Budapesti Közlöny, 1895. február (29. évfolyam, 27-49. szám)

1895-02-01 / 27. szám

Budapest, 189. 27. szám. Péntek, február 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, Képiró-utcza 2. szám. (Képíró- és kecskeméti-utczák sarkán.) Kiadó-hit átad : Sferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre...........................20 frt Félévre ....... 10» Negyedévre...........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100-200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok Ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések : Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg a»« nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ.­ A m. kir. honvédelmi minister f. évi 4.430. sz.­­ alatt kelt rendeletével áthelyeztetik. 1894. évi, deczember 31-ével a szolgálati kötelezettség telje­­­sitése után, saját kérelmére: dr. Krcsméry Czirill, cs. és kir. tartalékos II. osztályú ezredorvos, a cs.­ és kir. 16. hadosztály-tüzér-ezredtől a m. kir. besz-­­terczebányai 16. honvéd-gyalog-ezred tartalék-ál­lományába. Rangnapja: 1891. m­áj. 1-je; rangso­rozat : dr. Erlicz János után; lakhelye: Besztercze­­bánya. A földmivelésügyi m. kir. minister Kaul Jakab szolyvai lakos és uradalmi gazdatisztet Bireg vár­megye szolyvai járására nézve, az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke Dulánszky Lajos pécsi lakos végzett joghallgatót a pécsi kir. Ítélő­tábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. A nagyváradi kir. Ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe Buday Antal végzett joghallgatót dijas joggyakornokká ne­vezte ki. A nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe Gubicza Ádám végzett joghallgatót díjas joggyakornokká ne­vezte ki. A debreczeni kir. főügyész Gecse Dániel nagy­károlyi fogházőrmestert az I. fizetési fokozatba léptette elő. A beregszászi temetkezési segély­tár­s­u­l­at alapszabályait m. kir. belügy­ministe­­rium, 1894. évi 109.182. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 5.676. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Vas vármegye területéhez tartozó Körmend község­ben a f. évi országos vásárok közül a február 2-ikára eső vásár február 4-én, a július 20-ikára eső vásár július 22-ikén, az augusztus 24-ikére eső vásár augusztus 26-dikán, a szeptember 21-dikére eső vá­sár szeptember 23-dikán, végre az október 18-dikára eső vásár október 11-dikén kivételesen tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister Maros- Torda vármegye közigazgatási bizottságának 1893. évi május hó 8-ik napján tartott ülésében 4­ 198. sz. alatt hozott határozatot, mely szerint néhai Teleki Géza gróf örököseinek a ger­­nyeszegi kompon gyakorolt vámszedési jogát az 1890. évi I. t.-cz. 92. §-a alapján igazoltnak mondotta ki, a vármegye közigazgatási bizottsá­gához m. évi 93.863. sz. alatt intézett rendeletével helybenhagyta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, Kis-Küküllő vármegye közigazgatási bizottságának 1892. évi május hó 5. napján tartott ülésében 342. szám alatt hozott határozatot, mely szerint Z­s­i­d­v­e községnek a Kis-Küküllőn levő hídon gyako­rolt vámszedési jogát az 1890. évi I. t.-czikk 92. §-a alapján igazoltnak mondotta ki, a vármegye közigazgatási bizottságához f. évi 667. szám alatt intézett rendeletével helybenhagyta. 891VII 1895. A németalföldi kormány a gendringeni vámhi­vatalt — a nemzetközi phylloxera-egyezmény 3. czikke értelmében — az élőnövények bevi­telének megnyitotta. Budapesten, 1895. évi január hó 25-én. A földmivelésügyi m. kir. ministertől. Az 1895. évi tavaszi katonai lóvásárok tervezete. 1. csoport. Tata márczius 15. Győr márczius 18. G­alantba márczius 21. Duna-Szerdahely már­czius 23. Puszta-Malomhely márczius 25. Perbete márczius 27. Kéménd márczius 29. Nagy-Salló márczius 31. Láva április 1.1 2. csoport. Zsámbék márczius 15. Lovasberény márczius 17. Székesfehérvár márczius 19. Vesz­prém márczius 22. Kis-Czell márczius 24. Szom­bathely márczius 26. Csorna márczius 28. Szany márczius 30. Pápa április 2. 3. csoport. Nagy-Perkáta márczius 15. Sárosd márczius 17. Czecze márczius 19. Pinczehely már­czius 21. Hőgyész márczius 24. Dombóvár már­czius 26. Kaposvár márczius 29. B.-Szt.-Lőrincz márczius 31. 4. csoport. Kis-Várda márczius 14. Nyír-Bátor márczius 16. Nyíregyháza márczius 18. Hajdú- Nánás márczius 20. Püspök-Ladány márczius 22. Kunhegyes márczius 24. ÚjTörök-Szent-Miklós már­czius 26. Túrkeve márczius 28. Dévaványa már­czius 30. Sarkad április 1. Nagy-Szalonta április 3. Nagy-Várad április 5. Nagy-Károly április 7. 