Budapesti Közlöny, 1894. június (28. évfolyam, 123-147. szám)

1894-06-01 / 123. szám

meghatározott időben (50. §.) irtani elmulasztja, helyette az irtást a községi elöljáróság, a mu­lasztó költségére köteles végeztetni. 53. §. Aratás vagy kaszálás alkalmával a gaz- és gyomfoltokat meghagyni tilos. A foltokban levő, már magba ment gyomok, aratás vagy kaszálás után azonnal összegyűj­­tendők és elégetendők. 54. §. Ha a káros állatok vagy növények a község határában oly tömegesen lépnek fel, hogy azok­nak irtása csak törvényhatósági közerővel vagy az államsegély igénybevételével sikerülhet, ez esetben a törvényhatóság első tisztviselője azon­nal foganatosítja a szükséges intézkedéseket és egyúttal haladéktalanul jelentést tesz a földmi­­velésügyi miniszerhez, ki az esetet szakközegei­vel megvizsgáltatja, azok által a szakszerű irtási eljárást megállapíttatja és a végrehajtást szak­közegeivel ellenőrizteti. Állami segély esetén az irtást állami szak­közeg vezeti. Felhatalmaztatik továbbá a földmivelésügyi miniszer, hogy az állami segély és intézkedéssel foganatosíttatott irtások alkalmával, a ministeri szakközeg által elrendelt óvintézkedések követ­keztében felmerülő és indokolt károkat meg­­állapíttassa és állami költségen megtéríttet­hesse. 55. §. Hatósági engedély és a tulajdonos előzetes értesítése mellett az erdőtulajdonos tűrni tar­tozik, hogy a szomszédos gyümölcsös birtokosa a hernyót az erdőben is harminc­ méter széles területen saját költségén kiirthassa. 56. §. Ha a kártékony növények vagy rovarok el­­hurczolása által valamely növénytermelési ág veszélyeztetnék, növények, növényrészek, továbbá bizonyos gyümölcsök vagy magvak forgalmát a földmivelésügyi miniszer megtilthatja, illetőleg korlátozhatja. A filloxera terjedése ellen teendő óvintézke­désekről az 1882: XV. és 1883: XVII. tör­­vényczikkek intézkednek. 57. §. A hasznos madarak pusztítása tilos. Azok fészkeinek és tojásainak elszedése, valamint a hasznos madaraknak és tojásaiknak forgalomba hozása hatósági engedély nélkül tilos. Ezen tilalom a lakóházakon lévő madárfész­kekre nem terjed ki. 58. §. A földmivelésügyi miniszer felhatalmaztatik, hogy ha a jelen törvényben említett állatokon és növényeken kívül a mezőgazdaság érdekében más káros állatok vagy növények irtása válnék szükségessé vagy a kímélendő hasznos madarak és állatok megnevezése kívánatosnak mutat­koznék, ezek iránt rendeleti utón intézked­­hessék. A hasznos homokkötő növények védelméről a földmivelésügyi miniszer hasonlókép rendeleti utón intézkedik. 59. §. Kirepült méhraját a tulajdonos, ha a keresést nyomban eszközli, másnak telkén szükség esetén a községi elöljáróság közbejötte mellett is ke­resheti és elfoghatja, tartozik azonban a netán okozott károkat megtéríteni. Ha a méhraj tulajdonosa raját két nap alatt nem kereste s el nem fogta, a raj annak tulaj­donává válik, kinek birtokán letelepült, vagy ki azt a két napon túl elfogta. 60. §. Ha valamely méhesben ragadós költés-rotha­dás üt ki, a rothadásos törzsek a baj felisme­rése után azonnal megsemmisítendők. Ha ez elmulasztatnék, a községi elöljáróság köteles a megsemmisítés iránt intézkedni. VIII. FEJEZET. A hegyközségekről. 61. §. A szőlőmívelés érdekeinek előmozdítására ala­kított hegyközségek az ezen törvény rendelke­zései szerint érdekkörükbe tartozó ügyekben ön­­kormányzati alapon maguk intézkednek. 