Budapesti Közlöny, 1891. augusztus (25. évfolyam, 174-197. szám)
1891-08-01 / 174. szám
Budapest, 1891. 174. szám, Szombat, augusztus 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, Lipót-utcza 19. szám. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ...... 30 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lapra 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések díjjal előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig S frt éa így tovább. Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg annak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétezernél 18 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 30 kr.3 HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán: Zsivkovics Jemz-ik honvéd gyalogezredbeli századosnak és törvényes utódainak a magyar nemességet a «torontál- szigeti» előnévvel díjmentesen adományozom. Kelt Ischlben, 1891. évi julius hó 27-én. Ferencz József, s. k. Szőgyény Marich László, s. k. császári és apostoli királyi Felsége f. évi julius hó 23-án kelt legf. elhatározásával: dubraviczai Dubraviczky Elek kir. tanácsosnak és kincstári jószágigazgatónak a cs. és kir. kamarási méltóságot legk. adományozni méltóztatott. A m. kir. pénzügyminister: Hametmayer Ágostol, Deák József, Fink Kálmán és Markovics Györfi I. oszt. pénzügyi titkárokat, pénzügyigazgatói helyettesekké nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Androvich József III. oszt. számtisztet, II. oszt. számtisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Gáli József számgyakornokot, a temesvári jószágigazgatósághoz III. oszt. számtisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Jereb János bányaakadémiát végzett dijnokot, a szlatinai főbányahivatalhoz ideiglenes minőségű III. oszt. számtisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Horváth György I. oszt. irodatisztet, Horvát-Szlavonországokba II. oszt. irodavezetővé nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: a zágrábi állampénztár személyzeti létszámába Krulacz Iván I. oszt. tisztet I. oszt. és Sertics Frigyes III. oszt. tisztet II. oszt. tisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Dezső Jakab néptanítót, ideiglenes minőségű II. oszt. irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Radu Demeter igazolványos altisztet, II. oszt. irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Rátz Endre beregszászi lakost, ideiglenes minőségű II. oszt. irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Riesenberger János kezelési gyakornokot, a szombathelyi kir. pénzügyigazgatóság mellé II. oszt. irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Sigmond Károly kezelési gyakornokot, irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister*: Balás Béla dijnokot, II. oszt. állami végrehajtóvá ideiglenes minőségben nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Vincenty Aladár nagykárolyi pénzügyigazgatósági dijnokot, díjtalan kezelési gyakornokká nevezte ki. Kranjc Vitális 26-ik honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadnagynak, viselt tiszti rendfokozatáról kérelmezett leköszönése elfogadtatott. A kassai kir. főügyész, a miskolczi kir. ügyészségnél üresedésbe került irnoki állásra Deniz Manó ottani bijnokot nevezte ki. Guttmann Rozi dunaszekcsői illetőségű budapesti lakos vezetéknevének a Garai-ra kért átváltoztatása, f. évi 55.090. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 46.011. szám alatt a nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekű gőzmozdonyú vasútra vonatkozólag a következő engedélyokmányt adta ki. (Folytatás és vége.) 18. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén, vagy az egyes állomásokban szükséges üzleti távírdák, távbeszélők, vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. t. -ez. és az annak alapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, melyekhez az engedélyesek szorosan alkalmazkodni kötelesek. A távírdák, távbeszélők és villamos jelzők felállításához, berendezéséhez és üzletben tartásához a kereskedelmügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal az építés, berendezés és üzletbentartás feltételei a kereskedelemügyi m. kir. minister által rendeleti úton fognak megállapíttatni, mihez az engedélyesek alkalmazkodni kötelesek. Engedélyesek a vasútra vonatkozó építési engedély kinyerése után a távirda, távbeszélő vagy villamos jelzők létesítésének engedélyezése iránt még oly időben kötelesek a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasút forgalomba helyezése alkalmával szintén már teljesen készen használhatók legyenek. A kereskedelemügyi m. kir. minister részére fentartva marad a jog, hogy a vaspályavonal mentén szükséges üzleti távirda, vagy távbeszélő vezetéknek a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző készülékekig való kiépítését, a részletekre nézve az illető posta- és távirdaigazgatóság és az engedélyesek közt, a kereskedelemügyi m. kir. miniszer jóváhagyásának fentartása mellett jegyzőkönyvileg megállapított feltételeknek megfelelően, saját közegei által foganatosíthassa. Ez esetben, amennyiben az üzleti távirda, vagy távbeszélő vezetékekkel egyidejűleg állami távírda, vagy távbeszélő vezeték nem építtetnék, az engedélyesek kötelesek az oszlopok és más építési anyagok összes árát s az összes építési költségeket ; amennyiben pedig egyidejűleg állami távirda vagy távbeszélő vezeték is építtetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes építési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított aránylagos részét a kereskedelemügyi m. kir. míniszernek megtéríteni. Mindkét esetben kötelesek az engedélyesek az építkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és az oszlopokat s a többi építési anyagokat az építendő pálya mentén az illető posta- és távirdaigazgatóság által meghatározott módon és időben, a már lerakott vasútvágányon saját költségükön szétoszlatni. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távirda, esetleg távbeszélő vezetékeket alkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át. Az üzleti távirda, távbeszélő és villamos vezetékek és berendezések összes alkatrészeikkel együtt a vasút kiegészítő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokmány 22. §-ában megállapított esetekben és módok szerint az államra háramlanak át. Egyébként az 1888 : XXXI. t.-cz. valamint az annak alapján kibocsátott, vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távírdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai az engedélyesekre nézve is kötelezők maradnak és lesznek. 19. §: Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozana, az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint Lapunk mai számához egy és fél ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.