Budapesti Közlöny, 1896. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1896-03-01 / 51. szám

Budapest, 1896. 51. szám. Vasárnap, márczius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOSI LAP. SZERKESZTŐSÉGI IRODA­­ IV. kerület, Képiró-utcza 11. szám. (Képiró- és kecskeméti­ utczák sarkán.) Kiadó-hiv­atal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ....................20 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre...........................5 » Egry teljes lap Ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítön­be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Magánhirdeté­sek : Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Laub Sándor abauj-tornamegyei kir. segédtan­­felügyelőt jelen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Straub­ Gyula iglói áll. tanítóképző intézeti segédtanárt ezen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Kutnyánszky Jenő dévai áll. tanítóképző intézeti segédtanárt ezen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Zsiga Margit győri állami tanítónőképző inté­zeti segédtanítónőt ezen állásában végleg meg­erősítette. A m. kir. pénzügyminister Tóth Dániel volt fogyasztási adóhivatali adószedőt ideiglenes minő­ségű pénzügyi irodatisztté nevezte ki. A m. kir. belügyminister Somogy várme­gyében a lengyeltóti anyakönyvi kerületbe anya­könyvvezetővé Noszlopy Tivadar szolgabirót nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezeté­sével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminiszer Nagy-Küküllő vármegyében a nemesi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé Rápolti Vilmos helyettes jegyzőt nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közremű­ködéssel is megbízta. A földmivelésügyi m. kir. minister Révész György kis-jenői közállatorvost III. oszt. állami állatorvossá nevezte ki. A főrendiház és képviselőház elnökei dr. Fejes Sándor gyorsirósegédet országgyűlési gyorsíróvá nevezték ki. A kassai kir. ítélőtábla elnöke Szendeffy Károly miskolczi lakos végzett joghallgatót a kassai kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakor­nokká nevezte ki. A kalocsai kir. törvényszék elnök­e Sztrehay János kalocsai kir. törvényszéki II. osztályú hi­vatalszolgát az I. fizetési fokozatba léptette elő. Kiskorú Palik Vilmos szakali illetőségű és ugyanottani lakos vezetéknevének »Kovács«- ra kért átváltoztatása, I. évi 13.550. számú bel­­ü­gyminiszeri rendelettel, megengedtetett. K­o­h­n Ferencz jobbaházi illetőségű bécsi lakos vezetéknevének »Árpás«-ra kért átváltoz­tatása, f. évi 13.553. számú bel­ügy­minister ren­delettel, megengedtetett. Deutelbaum Nándor zborai illetőségű laázi lakos vezetéknevének »Darvas«-ra kért át­változtatása, f. évi 13.566. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Moód Lajos csöszi illetőségű s.­a.-ujhelyi lakos vezetéknevének » Vándorfi«-ra kért átváltoz­tatása, f. évi 14.070. számú belügyministeri rende­lettel, megengedtetett. Steiner József téthi illetőségű nagy­váradi lakos vezetéknevének »Téthi«-re kért átváltoz­tatása, f. évi 14.909. számú belügyministeri ren­delettel, megengedtetett. Kiskorú Kohn Janka maros illyei illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Kardos«-ra kért átváltoztatása, f. évi 15.398. számú belügy­ministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Friedmann Markus nagylaki ille­tőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Faragó«-ra kért átváltoztatása, I. évi 15.551. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Sandmann Mihály aradi illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Szántóc-ra kért átváltoztatása, f. évi 15.562. számú belügy­ministeri rendelettel, megengedtetett. Zwierina Adolf selmeczbányai illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Elnöki«-re kért átváltoztatása, f. évi 17.680. számú bel­ügyministeri rendelettel, megengedtetett. