Budapesti Közlöny, 1892. december (26. évfolyam, 275-299. szám)
1892-12-11 / 283. szám
Ludvigh Gyula minisz. tanácsos, a m. kir. államvasutak elnök-igazgatója; Márkus József fő- és székvárosi tanácsnok; dr. Matlekovits Sándor v. b. t. tanácsos, nyug. államtitkár; Mechwart András gyári igazgató ; Miklós Ödön orsz. képviselő; Mudrony Soma, az orsz. iparegyesület igazgatója; Nagy Dezső műegyetemi tanár; dr. Nagy Lajos fő- és székvárosi tanácsnok; dr. Országh Sándor; Palóczy Antal építész; Pucher József építész; Pulszky Ferencz, az orsz. múzeum igazgatója; őrgróf Pallavicini Ede; Radisics Jenő, az orsz. magy. iparművészeti múzeum igazgatója; Rakovszky István orsz. képviselő; Ráth György nyug. kir. táblai tanácselnök; Ráth Károly, Budapest fő- és székváros főpolgármestere ; Ráth Károly, a budapesti keresk. és iparkamara alelnöke; Reiszig Ede kereskedelemügyi miniszeri államtitkár, a bizottság alelnöke; Reusz Henrik földbirtokos; idősb Rémi Róbert; Rupp Imre min. tanácsos a fővárosi közmunkák tanácsánál; Rákosi Jenő; Sigmond Dezső orsz. képviselő; dr. Schnierer Gyula minist. tanácsos; Schuster Márton gymnasiumi tanár; Steindl Imre műegyetemi tanár; Strobl Alajos szobrász; dr. Szabó Ferencz földbirtokos ; gróf Széchenyi Imre főrendiházi tag; Szelnár Adolf műkertész; Szily Kálmán, a m. tud. akadémia főtitkára; Szemere Atilla; Thék Endre nagyiparos; Tormay Béla földmivelésügyi miniszeri tanácsos; Török György ipartestületi elnök; Thuróczy Adolf ministeri osztálytanácsos, a székely közművelődési egyesület elnöke; Viola Imre fő- és székvárosi tanácsnok; dr. Wagner Géza; Walser Ferencz gépgyáros; Weisz Manfréd; Zala György szobrász; gróf Zichy Jenő v. k. t. t., az országos iparegyesület elnöke, és gróf Zichy Nándor v. k. 1.1., főrendiházi tag. A cs. és. kir. közös külügyminister, Kernweisz Gáspár m. kir. honvédelmi ministeriumi III. oszt. irodatisztet, a cs. és kir. közös külügyministeriumhoz II. oszt. udvari és ministeri irodatisztté nevezte ki. ÜVSigáai A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Theodorovics Pantaleon orvostudort a pancsovai állami főgymnasiumhoz — egyelőre tiszteletbeli minőségben — iskolaorvossá és az egészségtan tanárává nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Donáth Imre fiumei állami polgári fiú-iskolai igazgató-tanítót igazgatói minőségében végleg megerősítette. A földmivelésügyi m. kir. minister, Vojtek Lajos és Rodoki Kálmán kir. segédmérnököket, a m. kir. folyammérnöki hivatalok személyzeti létszámába kir. mérnökökké nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister: Polányi Aladár beregszászi kir. törvényszéki aljegyzőt, ugyanehhez a kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister: Marusán Joachim Gusztáv ideiglenes minőségben alkalmazott kolozsvári kir. javítóintézeti írnokot, ezen állásában véglegesítette. A m. kir. igazságügyminiszer, Kuchárik József főfegyőri czimmel ellátott illavai kir. országos fegyintézeti I. oszt. fegyőrt, ugyanazon fegyintézethez valóságos főfegyőrré nevezte ki. A kolozsvári kir. országos javítóintézet igazgatója , Vashegyi József szölészeti és kertészeti szakiskolát végzett cs. és kir. tüzéraltisztet, a vezetése alatt álló intézethez kertész-munkavezetővé nevezte ki. Krausz Mózes kiskomáromi illetőségű nagykanizsai lakos vezetéknevének «Keleti»-re kért átváltoztatása, I. évi 94.495. