Budapesti Közlöny, 1891. július (25. évfolyam, 147-173. szám)
1891-07-01 / 147. szám
Budapest, 1891. 147. szám. Szerda, Julius 1. BUDAPESTI LAP. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre 20 írt Félévre 10 . Negyedévre ...... 5 . Egy teljes lap ára 30 kr. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, Lipót-utcza 19. szám. Kiadó hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. HIVATALOS KÖZLÖNY. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő “-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 firt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. 1 Vagánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg annak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kötszernél 16 kr, s három vagy többszöri beigtatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári és apostoli királyi Felsége a következő legf. hajóhad-parancsot méltóztatott legk. kibocsátani: Hajóhad-parancs. Hadtengerészetemnek immár bevégződött nagyobb és különféle gyakorlatai kívánt alkalmat nyújtottak Nekem arra, hogy meglátogassam a tengerpartot, amelynek jólétét békében kifelé előmozdítani, amelynek védelmét a veszély napjaiban biztosítani, hadtengerészetem feladata. Mindkét nagyfontosságú feladat megoldása a hadtengerészet mindenoldalú kiképezése által válik csak lehetővé. Különös megelégedésemre szolgál, hogy a gyakorlatoknál alkalmazásban állott mindennemű hajókat és torpedókat — tekintettel azok tisztikarának és legénységének magatartására és tetterejére — kitűnő karban találtam. Élénk tengerész-szellem hatotta át még a legnehezebb miveleteket is , valamint az egyes, úgy az össz-hadgyakorlatok correct és értelemmel párosult véghezvitele, azoknak tanulságos terve és a vezérlet csak szilárdabbá teszik hadtengerészetemben vetett ama bizalmamat, a melyet egykor ütközetben már oly fényesen igazolt. Összes hadtengerészetemnek, — a melynek tisztikara a tengerészeti akadémia által szakszerűen és jelesen oktatott, s a legjobb szellemben nevelt utódokat fogja tovább képezni, — odaadó hivatáshűségökért legteljesebb köszönetemet és kiváló elismerésemet fejezem ki. Póla, 1891. junius 28-án. Ferencz József, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán. Benedek János győrszabadhegyi ágost. hitv. evangélikus elemi iskolai tanítónak, a népoktatás terén több, mint ötven éven át kifejtett buzgó és sikeres működése elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1891. évi junius hó 17-én. Ferencz József, s. k. Szögyény László, s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége, I. évi június hó 26-án kelt legi. elhatározásával: lovag Pittner Tódor kormánytanácsosnak és kabineti lajstromozónak, saját kértére történő állandó nyugalomba helyezése alkalmából, 50 évet meghaladó hű és jeles szolgálata elismeréséül, az udvari tanácsosi czimet díjmentesen adományozni; továbbá Kautzky Rudolf császári tanácsost és kabineti lajstromozó-segédet, kabineti lajstromozóvá, Dietz János kabineti lajstromozó-tisztet pedig kabineti lajstromozó-segéddé legk. kinevezni méltóztatott. A cs. és kir. közös külügyminister, Woodspark Q. J.-nek a londoni cs. és kir. főconsulság által Kings-Lynnbe cs. és kir. consuli ügynökké történt kineveztetését jóváhagyta. A miskolczi kir. törvényszék elnöke, Kovács Sándor végzett joghallgatót a vezetése alatti kir. törvényszékhez, és Bakla Béla tiszafüredi kir. járásbirósági joggyakornokot a felügyeletére bízott miskolczi kir. járásbírósághoz segélydíjas joggyakornokokká nevezte ki. A belügyministérium vezetésével megbízott mkir. ministerelnök az orsz. közegészségi tanács rendes tagjává: dr. Janny Gyula közkórházi főorvost, egyetemi magántanárt, a vöröskereszt egylet Erzsébet kórházának igazgatóját nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Rejtő Sándort, a kir. József-műegyetemen a mechanikai technológia nyilvános r. tanárát, a középfokú kereskedelmi iskolákra képesítő tanárvizsgáló-bizottság tagjává a mechanikai technológiai szakmából nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Kamenár György pénzügyministeri horvát fordítót, ideiglenes minőségű I. oszt. pénzügyi titkárrá, és Horják Imre ministeri fogalmazó-segédet pénzügyministeri horvát fordítóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Becski Árpád vasműszámtisztet, m. kir. vasmű-számvizsgálóvá és a vajdahunyadi vasgyári számvevőosztály vezetőjévé, — Zatroch Gusztáv II. oszt. vasmű-számtisztet pedig I. oszt. vasmű-számtisztté nevezte ki. A beszterczebányai m. kir. pénzügyigazgatóság, a beszterczebányai kir. adóhivatalnál megüresedett egyik VI. oszt. adótiszti állásra Barancsek Péter eddigi békéscsabai adótisztet hason minőségben áthelyezte. A tordai m. kir. pénzügyigazgatóság: Csegely László szabadságolt állományú m. kir. honvéd hadnagyot, az újonnan felállított marosludasi m. kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségben VI. oszt. adótisztté nevezte ki. A szatmárnémetii kir. törvényszék elnöke, Kondor Zsigmond ügyvédjelöltet, a vezetése alatt álló kir. törvényszékhez segélydijas joggyakornokká nevezte ki. A temesvári kir. törvényszék elnöke, Pöttye Jeromos temesvári lakos kiszolgált altisztet, a vezetése alatt levő kir. törvényszékhez, — Reketye István budapesti V.ker. kir. járásbirósági napidijas szolgát pedig a temesvári kir. járásbírósághoz III. oszt. szolgákká nevezte ki. A debreczeni kir. törvényszék elnöke, Bertóthy István végelbocsátványnyal ellátott katonát és beregmegyei őrhajdut, a vezetése alatt levő kirtörvényszékhez segédszolgává nevezte ki. Neubauer János nagymányoki illetőségű babarczi lakos vezetéknevének a Lónyai-ra kért átváltoztatása, f. évi 45.586. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénzügyminister f.évi 1740/P. M. szám alatt a következő rendeletet bocsátotta ki: Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-cz. 5. §-a szerint a bányászati és kohászati üzemekre, az állami pénzverdére, valamint az állami egyedárúságokra és az azokkal összekötött vállalatokra nézve a kivételesen vasárnapokon és Szent István király napján is végezhető munka engedélyezése , illetőleg rendeleti úton való szabályozása iránt az idézett törvény 3. és 4. §-aiban foglalt elvek alapján a pénzügyminiszer intézkedvén, e felhatalmazás alapján rendelem, hogy az ipari munka az alább felsorolt hivataloknál, üzemeknél, vállalatoknál és raktáraknál, ugyancsak az alább előadott módozatok mellett, vasárnapokon, valamint Szent István király napján is végezhető lesz; mégpedig : 1. mert az üzem félbeszakítása lehetetlen, végezhetők : 1. a bányászati és kohászati iparnál: a) a vízmentesítés és légvezetés czéljából szükséges munkák, b) a javító munkák aknákban, tárnákban, járó és szállító nyilásokban, gépeken, gőzkazánokon és más erőműveken, szállító pályákon és azokhoz tartozó berendezéseken, továbbá az ilyen javító munkák miatt szükséges műhelyi munkák, — a Lapunk mai számához egy és fél év «Hivatalos Értesítő» van csatolva.