Budapesti Közlöny, 1901. május (35. évfolyam, 100-124. szám)
1901-05-31 / 124. szám
alkalmazásánál kit illet meg a kijelölés és kit a választás joga? Határozat: Ha az iránt, hogy a községekben rendszeresített segéd és kezelő személyzet alkalmazásánál kit illet meg a kijelölés és kit a választás joga, szabályrendelet nem intézkedik, a kijelölés jogát a képviselőtestület s a választás jogát a választóközönség gyakorolja. A körjegyzőségeknél rendszeresített segéd és kezelő hivatali állásokra vonatkozólag a kijelölés jogát minden esetben a tisztújítószék elnöke, a választás jogát pedig a szövetkezeti községek képviselőtestületeinek egyeteme gyakorolja. Indokok: A rendezett tanácsú városokban rendszeresített segéd- és kezelőhivatali állások betöltésére nézve az 1886. évi XXII. törvényczikk minden félreértést kizáró határozottsággal intézkedik, midőn 68. és 77. §§-aiban rendeli, hogy azok a kijelölő választmány kijelölése mellett a képviselőtestület által választassanak. Ezzel szemben a községekben s a körjegyzőségeknél rendszeresített segéd és kezelő személyzet alkalmazására vonatkozólag mindössze annyi van törvényileg kimondva, hogy azok a tisztújítószéken viszonylagos szótöbbséggel választandók (72. és 81. §§-ok). Arra nézve tehát, hogy alkalmazásuknál kit illet a kijelölés és kit a választás joga, kielégítő rendelkezés nem foglaltatik a törvényben. Mert igaz ugyan, hogy az 1886. évi XXII. törvényczikk 77. §-ának első bekezdése általában kimondja, hogy minden városi és községi elöljárói segéd- és kezelőhivatalnoki állás betöltésénél kijelölésnek van helye s a szakasz további rendelkezése szerint kis- és nagyközségekben csak a bírói, továbbá a községi és körjegyzői, végre a községi és körorvosi állásokra nézve ruházza a kijelölés jogát a tisztújító szék elnökére, míg a többi állásokra nézve azt rendeli, hogy a kijelölést a tisztújítószék elnökének vezetése alatt a képviselő-testület gyakorolja, ámde arra nézve, hogy kit illet a választás joga, határozottan nem intézkedik. Ennek folyománya, hogy a körjegyzőségeknél rendszeresített segéd- és kezelőszemélyzet alkalmazásánál a törvény 77. §-a nem jöhet alkalmazásba, mert ezek képviselő-testületeinek van ugyan egyetemes gyűlése, mely a kijelölést gyakorolhatná, nincs azonban választó közönségeiknek egyetemes gyűlése, úgy, hogy a választás jogát is csak ugyanaz a testület gyakorolhatná, mely a kijelölést teljesítette. Ezért fejlődött ki atalán az a gyakorlat, hogy körjegyzőségeknél alkalmazott segéd- és kezelőszemélyzetre nézve a tisztújítószék elnöke gyakorolja a kijelölés s a körzethez tartozó községek képviselő-testületeinek egyetemes gyűlése a választás jogát. A törvény minden kétséget kizáró intézkedéseinek hiánya folytán fejlődött ki továbbá átalánosabban az a gyakorlat is, hogy nem csak a körjegyzőségekre nézve, hanem a községekre nézve is a legfelső közigazgatási hatóság jóváhagyásával megyei és községi szabályrendeletek aként rendelkeznek, hogy a kijelölés jogát a tisztújítószék elnöke s a választás jogát a községi képviselőtestület gyakorolja. Számolva ezekkel a viszonyokkal s különösen avval, hogy az 1886. évi XXII. törvényczikk életbe lépte óta a megyei és községi szabályrendeletek határozmányaira alapított s a jogorvoslatok ''igénybe vétele alkalmával az illetékes felsőbb hatóságok elbírálásánál is követett az a joggyakorlat fejlődött ki átalánosabban, hogy amennyiben szabályrendeletek külön intézkedéseket foglalnak magukban, a kijelölés és választásra nézve elsősorban ezek intézkedései tekintettek irányadóknak, a bíróságnak is