Budapesti Közlöny, 1893. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1893-01-01 / 1. szám
1. szám. Vasárnap, január 1. Budapest, 1893. HIVATAJOS JI A I®. Előfizetési Árak , naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ....., 20 frt Félévre.....................................10 » Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. A „Hivatalos Értesitő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. BUDAPESTI Szerkesztőségi iroda , IV. kerület, Lipót utcza 19. szám, Kiadóhivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. ■ ...-..-zTTTsz---..-.-.-^ Hivatalos hirdetések: magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg annak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. 1892. évi XXIX. TÖRVÉNYCZIKK a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítéséről. (Szentesítést nyert 1892. évi deczember hó 28-án.— Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1892. évi deczember hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §• Azokban az esetekben, a melyekben az 1886 • XXIX., 1889: XXXVIII. és 1891: XVI. törvényczikkek a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, a jelen törvény rendelkezéseinek korlátai között a tényleges birtokos tulajdonosul a telekjegyzőkönyvbe is bejegyezhető. 2. §• A tényleges birtokosnak tulajdonosul bejegyzése iránti eljárás a telekkönyvi hatóság részéről folyamatba teendő: 1. Valamely község telekjegyzőkönyveibe fölvett mindazon ingatlanokra nézve, amelyekre az 1. §-ban idézett törvények értelmében tulajdonosul a tényleges birtokos bejegyezhető: a) ha ezt az igazságügyminiszer elrendeli; b) tagosítás vagy úrbéri rendezés folytán, avagy a volt úrbéreseknek közösen kiadott illetőségek egyénenként való felosztása folytán a telekjegyzőkönyveknek teljes vagy részleges átalakítása esetében. 2. Egyes telekkönyvi ingatlanokra nézve: a) ha ezt ebbeli minőségének igazolása mellett a tényleges birtokos, vagy tényleges birtokostárs a telekkönyvi hatósághoz intézett beadványban kéri; b) ha a hagyatéki eljárás során az tűnik ki, hogy egészben vagy részben a hagyatékhoz tartozó valamely ingatlan tulajdonjoga a telekkönyvben nincs az örökhagyónak, illetőleg azörökhagyónak és tényleges birtokostársának nevére bejegyezve. A 2. a) és b) pontok eseteiben az 1886: XXIX. t.-czikk 15. §-a alapján, — ideértve e szakasznak az 1889: XXXVIII. t.-cz. 5. és 7. §-aiban, valamint az 1891: XVI. t.-cz. 15. §. b) pontjában foglalt kiegészítéseit is, — a tényleges birtokos tulajdonosul a többi feltételek fenforgása esetében is csak akkor jegyezhető be, ha a kérvény beadását közvetlenül megelőző legalább két év óta van az ingatlannak tényleges birtokában. 3. §• A 2. §. 1. a) és b) pontjainak eseteiben a tényleges birtokosok tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvekben való bejegyzésére nézve folyamatba tett eljárás során az illető községbeli telekjegyzőkönyveknek következő helyesbítései is foganatosíthatók : a) az 1886: XXIX. t.-cz. 22. §-ának eseteiben a telekjegyzőkönyvekben még fennálló, de tényleg már megszűnt jogokra vonatkozó bejegyzések törlése; b) az 1886: XXIX. t.-cz. 12. §-a alapján a még nem telekkönyvezett ingatlanok telekkönyvi felvétele ; c) az 1889: XXXVIII. t.-cz. 16—18. §-ai értelmében a határozatlan részekben bejegyzett közös vagyonra nézve a határozott hányadok kitüntetése ; és d) az 1891: XVI. t.-cz. 18—20. §-ai szerinti helyesbítések. Ugyanezen esetekben azon telekjegyzőkönyvek helyett, amelyekbe többrendű, már meghaladott vagy törölt tételek vannak bejegyezve, s amelyek ennek folytán nehezen áttekinthetőkké váltak, új telekjegyzőkönyvek készíthetők, tekintet nélkül arra, hogy az illető telekjegyzőkönyvben valamely bejegyzés egyébként a jelen törvény értelmében helyesbíttetik-e, avagy pedig nem. 4. §■ A 2. §. 2. a) és b) pontjainak eseteiben a 3 §. a), c) és d) pontjaiban felsorolt helyesbítéseknek és új telekjegyzőkönyv készítésének csak azokra a telekjegyzőkönyvekre nézve van helye, amelyekben a tényleges birtokos tulajdonául bejegyzendő ingatlanok fel vannak véve. A 3. §. c) és d) pontjaiban felsorolt helyesbítéseket a telekkönyvi tulajdonos, vagy tulajdonostárs a telekkönyvi hatósághoz beadott kérvényben külön is kérheti. Hagyatéki tárgyalás során a 3. §. d) pontja szerinti helyesbítések iránt a külön eljárás hivatalból is, a 3. §. c) pontja szerinti helyesbítés iránti külön eljárás pedig akkor indítandó meg, ha azt a hagyatéki tárgyalás során valamelyik érdekelt örökös, vagy hagyományos kéri. 5. §. A tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvben való bejegyzésére s a 3. és 4. §-ok értelmében való helyesbítésére vonatkozó eljárásnál, amennyiben a jelen törvény és a 10. g. alapján kiadandó rendelet eltérő intézkedést nem tartalmaz, az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIII. és 1891: XVI. t.