Budapesti Közlöny, 1894. április (28. évfolyam, 74-98. szám)
Budapest, 1894. 74. szám. Vasárnap, április 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési A* -k : n&paakánti exétkülaéntel, VMTZ helybe« háxio« hordárát Egész évre................................20 frt Félévre 10 » Negyedévre ...... 50 ügy telj»« Upire *0 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. Ss«B**S*t6»Ü<JI XKOBA t ff ítrfa««. magyar-ntcica 4S.74m. Kiadó hit at ij. : Ps»BBS5KI«k tera. Athenaeum-épület. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg ásnák térfogata) egyszeri beiktatásnál 16 ke. hétszernél 16 kr, a három vagy több ak beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij mindül beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. Magyar igazságügyminiszerem előterjesztése folytán Hegedűs István debreczeni itélőtáblai tanácsjegyző albirót a debreczeni; Bisze Alajos kolozsvári itélő-táblai tanácsjegyző albirót a beszterczei és dr. Dicsőfi Sándor debreczeni ügyészségi alügyészt a nyíregyházai törvényszékhez birákká; dr. Dezső Kálmán debreczeni itélő-táblai tanácsjegyző albirót a nagykárolyi járásbírósághoz járásbiróvá; Mazanek Róbert beszterczebányai törvényszéki albirót a beszterczebányai ügyészséghez alügyészszó; végül dr. Jakubovics József aranyos maróthi törvényszéki jegyzőt a a beszterczebányai, Pongrácz Dezső somorjai járásbirósági aljegyzőt a zólyomi és Porubszky Sándor liptó - szent - miklósi járásbirósági aljegyzőt a námesztói járásbírósághoz albirákká kinevezem. Kelt Bécsben, 1894. évi márczius hó 26-án. Ferencz József, s. le Szilágyi Dezső, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Glanzer Mihály jogügyi főtanácsosnak, nyugalmaztatása alkalmából, sok évi hű és buzgó szolgálatai elismeréséül a III. osztályú vaskorona-rendemet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1894. évi február hó 25-én. Ferencz József, s. k. Gróf Tisza Lajos, s. k. Ó császári és apostoli királyi Felsége folyó éviárczius hó 22-én kelt legfelső elhatározásával ■róf Coudenhove Henrik követségi titkárnak dik osztályú vaskorona-rendet díjmentesen Wesebben adományozni méltóztatott. Astoli királyi Felsége a közös told előterjesztésére folyóélt legfelső elhatározásá■onsuli növendéket tizengyelmesebben kinezte a közös csere folyó ozásával •yan- Ió császári és apostoli királyi Felsége folyó évi márczius hó 11-én Cap-Martinban kelt legfelső elhatározásával a pénzügyi ministerium vezetésével megbizott m. kir. ministerelnök előterjesztésére Gencsy István pénzügyi titkár és brassói pénzügyigazgatóhelyettest, a pénzügyi tanácsosi czim és jellegdijmentes adományozása mellett, pénzügyigazgatóvá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott." A m. kir. igazságügyminister Unger Géza zilahi kir. törvényszéki joggyakornokot a tasnádi, Biszterszky Elemér szilágy-somlyói kir. járásbirósági joggyakornokot pedig a tenkei kir. járásbírósághoz aljegyzőkké nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer Szilágyi Tamás tordai kir. törvényszéki segédtelekkönyvvezetőt a tordai kir. törvényszékhez, Bocskor Géza vízaknai kir. járásbirósági segédtelekkönyvvezetőt pedig a maros-ludasi kir. járásbírósághoz telekkönyvvezetőkké nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer Pungur József kolozsvári kir. törvényszéki írnokot a tordai kir. törvényszékhez segédtelekkönyv vezetővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Nagy Pál honvéd számvivő őrmestert az aradi, Deutsch Samu cs. és kir. 3-ik huszárezredbeli számvivő altisztet pedig a nagybecskereki kir. járásbirósághoz írnokokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Laki László községi segédjegyzőt a gyönki kir. járásbirósághoz végrehajtóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister dr. Sebők Zoltán tasnádi kir. járásbirósági aljegyzőt a zilahi kir. törvényszékhez helyezte át. A m. kir. igazságügyminister Czebel Gusztáv mármaros-szigeti és Budaházy Zoltán debreczeni kir. járásbirósági albírákat a debreczeni kir. ítélőtáblához tanácsjegyzőkül rendelte ki. A m. kir. igazságügyminister Karácsonyi János karánsebesi kir. törvényszéki írnokot ezen állásában végleg megerősítette. A kereskedelemügyi m. kir. minister Jost János, Dragonitz Béla, Lappay Lajos, Martonfi Ignácz, Bertin Pál, Gold Miksa, Horváth Endre, Policzer Aladár, Purkardhofer Odó és Rudnay Pál posta- és távirda-gyakornokokat ideiglenes minőségű posta- és távirdasegédtisztekké nevezte ki. A kassai királyi Ítélőtábla elnöke Szibert Gyula ügyvédjelöltet a kassai kir. itélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. A soproni m. kir. pénzügyigazgatóság ifj. Horváth Vendel kismartoni díjtalan adóhivatali gya■nokjelöltet ugyanoda díjtalan adóhivatali gyárt nevezte ki. A debreczeni kir. főügyész E. Nagy Sándor gyulai kir. ügyészségi hivatalszolgát a I. fizetési fokozatba léptette elő. Dr. Weiszfeld Vilmos budapesti illetőségi, ugyanottani lakos vezetéknevének » Vázsonyi»-ra kért átváltoztatása folyó évi 24.180. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Wohl Jakab budapesti illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Hegedűs*-re kért átváltoztatása folyó évi 24.265. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. 1.244 jem. szám. A m. kir. ministerium rendelete azon elbánás tárgyában, melyben az orosz származású áruk az osztrák-magyar vámterületre való behozataluk alkalmából részesitendők. Az 1894. évi VI. törvényczikk alapján és az orosz császári kormánynyal e tekintetben létrejött megállapodás értelmében, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg elrendeltetik, hogy az orosz származású áruk az osztrák-magyar vámterületre való behozataluknál további intézkedésig a legnagyobb kedvezmény szerinti bánásmódban részesítendők. Jelen rendelet 1894. április hó 2-án lép hatályba. Kelt Budapesten, 1894. márczius hó 31-én. A ministerium nevében: Wekerle, s. k. Lukács, s. k. Gróf Bethlen, s. k. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 19.776. szám alatt az orosz-osztrák határtól Nowosieliczáig épült vasútnak a nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezmény kötelékébe történt felvétele tárgyában a következő kör rendeletét adta ki, valamennyi önálló igazgatással bíró hazai vasút igazgatóságának. A nemzetközi vasúti árufuvarozás számára Bernben felállított központi hivatalnak f. é. február hó 27-én 329. sz. a. kelt értesítése szerint az orosz-osztrák határtól Nowosielitzáig (osztrák területen) megépített, forgalomba helyezett s az orosz délnyugati vasút üzemében levő összekötő vonal, az egyezmény hatálya alá eső vasúti vonalak jegyzékébe: Austria-Magyarország I. a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok B. III. csoportjában a következőleg beigtattatott: 47. «A Nowosielitza mellett Nowosielitzáig.» Miről az igazgatóságot azzal a hozzáadással értesítem, hogy a nevezett vonal a fent idézett nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezmény 58. cikkének 2. bekezdése értelmében a központi hivatal értesítésének keltétől számítandó egy hó leforgása után, vagyis 1. évi márczius hó 27-étől kezdve fog a nemzetközi egyezmény kötelékébe tartozni, ahogy az orosz délnyugati vasút szintén a nemzetközi egyezmény kötelékébe tartozik. (Az orosz vasutak jegyzéke A. 34. sz.) Budapest, 1894. márczius hó 18-án. A minister helyett: Reiszig, s. k. államtitkár. ír «Hivatalos Értesítő» van csatolva.