Budapesti Közlöny, 1892. március (26. évfolyam, 49-74. szám)

1892-03-01 / 49. szám

Budapest, 1892. 49. szám. Kedd, márczius 1 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak , napomként! pontas szétküldével, TART helyben h­ázhoz hordva: Egész évre ...... 20 frt Félévre.....................................10 » Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. BZKBES­ZTŐKÉDI IRODA : IV. kerület, Lipót­ utcza 19. szkm. Kiadó­ hiv­atal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések díjjal előlegesen beküldendők, még pedig 100­ szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- ■zóig 2 frt, 200—500-szóig 8 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beiktatásnál 19 kr, kétezernél 16 kr, s három vagy többszöri beigtatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. 1892. évi VI. TÖRVÉNYCZIKK az Olaszországgal 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyeséséről. (Szentesítést nyert 1892. évi január hó 80-án. — A jóváhagyási okmányok kicseréltettek Rómában, 1892. évi január hó 80-án. — Kihirdettetett az «Or­szágos Törvénytár »-ban 1892. évi január hó 31-én.) [(Folytatás.) 23. czikk. Az országutaknak és egyéb utaknak, csatornák­nak, zsilipeknek, kompoknak, hidaknak és hídnyi­­lásoknak, kikötőknek és kiszálló helyeknek, a ha­józható víz megjelölésének és világításának, a kalauzolás, a darucsigák és nyilvános mérleginté­zeteknek, a raktáraknak, a hajóáruk megmentésére, raktározására és biztonságba helyezésére szolgáló intézeteknek s több efféléknek használata, a meny­nyiben ez építmények vagy intézetek közhaszná­latra rendelnék, akár az állam, akár magános jogo­sítottak által kezeltessenek, a másik magas szer­ződő fél alattvalóinak, hasonló feltételek és ugyan­azon illetékek mellett engedendő meg, mint a nem­zetbelieknek. Illetékek, a tengervilágításra és hajókalauzolásra vonatkozó külön határozatok fentartása mellett, csak az ily építmények vagy intézetek tényleges használatánál szedethetnek. Az ország határain áthaladó forgalomra vetett útvámok oly utakon, melyek közvetlenül vagy köz­vetve a magas szerződő felek országainak egymás közti, vagy a külfölddel való összeköttetésére szol­gálnak, az út hosszához mérve, a saját állami terü­letre szorítkozó forgalomért járókat meg nem ha­ladhatják. Ezen határozatok a vasutakra nem alkalmaz­hatók. 24. czikk: Vasutakon a magas szerződő felek alattvalói és ezeknek árai mind a viteldíjakra és a fuvarozás módjára, mind a szállítás idejére és a közterhekre nézve egyenlő bánásmódban fognak részeltetni. A magas szerződő felek oda fognak hatni, hogy az illető vasúti igazgatóságok a személy- és áru­­forgalomban közvetlen feladásokat és közvetlen tarifákat léptessenek életbe, mihelyt és a­mennyi­ben azokat a magas szerződő felek kívánatosaknak jelölendik meg. A közvetlen forgalomra nézve egységes szállítási határozatoknak megállapítása, különösen a szállí­tási határidők tekintetében, a mindkét részbeli vas­úti felügyelő hatóságok közvetlen megegyezésének tartatik fenn. A magas szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy területeik között a vasúti forgalmat minden­nemű akadály és zavar ellen biztosítani fogják. A magas szerződő felek egyikének területein levő valamely vasútnak kölcsönös forgalmából eredő követelései, ha az adós vasút e másik szerződő fél területeihez tartozik, zár alá nem vehetők, vagy le nem foglalhatók, kivéve azon esetet, ha a zár vagy foglalás azon állam bíróságának határozata alap­ján történik, a­melyhez a követelésre jogosult vasút tartozik. Hasonlóképen a magas szerződő felek egyikének vasúti járműeszközei, ide értve az illető vasút tu­lajdonát képező azon összes ingó dolgokat, melyek e járművekben találtatnak, a másik magas szerződő fél területein sem zár alá nem vehetők, sem le nem foglalhatók, kivéve azon esetet, ha a zár vagy fog­lalás azon állam bíróságának határozata alapján történik, melyhez az illető vasút tartozik. A vasúti igazgatóságok a csatlakozó vonatok közlekedésére vonatkozó menetrendeket közös egyetértéssel oly módon fogják megállapítani, hogy sem az utasok, sem az áruk más késedelmet ne szenvedjenek, mint a­mely a vasúti, a vám- és az útlevélrendőri szolgálat folytán szükségessé válik. Ezen menetrendek jóváhagyása mindenik kor­mánynak fentartatik azon vasúti vonalra nézve, mely saját területén fekszik. A magas szerződő felek kötelezik magukat a vasutak igazgatóságainál oda hatni, hogy az ugyan­azon nemű vonatok egymással, vagyis a gyorsvo­natok gyorsvonatokkal, a személyvonatok személy­­vonatokkal és a vegyes vonatok vegyes vonatokkal, lehetőleg csatlakozást nyerjenek. 