek a nevelőintézet feladatát akadályoznák, a szülők vagy gyámok minden feltűnés nélkül egyszerűen fölkéretnek gyermekeknek vagy gyámoltjuknak az intézetből való kivételére. A szülők vagy gyámok gyermeküket vagy gyámoltjukat bármikor is önként kivehetik az intézetből, de azon félévre kötelesek minden díjat megfizetni. A pályázat alá bocsátott hét helyre valláskülönbség nélkül minden kellő magaviseletű és előmenetelő oly tanuló folyamodhatik, aki a gymnasium I—V. osztályának valamelyikébe belépni kíván. A kérvények a vallás- és közoktatásügyi miniszerhez czímezve, az intézet kormányzójánál i. é. május hó 20-ig nyújtandók be. A folyamodványhoz melléklendő születési bizonyítvány, a múlt tanévről szóló iskolai bizonyítvány, a folyó tanév második időszakáról szóló értesítő és egészségi bizonyítvány. A teljes ellátási díj 800 frt. A díj félévenként előre fizetendő. A zenéért, vívásért és lovaglásért a résztvevők külön mérsékelt díjt fizetnek. Minden növendéknek magával kell hoznia 12 fehér inget, 6 háló inget, 24 zsebkendőt, 6 alsó nadrágot, 12 pár harisnyát, 6 lepedőt, 6 paplan lepedőt, 6 fehér párnahéjat, 6 törülközőt, 1 párnát (64 cm. hosszú, 40 cm. széles), 1 paplant, 1 gyapjú takarót, china ezüst evőeszközt. Ezen felül egy felső öltözéket és 2 nyári és egy téli lábbelit. Az intézet növendékei egyenruhát viselnek. Az egyenruhát mérsékelt áron az intézet készítteti. Kelt Budapesten, 1891. évi márczius hóban. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium. A nagyváradi ügyvédi kamara részéről Oláh Gyula volt berettyóújfalui, jelenleg ismeretlen tartózkodási ügyvéd, Kintér Mihály által ellene a nagyváradi ügyvédi kamaránál 359/883. sz. a. folyamatba tett fegyelmi ügyben, az 1874. évi XXXIV. t.-czikk 85. §-a értelmében, 1891. évi április hó 18-án d. u. 5 órakor a nagyváradi ügyvédi kamara helyiségében tartandó fegyelmi tárgyalásra személyesen, vagy meghatalmazott ügyvéd útján leendő megjelenésre ezennel megidéztetik, azon fegyelmeztetéssel, hogy meg nem jelenése esetében az ellene kitűzött fegyelmi tárgyalás a részére gondnokúl kinevezett dr. Fazekas Imre nagyváradi ügyvéd közbenjövetele mellett fog megtartatni. Á líthatok, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-czikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. .. Az engedélyes mindazt, amit az 1890. évi I. t.-czikk és annak alapján a kereskedelemügyi minister rendel, esetleg, a mennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenkint 100 írtnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. VI. Az 1890. évi I. t.-czikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Kelt Budapesten, 1891. évi márczius hó 27-én Baross, s. k. Bars vármegye Dobó-Berekalja (Garam-Podluzeány) községének szőlőiben a phylloxera jelenléte megállapittatván, a nevezett község határa a földmivelésügyi m. kir. ministernek f. évi 15.536 sz. rendeletével zár alá helyeztetett., és az 1890. évi 11.650. sz. rendelettel megállapított lévai zárlati csoporthoz csatoltatott.