Budapesti Közlöny, 1894. június (28. évfolyam, 123-147. szám)
1894-06-01 / 123. szám
meghatározott időben (50. §.) irtani elmulasztja, helyette az irtást a községi elöljáróság, a mulasztó költségére köteles végeztetni. 53. §. Aratás vagy kaszálás alkalmával a gaz- és gyomfoltokat meghagyni tilos. A foltokban levő, már magba ment gyomok, aratás vagy kaszálás után azonnal összegyűjtendők és elégetendők. 54. §. Ha a káros állatok vagy növények a község határában oly tömegesen lépnek fel, hogy azoknak irtása csak törvényhatósági közerővel vagy az államsegély igénybevételével sikerülhet, ez esetben a törvényhatóság első tisztviselője azonnal foganatosítja a szükséges intézkedéseket és egyúttal haladéktalanul jelentést tesz a földmivelésügyi miniszerhez, ki az esetet szakközegeivel megvizsgáltatja, azok által a szakszerű irtási eljárást megállapíttatja és a végrehajtást szakközegeivel ellenőrizteti. Állami segély esetén az irtást állami szakközeg vezeti. Felhatalmaztatik továbbá a földmivelésügyi miniszer, hogy az állami segély és intézkedéssel foganatosíttatott irtások alkalmával, a ministeri szakközeg által elrendelt óvintézkedések következtében felmerülő és indokolt károkat megállapíttassa és állami költségen megtéríttethesse. 55. §. Hatósági engedély és a tulajdonos előzetes értesítése mellett az erdőtulajdonos tűrni tartozik, hogy a szomszédos gyümölcsös birtokosa a hernyót az erdőben is harminc méter széles területen saját költségén kiirthassa. 56. §. Ha a kártékony növények vagy rovarok elhurczolása által valamely növénytermelési ág veszélyeztetnék, növények, növényrészek, továbbá bizonyos gyümölcsök vagy magvak forgalmát a földmivelésügyi miniszer megtilthatja, illetőleg korlátozhatja. A filloxera terjedése ellen teendő óvintézkedésekről az 1882: XV. és 1883: XVII. törvényczikkek intézkednek. 57. §. A hasznos madarak pusztítása tilos. Azok fészkeinek és tojásainak elszedése, valamint a hasznos madaraknak és tojásaiknak forgalomba hozása hatósági engedély nélkül tilos. Ezen tilalom a lakóházakon lévő madárfészkekre nem terjed ki. 58. §. A földmivelésügyi miniszer felhatalmaztatik, hogy ha a jelen törvényben említett állatokon és növényeken kívül a mezőgazdaság érdekében más káros állatok vagy növények irtása válnék szükségessé vagy a kímélendő hasznos madarak és állatok megnevezése kívánatosnak mutatkoznék, ezek iránt rendeleti utón intézkedhessék. A hasznos homokkötő növények védelméről a földmivelésügyi miniszer hasonlókép rendeleti utón intézkedik. 59. §. Kirepült méhraját a tulajdonos, ha a keresést nyomban eszközli, másnak telkén szükség esetén a községi elöljáróság közbejötte mellett is keresheti és elfoghatja, tartozik azonban a netán okozott károkat megtéríteni. Ha a méhraj tulajdonosa raját két nap alatt nem kereste s el nem fogta, a raj annak tulajdonává válik, kinek birtokán letelepült, vagy ki azt a két napon túl elfogta. 60. §. Ha valamely méhesben ragadós költés-rothadás üt ki, a rothadásos törzsek a baj felismerése után azonnal megsemmisítendők. Ha ez elmulasztatnék, a községi elöljáróság köteles a megsemmisítés iránt intézkedni. VIII. FEJEZET. A hegyközségekről. 61. §. A szőlőmívelés érdekeinek előmozdítására alakított hegyközségek az ezen törvény rendelkezései szerint érdekkörükbe tartozó ügyekben önkormányzati alapon maguk intézkednek. 