5. csoport. Nagy-Kőrös márczius 14. Czegléd márczius 16. Szolnok márczius 18. Szarvas már­czius 20. Békés-Csaba márczius 22. Arad márczius 24. Nagy-Szent-Miklós márczius 26. Zsombolya márczius 28. Temesvár márczius 30. Detta április 1. Glogon április 4. Mramorak április 6. 6. csoport. Jász-Apáti márczius 14. Heves már­czius 16. Hatvan márczius 28. Gyöngyös már­czius 20. Füzes-Abony márczius 22 Mező-Kövesd márczius 24. Miskolcz márczius 16. Tornalja már­czius 28. Rima-Szombat márczius 30. Szikszó április 1. Tőketerebes április 3. Sátoralja-Ujhely április 5. 7. csoport. O-Becse márczius 14. Zombor már­czius 16. Baja márczius 18. Kalocsa márczius 20 Kis-Kőrös márczius 22. Nagylak márczius 24. Kún-Ágota márczius 27. Orosháza márczius 29. Szentes márczius 31. Hódmező-Vásárhely ápri­lis 2. Uj-Verbász április 4. 8. csoport. Deés márczius 15. Gyéres márczius 17. Marosvásárhely márczius 19. Kőhalom márczius 21. Sepsi-Szt.­György márczius 23. Zabola már­czius 25. Brassó márczius 27. Nagy-Szeben már­czius 29.­­ánál, tanítóképzőnél, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál, felső nép- és polgári iskolánál, rajz­tanár vagy rajztanítóul (rajztanítónőül) rendsze­resített minőségben csak szabályszerűen képesített egyének lévén alkalmazhatók, felhívom az érde­kelt rajztanárjelölteket és ideiglenesen alkalma­zott rajztanitókat, kik a folyó 1894/5. tanév végén rajtanitásra képesítő vizsgálatot tenni kivánnak, hogy ezen vizsgálatra bocsáttatás iránt szabálysze­rűen (50 krral) bélyegeit és felszerelt kérvényüket alulírotthoz (Budapest Andrássy­ út 71. sz.) f. évi márczius hó 15 ig küldjék be. A folyamodványhoz melléklendők: a) a jelentkező rövid életrajza, melyben külö­nösen kiképeztetésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell jeleznie; b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyít­ványa, melylyel igazolja, hogy legalább 21-ik élet­évét betöltötte; c) tanulmányi és az előírt általános műveltséget igazoló egyéb bizonyítványok; d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány jelentkezőnek a razstanítóságra testileg alkalmas voltáról; e) a geometriai, építészeti, szabadkézi, esetleg műipari rajz köréből való dolgozatai; f) ha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljáró­sága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; g) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói mi­nőségben folytatott működésről szóló bizonyítvá­nyok ; végre h) melléklendő a vizsgálati díj: 20 frt. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell je­lentenie, hogy a képesítésnek a szabályzat 3. §-ában felsorolt nemei melyikét kívánja megszerezni. A rajztanításra ugyanis képesítést lehet sze­rezni : 1. Középiskolák és középfokú ipariskolák szá­mára, még­pedig: a) szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy b) ezen tárgyaknak csak egyikéből. 2. Tanítóképzők, polgári iskolák és ipartanmfi­­helyek számára; végre 3. Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intéze­tek, polgári és felsőbb leányiskolák számára. Az előképzettség mértékét a rajztanárvizsgálati szabályzat 5. §-a határozza meg, a­mi mellett még megjegyeztetik, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszer úr fentartja magának a jogot, hogy a vizsgáló bizottság javaslatára oly alapos szakkép­zettségű egyéneknek is megengedje a vizsgára bo­­csáttatást, kik a fenti §-ban megállapított tanul­mányi előfeltételeknek csak részben felelnek meg. Hasonlóképen fentartja magának a nevezett mi­nister úr a rajztanítójelöltekre nézve is az előírt tanulmányi előfeltételeknek részbeni elengedését, nevezetesen pedig a magánúton szerzett megfelelő előképzettség esetében az attól való eltekintést, hogy az illetők előismereteiket nyilvános taninté­zetekben szerezték legyen meg. Az előképzettség mértékére, a vizsgálat helyére és alakjára, a képesítő vizsgálatok tárgyaira és az ezekből követelt mértékre, a vizsgálat valamely tárgyából való felmentésre, az oklevélre és a vizs­gálat ismétlésére stb.-re nézve az új vizsgálati sza­bályzat illető paragrafusai irányadók, a­mely sza­bályzat a mintarajziskola és rajztanárképzőintézet múlt tanévi értesítőjében közöltetett, azonkívül A földmivelésügyi m. kir. ministertől. Értesítés. A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister urnak a rajztanitásra képesítő vizs­gálatok tárgyában 1893. évi szeptember hó 30-án 41,200. sz. alatt kelt rendeletével kiadott új sza­bályzatnak 1. §-a értelmében nyilvános középisko­­ lapunk mai számához két ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next