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Pálik Mihály váczi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Pálfi»-ra kért átváltoztatása, I. évi 94.742. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Dr. Schwartz Jakab (János)kisvárdai illetőségű mária-pócsi lakos vezetéknevének «Szőke»-re kért átváltoztatása, f. évi 94.847. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 84.803. szám alatt a következő rendeletet intézte valamennyi önállóan kezelt nyilvános forgalmú gőzmozdonyú vasúthoz és hajózási vállalathoz, továbbá valamennyi posta- és távirdaigazgatósághoz és valamennyi posta- és távirdahivatalhoz. Budapest fő- és székváros központi járványbizottsága a járványt a fő- és székváros területén hivatalosan megszűntnek jelentvén ki, a belügyminiszer úrral egyetértőleg megengedem, hogy a fertőzött helyekről származó áruk kiviteli tilalmát szabályozó, s f. évi november hó 16-án 78.081. szám alatt kelt rendeletem B) pontjában foglalt áruk Budapestről akadálytalanul kivitethessenek, s ennélfogva a mától kezdve a Budapestről ép úgy, mint az ország összes nem fertőzött helyeiről még csak a következő czikkek kivitele marad tiltva, u. m.: 1. Rongyok, ideértve a nem tisztított pamut- és gyapjúhulladékokat (használt zsákok azonban a szállításból ki nem zárhatók). 2. Használatban volt ócska ruházati czikkek, (ideértve az ócska lábbelit is), amennyiben kereskedelmi árut képeznek. 3. Használt állapotban levő ágy- és fehérneműek, ha azok mosatlanul és tisztítatlanul kerülnek szállításra. Ezen tilalom alól ócska ruházati czikkek (ócska lábbelit is ideértve), továbbá használt állapotban levő, de mosott, tehát tiszta fehérnemű, amennyiben ezen tárgyak akár az utas által magával vitt, akár előre vagy utána küldött utipadgyászul szolgálnak, kivételt képeznek; ugyancsak kivételt képeznek ezen czikkek akkor is, ha költözködési ingóságok tartozékait képezik. 4. Ócska alattságok és ócska kötelek. Az egyes külföldi forgalmakban fennálló szigorúbb rendelkezések jelen rendeletem által önként érthetőleg nem érintettek. Felhívom a (czímet), hogy jelen elhatározásomról összes érdekelt közegeit alkalmazkodás végett haladék nélkül értesítse. Kelt Budapesten, 1892. évi deczember hó 10-én. Lukács Béla, s. k. 2 A szegedi kir. főügyész , Poszpiss Géza m. kir. csendőr-őrmestert, a karánsebesi kir. ügyészséghez írnokká nevezte ki. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság: Boór Elemér végzett kereskedelmi akadémiai hallgató brassói lakost, a szegedi kir. fővámhivatalhoz vámgyakornok-jelöltté nevezte ki. Az erzsébetvárosi kir. törvényszék elnöke, Máthé Ferencz igazolványnyal biró m. kir. csendőrt, a felügyelete alatti kőhalmi kir. járásbírósághoz segédszolgává nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 84.667/IV. szám alatt valamennyi közforgalomban levő vasúthoz intézett rendelete, — az 1892. évi deczember hó 10-én 83.249. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzatnak és a vasúti árufuvarozásra vonatkozólag 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezménynek életbeléptetése tárgyában. (Közzététetett a «Magyarországi Rendeletek Tára» 1892. évi folyamában, 225. folyószám alatt.) Utalással a f. évi deczember hó 10-én 83.249. szám alatt kelt rendeletem*) értelmében («Magyarországi Rendeletek Tára» 1892. évi folyam 224. f. sz.) 1893. évi január hó 1-én hatályba lépő vasúti üzletszabályzat rendelkezéseire; utalással továbbá a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én Bernben létrejött s a t. é. XXV. t.