62. §. Hegyközségek az alább megállapított feltéte­lek mellett alakíthatók: a) oly területeken, a­melyek szőlővel vannak beültetve, vagy a­melyek eddig szőlőmívelésre használtattak, de a filloxera pusztítása követ­keztében vagy más okból parlagon hevernek, vagy jelenben más mívelésre használtatnak; b) eddig más mívelésre használt oly területe­ken, a melyeken új szőlők létesülnek. A hol egy határban száz kataszteri hold vagy ennél nagyobb összefüggő ilyen terület van s e terület birtokosainak száma husznál nem csekélyebb, a birtokosoknak birtokarány szerinti egyharmada a hegyközség alakítását ki­mondhatja, midőn az érdekelt terület többi bir­tokosai is kötelesek a hegyközség alakításához hozzájárulni. Ha a száz kataszteri hold terület összefüg­gését egy vagy több helyen oly közbeeső kisebb, de az egész terület térfogatának egy negyed részénél nem nagyobb birtokrészletek szakítják meg, a melyek sem eddig nem használtattak szőlőmívelésre, sem jelenben nincsenek szőlővel beültetve, a hegyközség ennek daczára az egész területre megalakítható s ez esetre az ily köz­beeső részletek birtokosai, ha a hegyközség megalakításához szükséges kellékek egyébként megvannak, a hegyközségi kötelékbe bevo­nandók. A száz kataszteri holdnál kisebb összefüggő terület birtokosai csak a hegyközségi köte­lékbe bevonható összes terület tulajdonosainak beleegyezése mellett alakíthatnak külön hegy­községet. Az egészen különálló kisebb területek bir­tokosai kívánságukra a határban levő hegy­község kötelékébe felveendők, de ezek csak annyiban járulnak a hegyközség közös ter­heinek viseléséhez, a­mennyiben a hegyközségi kötelékben szolgáltatható előnyöket igénybe veszik. 63. §. Ha egy községben több határrészben két vagy több egészen különálló szőlőterület van, a melyek külön-külön nagyobbak ötven holdnál s külön-külön legalább húsz birtokos kezén van­nak, ezeknek birtokosai az összes birtokosok számszerinti általános többségének határozata alapján külön hegyközségekké vagy a határ egyéb részeinek bevonása nélkül közös hegyköz­séggé alakulhatnak. Ugyanazon törvényhatóság több községében fekvő szőlőterületek tulajdonosai is alakíthat­nak egy hegyközséget, ha ezek a szőlőterületek egy összefüggő területet képeznek. Ha a birtokosoknak az egyik vagy másik alakulási mód mellett nyilatkozó száma egyenlő, a külön hegyközségek vagy közös hegyközség alakítása iránt a hatóság határoz. 64. §. A hegyközségek kötelesek intézkedni : 1. a közös őrzés és a hegyrendészeti szervez­kedés iránt; 2. a filloxera által elpusztított szőlők fel­újításának vagy új szőlők ültetésének, to­vábbá a szőlőpenész (peronospora viticola) ellen való közös védekezésnek előmozdítása iránt. Intézkednek továbbá: 3. minden egyéb szőlőbetegség ellen való közös védekezés elősegítése; 4. az okszerű szőlőmívelés és szüretelés s a szőlők jövedelmezőségének fokozása érdekében szükséges vagy kívánatos közös gazdálkodási és kezelési szervezkedés iránt. 65. §. A hegyközségek a feladatuk teljesítéséhez szükséges költségek fedezése végett hegyközségi járulékot vethetnek ki. A közös őrzési és hegyrendészeti költségek­hez a hegyközségi kötelékbe tartozó minden birtokos tekintet nélkül arra, hogy tényleg fog­lalkozik-e szőlőmiveléssel vagy sem, köteles bir­­tokaránylag hozzájárulni; az önként belépett birtokosok azonban (62. §. utolsó bekezdése) csak akkor, ha területeik őrzése a hegyközségi szervezetben teljesíttetik vagy teljesíthető. A filloxera által elpusztított szőlők felújításá­nak vagy új szőlők ültetésének előmozdítására és a szőlőbetegségek ellen való közös védeke­zésnek elősegítésére (64. §. 