62. §. Hegyközségek az alább megállapított feltételek mellett alakíthatók: a) oly területeken, amelyek szőlővel vannak beültetve, vagy amelyek eddig szőlőmívelésre használtattak, de a filloxera pusztítása következtében vagy más okból parlagon hevernek, vagy jelenben más mívelésre használtatnak; b) eddig más mívelésre használt oly területeken, a melyeken új szőlők létesülnek. A hol egy határban száz kataszteri hold vagy ennél nagyobb összefüggő ilyen terület van s e terület birtokosainak száma husznál nem csekélyebb, a birtokosoknak birtokarány szerinti egyharmada a hegyközség alakítását kimondhatja, midőn az érdekelt terület többi birtokosai is kötelesek a hegyközség alakításához hozzájárulni. Ha a száz kataszteri hold terület összefüggését egy vagy több helyen oly közbeeső kisebb, de az egész terület térfogatának egy negyed részénél nem nagyobb birtokrészletek szakítják meg, a melyek sem eddig nem használtattak szőlőmívelésre, sem jelenben nincsenek szőlővel beültetve, a hegyközség ennek daczára az egész területre megalakítható s ez esetre az ily közbeeső részletek birtokosai, ha a hegyközség megalakításához szükséges kellékek egyébként megvannak, a hegyközségi kötelékbe bevonandók. A száz kataszteri holdnál kisebb összefüggő terület birtokosai csak a hegyközségi kötelékbe bevonható összes terület tulajdonosainak beleegyezése mellett alakíthatnak külön hegyközséget. Az egészen különálló kisebb területek birtokosai kívánságukra a határban levő hegyközség kötelékébe felveendők, de ezek csak annyiban járulnak a hegyközség közös terheinek viseléséhez, amennyiben a hegyközségi kötelékben szolgáltatható előnyöket igénybe veszik. 63. §. Ha egy községben több határrészben két vagy több egészen különálló szőlőterület van, a melyek külön-külön nagyobbak ötven holdnál s külön-külön legalább húsz birtokos kezén vannak, ezeknek birtokosai az összes birtokosok számszerinti általános többségének határozata alapján külön hegyközségekké vagy a határ egyéb részeinek bevonása nélkül közös hegyközséggé alakulhatnak. Ugyanazon törvényhatóság több községében fekvő szőlőterületek tulajdonosai is alakíthatnak egy hegyközséget, ha ezek a szőlőterületek egy összefüggő területet képeznek. Ha a birtokosoknak az egyik vagy másik alakulási mód mellett nyilatkozó száma egyenlő, a külön hegyközségek vagy közös hegyközség alakítása iránt a hatóság határoz. 64. §. A hegyközségek kötelesek intézkedni : 1. a közös őrzés és a hegyrendészeti szervezkedés iránt; 2. a filloxera által elpusztított szőlők felújításának vagy új szőlők ültetésének, továbbá a szőlőpenész (peronospora viticola) ellen való közös védekezésnek előmozdítása iránt. Intézkednek továbbá: 3. minden egyéb szőlőbetegség ellen való közös védekezés elősegítése; 4. az okszerű szőlőmívelés és szüretelés s a szőlők jövedelmezőségének fokozása érdekében szükséges vagy kívánatos közös gazdálkodási és kezelési szervezkedés iránt. 65. §. A hegyközségek a feladatuk teljesítéséhez szükséges költségek fedezése végett hegyközségi járulékot vethetnek ki. A közös őrzési és hegyrendészeti költségekhez a hegyközségi kötelékbe tartozó minden birtokos tekintet nélkül arra, hogy tényleg foglalkozik-e szőlőmiveléssel vagy sem, köteles birtokaránylag hozzájárulni; az önként belépett birtokosok azonban (62. §. utolsó bekezdése) csak akkor, ha területeik őrzése a hegyközségi szervezetben teljesíttetik vagy teljesíthető. A filloxera által elpusztított szőlők felújításának vagy új szőlők ültetésének előmozdítására és a szőlőbetegségek ellen való közös védekezésnek elősegítésére (64. §. 