25. czikk. A magas szerződő felek azon lesznek, hogy területeiken levő vasutak kölcsönös forgalma, fel­téve azt, hogy az illető két vonal ugyanazon vá­gányszélességgel bír, lehetőleg megkönnyíttessék az­által, hogy az egy helyen összetalálkozó pályák közvetlen vágányösszeköttetést nyerjenek és hogy a kocsik az egyik pályáról a másikra átmenjenek. A magas szerződő felek ott, a­hol határszéleiken közvetlen vágányösszeköttetések vannak és a ko­csik átmenete történik, azon árukat, melyek sza­­bályszerűleg lezárható kocsikban érkeznek és ugyanazon kocsikon az ország belsejében oly helyre szállíttatnak, hol a kezelésre jogosított vám- vagy adóhivatal létezik, a határszélen való bevallástól, lerakástól és átvizsgálástól, valamint a csomózártól felmentendik, a­mennyiben az illető árak a rakj­egy­zékek és fuvarlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek. Oly árak, melyek szabályszerűleg lezárható vasúti kocsikban, az egyik magas szerződő fél te­rületein keresztül, átrakodás nélkül, a másiknak területeiről hozatva, vagy oda való rendeltetéssel átvitetnek, a bevallástól, lerakástól és átvizsgálás­tól, valamint a csomózártól az ország belsejében ép úgy, mint a határszéleken felmenő indok, a­mennyiben a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által átvitelre bejelentetnek. Ezen határozatok alkalmazásánál azonban fel­­tételeztetik, hogy az érdekelt vasúti igazgatóságok felelősséget vállalnak az iránt, hogy a kocsik az ország belsejében levő elintéző hivatalnál, vagy a kiviteli hivatalnál, sértetlen zárral és kellő időben megérkeznek. A­mennyiben a magas szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt említetteknél nagyobb könnyítéseket állapított volna meg, e könnyítések a másik féllel való for­galomnál is a kölcsönösség feltétele alatt alkal­mazást találnak. 26. czikk. A magas szerződő felek kölcsönösen megengedik egymásnak, hogy a másik fél mindazon kikötőiben és kereskedelmi piac­ain, a­hol valamely más állam consulai működésre bocsáttatnak, ilyeneket szintén kinevezhessenek. A magas szerződő felek egyikének e consulai, a kölcsönösség feltétele mellett, a másik fél terüle­tein ugyanazon kiváltságokat, jogosítványokat és mentességeket élvezendik, a­melyekkel bármily más állam consulai bírnak vagy bírni fognak. Az egyik magas szerződő fél hadi- vagy keres­kedelmi hajóinak legénységéhez tartozó és a másik fél területére szökött tengerészek kiszolgáltatásá­nál az említett ügynökök a helyi hatóságok részé­ről ugyanazon segélyben és támogatásban fognak részesülni, mely a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek ügynökeinek nyujtatik vagy jövőben nyujtatni fog.. 27. czikk. A jelen szerződés kiterjed azon országokra is, melyek a magas szerződő felek vámterületeivel jelenleg egyesítve vannak vagy a jövőben egyesítve lesznek. 28. czikk. Jelen szerződés az osztrák-magyar monarchia és Olaszország közt 1887. évi deczember hó 7-én kö­tött kereskedelmi és hajózási szerződés helyébe fog lépni; 1892. évi február hó 1-én lép életbe és 1903. évi deczember hó 31-ig érvényben marad. Ha azonban a magas szerződő felek egyike sem nyilvánítaná tizenkét hónappal az említett időszak lejárta előtt a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, az említett szerződés érvényben marad egy év lefolytéig azon naptól számítva, a­melyen a szerződő felek egyike azt felmondja. A magas szerződő felek fantartják maguknak a jogot, hogy közös egyetértés útján ezen szerződés­ben bármily változtatást megtehessenek, mely szel­lemével és alapelveivel ellenkezésben nem áll és melynek szükségét a tapasztalás kitüntetné. 29. czikk: Jelen szerződés jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok Rómában minél előbb kicserélendők. Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szer­ződést aláírták és pecsétjeikkel ellátták. Kelt Rómában, kettős kiadásban, 1891. évi deczember hó 6-án. (P. H.) Bruck s. k. (P. H.) Rudini s. k. Malvano s. k. (P. H.) Miraglia s. k. (P. H.) Stingher s. k. (P. H.) Monzilli s. k. (P. H.) Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next