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek, a rendelkezése és vezetése alatt álló középisko­lákhoz a millenniumi emlékünnep rendezése tár­gyában f. évi 10.694. sz. alatt intézett rendelete. A midőn hazánk ezeréves fennállásának ünne­pét egyénenként és összeségekben minden állami és társadalmi tényező lelkes hangulatban ünnepli, ezen ünnepségből a maguk részét ki kell ven­niük a gondjaimra bízott közművelődési intéze­teknek is, és­pedig nagy mértékben a középis­koláknak, melyekbben a nemzet vezető osztályai nevelődnek. Azok az eszmekörök, melyekben a középiskolai tanítás és nevelés mozog, számos történelmi és nemzeti vonatkozásaiknál fogva kiválóan alkalmasak arra, hogy hazafias felbuz­dulás és ihletés érzület forrásaivá váljanak abban az évben, mely hosszú és küzdelmes múl­túnknak emlékszerű bizonyítékát adja. Remény­­em és kívánom ezért, hogy a rendelkezésem és vezetésem alatt álló középiskolák tanári testü­letét felhasználva különösen a nemzeti tantár­gyakból meríthető lelkesedés eszközeit, a folyó évnek egy külön napját hazánk ezer­éves ünne­pének méltó megülésére szenteljék s e napon gondosan előkészített millenniumi ünnepet rendez­zenek az iskola kötelékében. Fel akarom hasz­nálni e nagy alkalmat arra, hogy hazánk serdül­­tebb ifjúságának képzelete és érzülete felhevüljön a haza viszontagságos múltjának szemléletén, amint az a hon megalapításától kezdve napjainkig gondvi­­selésszerű kifejtésében oly meghatóan mutatkozik; hogy őseink honszerző és honvédő munkásságá­nak kegyeletes emléke teljes erejében élénküljön meg az ifjú nemzedék szívében; hogy e meg­szentelt emléknap szolgáltasson életre szóló ösztönöket azoknak, kik hivatva lesznek a haza­­fiúi és polgári erények hű gyakorlásával a nem­zet élén állani, s a második ezer év fokozott szellemi feladatainak megoldását bevezetni. E szándékom megvalósításában számítok a tanári testületek lelkes közreműködésére, mely egyedül teszi lehetővé, hogy az iskolának ezen emlékünnepe minden tekintetben méltó legyen a nagy alkalomhoz, melynek szolgálatában áll. Rendelem e végből a következőket: 1. Minden középiskola tanuló ifjúsága az egész tanári testület jelenlétében május hó 9-én mil­lenniumi emlékünnepet rendez, melyet hálaadó isteni tisztelet előz meg. 2. Ezen ünnep iránt, mely az iskola díszter­mében, ennek hiányában az intézetnek valamely nagyobb helyiségében, szükség esetén a város­nak valamely nagyobb termében tartandó meg, igyekezzék a tanári testület a szülők, tanügyba­­rátok és általában a művelt körök érdeklődését ideje korán hozzájuk intézett meghívásokkal s a helyi lapok útján felkelteni. Első­sorban pedig hívja meg az igazgatóság a helyi hatóságokat, hivatalosan felkérve őket, hogy az ifjúságnak ezen ünnepén képviseltessék magukat. 3. Az ünnep részleteiben nem akarom ugyan az intézeteket megkötni, de minden­esetre meg­kívánom, hogy a tanári testületnek egy tagja az ünnepi hangulathoz mért beszédben méltassa e nap kiváló jelentőségét; rövid visszapillantásban szem­léltesse e haza történetének dicső lapjait; utaljon azon nagy erkölcsi erőre, mely hazánk százados alkotmányának biztosítékaiban rejlik, s azon kötel­mekre, melyeknek hű és odaadó teljesítését várja a haza összesége a tettre hivatott fiatal nem­zedéktől. Nagyon illőnek tartanám továbbá, hogy vala­mely felsőbb osztályú tanuló hazafias tárgyról szabad előadást tartson; mások költőink néhány lelkesítő költeményét szavalják el, s lehetőleg az egész ifjúság hazafias dalban fejezze ki ün­nepi érzéseit. Magyarország nemzeti színű jelvé­nyeinek viselése mind a tanulók, mind a tanárok mind a vendégül meghívottt érdeklődők részéről nagy mértékben emelheti a lelkes hangulatot. Izrael Henrik nagy­váradi illetőségű berlini lakos vezetéknevének »Incze«-re kért átváltoz­tatása, I. évi 15.075. számú belügyministeri ren­delettel, megengedtetett. Sandmann Gyula Markus aradi illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének »Szántó«-ra kért átváltoztatása, I. évi 15.105. számú belügy­ministeri rendelettel, megengedtetett. Lapunk mai számában a »Hivatalos Értesitő» a 8-ik oldalon kezdődik s egy és egynegyed ív mellékleten folytatódik.

Next