2. és 3. pont) szükséges költségekhez a hegyközségi kötelékbe tartozó birtokosok közül azok kötelesek hozzájárulni, akiknek tényleg szőlővel beültetett területeik vannak, illetőleg, akik elpusztult szőlőiket felújítják vagy új szőlőket létesítenek, avagy akik a hegyközségnek a jelzett czélok elérése érdekében teljesített vagy teljesítendő működéséből egyébként hasznot húznak. Az okszerű szőlőmívelés és szüretelés s a szőlők jövedelmezőségének fokozása érdekében szükséges vagy kívánatos közös gazdálkodási és kezelési szervezkedésre (63. §. 4. pont) a hegyközség az összes tagokat kötelező módon nem intézkedhetik. 66. §. Azok a birtokosok, akik az elpusztult szőlők létesítését a hegyközség megalakulása után határozzák el, valamint azok, akik a hegyközség kötelékébe annak megalakulása után vétetnek fel, kötelesek azon létesítmények költségeinek, amelyeknek a jövőben hasznát vehetik (64. §, 2. és 3. pont), birtokarány szerint reájuk eső részleteit a hegyközségi pénztárba pótlólag befizetni. A pótlólagos befizetés összege, ha a hegyközség három évnél rövidebb idő óta áll fenn, nem lehet nagyobb annál az összegnél, amely az illető birtokosra akkor esett volna, ha az a jelzett létesítményekhez a hegyközség megalakulásától kezdve hozzájárul, ellenben, ha a hegyközség három évnél hosszabb idő óta áll fenn, a hegyközség határozza meg azt, hogy minő mértékben és minő feltételek mellett részesíti az ilyen hegyközségi tagot előnyökben, illetőleg, hogy a múltból származó oly létesítmények czímén, amelyeknek a jövőben az ilyen tag is hasznát veheti, tőle minő hozzájárulást kíván. 67. §. A hegyközségi járulékok oly községekben, amelyekben községi pótadó van, a közadók módjára a községi pótadóval egyszerre szedetnek, illetőleg hajtatnak be, de külön számolandók el és szolgáltatandók át a hegyközségi elöljáróságnak, a hegyközségnek azonban szabadságában áll a járulékokat saját elöljárósága által is beszedetni. Ahol községi pótadó nincs, ott a járulékok külön vetendők ki és a hegyközségi elöljáróság által szedetnek be. 68. §. A hegyközség ügyeit intézi: 1. a hegyközségi közgyűlés; 2. a hegyközségi választmány; 3. a hegyközségi hegybíró. 69. §. A közgyűlésnek tagja minden birtokos, aki a hegyközségi kötelékbe tartozik. A közgyűlés határozatainak érvényességéhez a szavazatok általános többsége szükséges. Nyolczszáz négyszögöl vagy ennél csekélyebb terület birtokosa egy szavazattal, az ennél nagyobb terület birtokosa pedig annyi szavazattal bir, ahányszor nyolczszáz öt területe van. Az összes hegyközségi birtokosok szavazatainak egynegyed részénél több szavazatot saját nevében egy birtokos sem gyakorolhat. 70. §. A közgyűlés alkotja meg a hegyközségi rendtartást, megállapítja a szükséges teendők és intézkedések érdekében való működés tervét és az évi költségvetést, megvizsgálja az évi számadást s határoz mindazokban az ügyekben, amelyeket a hegyközségi rendtartás hozzá utal. A hegyközségi rendtartásban meghatározandó azon terület, amelyre a rendtartás érvénynyel bír, a hegyközségi tagok jogai és kötelességei, a hegyközségi választmány s a hegyközségi elöljáró kötelességei és hatásköre, az ügyrend, a csőszök vagy hegyőrök félfogadásának és alkalmazásának módja és féltét.