-cz erejénél fogva ugyancsak 1893. évi január hó 1-én hatályba lépő nemzetközi egyezmény határozataira, ezennel felhívom az igazgatóságot, hogy az említett üzletszabályzatnak és nemzetközi egyezménynek a vasúti forgalomban leendő alkalmazása iránt a megfelelő szabályok kidolgozása mellett a szükséges intézkedéseket sürgősen és oly időben tegye meg, hogy az említett üzletszabályzat és egyezménynek a megállapított határidőben leendő végrehajtása akadályba ne ütközzék. E célból a magam részéről különösen a következőkre utasítom az igazgatóságot: 1. Az üzletszabályzat értelmében a vasutak által teendő egyes intézkedésekre nézve a jóváhagyás a felügyeleti hatóságnak van fentartva. Ez a fentartás nem szorítkozik csupán a hazai vasutaknak egymás közti és az ausztriai vasutakkal való forgalmára, hanem kiterjed a nemzetközi egyezmény által szabályozott forgalmakban esetleg teendő hasonnemű intézkedésekre is, a nemzetközi egyezményhez tartozó zárjegyzőkönyv III. pontjában is világosan kifejezett azon alapelvből kifolyólag, miszerint a vasutaknak viszonya azon államhoz, melynek fenhatósága alatt állanak, a nemzetközi egyezmény által nem érintetik. Habár tehát a dolog természete szerint és az említett zárjegyzőkönyv idézett pontja értelmében is a felügyeleti hatóság jóváhagyási jogának gyakorlásánál úgy, mint eddig, jövőben is mindenkor a kormány a főfelügyeleti jog tartalmából általában s a jelen rendelet tárgyát képező intézkedésekre nézve különösen az üzletszabályzat és a berni egyezmény határozmányaiból kell kiindulni, mindazonáltal a helyes ügyvitel érdekében és a vasutak tájékoztatása czéljából szükségesnek találtam az alábbiakban utalni azon esetekre, melyekre nézve a jóváhagyás tőlem kikérendő lesz. A felügyeleti hatóságot a szóban forgó ügyekben a magyar korona területén létező összes vasutak felett közvetlenül a vezetésem alatti ministérium képezi. Ezen ministérium jóváhagyása alá tartoznak tehát a következő ügyek: 1. Azon határozmányok és szabályok jóváhagyása, melyek az üzletszabályzatot vagy a nemzetközi egyezményt kiegészítik vagy azok végrehajtása czéljából életbeléptetendők. (Az üzletszabályzat bevezető határozmányai 2. bekezdés 1. mondat.) A felügyeleti hatóság jóváhagyását igénylik továbbá azon eltérő határozmányok, melyek másodrendű vasutakra nézve, valamint más vasutaknál is ott, hol ezt az üzleti viszonyok sajátszerűsége indokolja, megállapíttatnak. (Az üzletszabályzat bevezető határozmányai 2. bek. 2. mondat.) 2. Határozat az iránt : váljon a vasútegyleti vagy köteléki közös díjszabások feltételei a nemzetközi egyezménynyel nem ellenkeznek-e (nemzetközi egyezmény 4. czikk). 3. Az utazás megszakításához kötött s a díjszabásba felveendő külön feltételek megállapítása vagy bizonyos jegyzetűeknél a megszakítás teljes kizárásának engedélyezése (i. sz. 25. §. 2. bekezd.). 4. Eltérő szabályok engedélyezése a szállítási okmányokat illetőleg bizonyos állomások közt rendszeresen előforduló, valamint oly küldeményekre nézve, melyek tengeren tovább szállíttatnak (v. szab. 52. §. 2. bekezdés). *) Lásd: a «Budapesti Közlöny» I. évi 282. számát.