2. és 3. pont) szük­séges költségekhez a hegyközségi kötelékbe tar­tozó birtokosok közül azok kötelesek hozzájá­rulni, a­kiknek tényleg szőlővel beültetett terü­leteik vannak, illetőleg, a­kik elpusztult szőlői­ket felújítják vagy új szőlőket létesítenek, avagy a­kik a hegyközségnek a jelzett czélok elérése érdekében teljesített vagy teljesítendő működé­séből egyébként hasznot húznak. Az okszerű szőlőmívelés és szüretelés s a szőlők jövedelmezőségének fokozása érdekében szükséges vagy kívánatos közös gazdálkodási és kezelési szervezkedésre (63. §. 4. pont) a hegy­község az összes tagokat kötelező módon nem intézkedhetik. 66. §. Azok a birtokosok, a­kik az elpusztult sző­lők létesítését a hegyközség megalakulása után határozzák el, valamint azok, a­kik a hegyköz­ség kötelékébe annak megalakulása után vétet­nek fel, kötelesek azon létesítmények költségei­nek, a­melyeknek a jövőben hasznát vehetik (64. §, 2. és 3. pont), birtokarány szerint reájuk eső részleteit a hegyközségi pénztárba pótlólag be­fizetni. A pótlólagos befizetés összege, ha a hegyköz­ség három évnél rövidebb idő óta áll fenn, nem lehet nagyobb annál az összegnél, a­mely az illető birtokosra akkor esett volna, ha az a jel­zett létesítményekhez a hegyközség megalaku­lásától kezdve hozzájárul, ellenben, ha a hegy­község három évnél hosszabb idő óta áll fenn, a hegyközség határozza meg azt, hogy minő mértékben és minő feltételek mellett részesíti az ilyen hegyközségi tagot előnyökben, illetőleg, hogy a múltból származó oly létesítmények czí­­mén, a­melyeknek a jövőben az ilyen tag is hasznát veheti, tőle minő hozzájárulást kíván. 67. §. A hegyközségi járulékok oly községekben, a­melyekben községi pótadó van, a közadók mód­jára a községi pótadóval egyszerre szedetnek, illetőleg hajtatnak be, de külön számolandók el és szolgáltatandók át a hegyközségi elöljáróság­nak, a hegyközségnek azonban szabadságában áll a járulékokat saját elöljárósága által is be­szedetni. A­hol községi pótadó nincs, ott a járulékok külön vetendők ki és a hegyközségi elöljáróság által szedetnek be. 68. §. A hegyközség ügyeit intézi: 1. a hegyközségi közgyűlés; 2. a hegyközségi választmány; 3. a hegyközségi hegybíró. 69. §. A közgyűlésnek tagja minden birtokos, a­ki a hegyközségi kötelékbe tartozik. A közgyűlés határozatainak érvényességéhez a szavazatok általános többsége szükséges. Nyolcz­­száz négyszögöl vagy ennél csekélyebb terület birtokosa egy szavazattal, az ennél nagyobb te­rület birtokosa pedig annyi szavazattal bir, a­hányszor nyolczszáz öt területe van. Az összes hegyközségi birtokosok szavazatai­nak egy­negyed részénél több szavazatot saját nevében egy birtokos sem gyakorolhat. 70. §. A közgyűlés alkotja meg a hegyközségi rend­tartást, megállapítja a szükséges teendők és in­tézkedések érdekében való működés tervét és az évi költségvetést, megvizsgálja az évi számadást s határoz mindazokban az ügyekben, a­melye­ket a hegyközségi rendtartás hozzá utal. A hegyközségi rendtartásban meghatározandó azon terület, a­melyre a rendtartás érvénynyel bír, a hegyközségi tagok jogai és kötelességei, a hegyközségi választmány s a hegyköz­ségi elöljáró kötelességei és hatásköre, az ügyrend, a csőszök vagy hegyőrök félfo­gadásának és alkalmazásának módja és féltét.

Next