-czikkek idevágó rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 6. §• Azokat a teendőket, amelyeket az 1. §-ban említett törvények a bizottság működése körébe utalnak, — a 7. §. értelmében a telekkönyvi hatóságnak fentartottak kivételével, — a 2. §. 1. b) pontjának esetében az 1869. évi 2579. számú igazságügyministeri szabályrendelet 15. §-a értelmében alakított bizottság, a többi esetekben a telekkönyvi hatóság kiküldöttje, illetőleg a hagyaték-tárgyalást vezető kir. közjegyző teljesíti. Kiküldöttül biró, albiró, közjegyző, bírósági jegyző vagy bírói minősítéssel bíró bírósági aljegyző rendelhető ki. Ott, ahol szükségesnek mutatkozik, az igazságügyminiszer közhivatali viszonyban nem álló oly személyeket, kik bírói képesítéssel bírnak, ide értve a gyakorló ügyvédeket is, felruházhat azzal a jogosultsággal, hogy a telekkönyvi hatóság azokat is kirendelhesse, mint kiküldötteket. A kiküldött mellé a 2. §. 1. a) pontjának esetében feltétlenül, a 2. pont eseteiben pedig, ha szükségesnek mutatkozik, egy telekkönyvvezető, segéd-telekkönyvvezető, telekkönyvi vizsgát tett írnok, vagy telekkönyvvezetői minősítéssel bíró díjnak is kirendelendő. A 2. §. 2. b) pontjának esetében a hagyaték-tárgyalást vezető közjegyző azokra az ingatlanokra nézve, amelyek az ő közjegyzői kerületében feküsznek, kiküldetés nélkül jár el, azokra nézve pedig, melyek közjegyzői kerületén kívül esnek, az eljárás megindítása végett az illetékes telekkönyvi hatóságnak tesz jelentést. 7 §• Az átalakító bizottságnak (2. §. 1. b.) és a 6. §. értelmében kirendelt kiküldöttnek, illetőleg a hagyaték-tárgyalást vezető kir. közjegyzőnek és az ezek mellé esetleg kirendelt telekkönyvvezetőnek (segédtelekkönyvvezetőnek, írnoknak, dijnoknak) hatáskörébe csak azok a teendők tartoznak, amelyek az 1. §-ban idézett törvények szerint a helyszíni eljárást megelőzőleg és a helyszínen végzendők. A további teendőket a helyszinen felvett jegyzőkönyvek alapján, ezeknek bemutatása után, a telekkönyvi hatóság végzi. 8.§. Az 1891. évi XVI. t.-cz. 8. §-ában és 1886. évi XXIX. t.-cz. 58. §-ában, illetőleg az 1889. évi XXXVIII. t.-cz 27. § ában megszabott hirdetmény, a jelen törvény szerinti eljárásnak megfelelő tartalommal, csak a 2. §. 1. pontjának eseteiben bocsátandó ki; még pedig a 2. §, 1 b) esetében az 1891: XVI. t.-cz. 8. §-ának megfelelő hirdetmény együttesen azzal, amelylyel az 1869. évi 2579. számú szabályrendelet 14. §-a értelmében az érdeklettek a hitelesítési határnapról értesíttetnek. A 2. §. 2. pontjának eseteiben törlési keresetet, ellentmondást vagy felszólalást olyan hatálylyal, hogy az időközben nyilván könyvi jogot szerzett harmadik személy joghátrányára szolgálhasson, azok, akiknek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését, a megszűnt tehertétel törlését, az új telekkönyvi felvételt, a határozott hányad kitüntetését vagy a telekkönyvi helyesbítést rendelő végzés saját kezükhöz szabályszerűen kézbesíttetett, a kézbesítéstől számított két hónap alatt, egyébként pedig a vonatkozó bejegyzés alapjául szolgáló jegyzőkönyvnek a telekkönyvi hatósághoz beérkeztétől számított három év alatt adhatnak be. Új telekjegyzőkönyv készítése esetében a netaláni hibák kiigazításának czéljából felszólalás adható be azon végzés keltének napjától számított három év alatt, amely a régi telekjegyzőkönyvet megszűntnek és újonnan szerkesztettnek jelenti ki. Az ebbeli végzést az új telekjegyzőkönyv A) lapjára kell feljegyezni. 9. §. A helyszíni eljárással kapcsolatos költségeket a 2. § 1. pontjának eseteiben az államkincstár viseli, az 1886: XXIX. t.-cz 72. §-ában körülirt szolgáltatások azonban a községet terhelik. A 2. §. 2. pontjának eseteiben a helyszíni eljárás költségeit az érdekelt felek tartoznak viselni és megfelelő előleget adni. Lapunk mai számához háromnegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.