ezt az álláspontot kellett elfoglalnia. Ezt az álláspontot kellett a bíróságnak elfoglalnia különösen azért, mert a törvény nem eléggé kimerítő intézkedései folytán a szükségesség hatása alatt, hosszabb idő folyamán a közreműködésre hivatott tényezők egyetértő eljárásával s a felsőbb hatóságok, jelesül a törvényhatóságok és a belügyminiszer hozzájárulásával fejlődött ki ez a joggyakorlat. Ennek megfelelőleg mondja ki a határozati rész, hogy az iránt, hogy a községekben rendszeresített segéd és kezelő személyzet alkalmazásánál kit illet meg a kijelölés és választás joga, az irányelveket tartalmazó vármegyei szabályrendelet útmutatása szerint vagy ilyennek hijában a község által saját kezdeményezéséből alkotott községi szervezési szabályrendelet intézkedései irányadók. Ellenben ha ily szervezési szabályrendelet nincsen, a kijelölésre nézve az 1886. évi XXII. törvényczikk 77. §-ának az az általános rendelkezése alkalmazandó, hogy a kijelölés joga a képviselő-testületet s a választás joga, miután a kijelölést és választást ugyanaz a szerv okszerűen nem gyakorolhatja, a választóközönséget illeti. A közjegyzőségeknél alkalmazott segéd- és kezelőszemélyzet alkalmazásánál, mivel a fentebb kifejtettek szerint ezeknek a körhöz tartozó községek képviselő-testületeinek egyetemes gyűlésén kívül más közös választó szervek nincsen, s mivel ezek közösen szabályrendeleteket sem alkothatnak, a segéd- és kezelőszemélyzet választására hivatott közegül a képviselő-testületek egyetemes gyűlését lehetett csak kijelölni, s ugyancsak annak az elvnek szemmel tartása mellett, hogy a kijelölést és választást ugyanaz a szerv okszerűen nem gyakorolhatja, a törvénynek arra a rendelkezésére való tekintettel, hogy az ugyanezen gyűlés által választott közjegyzőre nézve a kijelölés joga a tisztújítószék elnökét illeti, úgy a joghasonlatosságnál, valamint az átalán kifejlődött gyakorlatnál fogva a tisztújítószék elnökét kellett olyanul megállapítani, mint a kit a kijelölés joga megillet. Kelt a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1901. évi február hó 18-án tartott osztályülséből. Hitelesíttetett a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1901. évi május hó 23-án tartott osztályi ülésében. A nagyváradi m. kir. posta- és távirdaigazgatóság közhírré teszi, hogy a Szilágy vármegyébe kebelezett Nagy-Rajtolcs községet a csúcsai távirdahivatal kézbesítő köréből, folyó évi június hó 1-étől kezdődő érvénynyel, a zilahi távirdahivatal kézbesítő körébe kebelezi át. A nagyváradi m. kir. posta- és távirdaigazgatóság közhírré teszi, hogy a Bihar vármegye Végleges felmutatás a magyar korona országainak szesztermeléséről és szeszforgalmáról 1901. évi április havában és 1900. évi szeptember hó 1-től bezárólag 1901. április végéig terjedő idő alatt. Kezdőleges szeszkészlet az 1900/1901. termelési időszak kezdetén (1900. szeptember 1-én) a kisebbik adótétel alá eső 91.948 hl. 40 1. a nagyobbik « « « 43.507 hl. 91 1. Utólagos helyesbítése fentartva. Fenmaradt szeszkészlet az 1900/1901. termelési időszak II. negyedének végén 213.124 hl. — 1. Budapest, 1901. évi május hó 29-én. A m. kir. pénzügyministeri számvevőség szeszadóügyi csoportja, 1901. április havában 1900. szept. 1-től bezárólag 1901. ápr. végéig. hektoliter fokonként a fogyasztási adó hektoliter fokonként a fogyasztási adó kisebbik nagyobbik Összesen kisebbik nagyobbik Összesen tétel alá eső tétel alá eső tiszta alkohol mennyiség I. Termelési adó. Hl. 1. Hl. 1. Hl. 1. Hl. 1. Hl. 1. Hl. 1. Termelési adó alá eső szeszfőzdék által termelésre bejelentetett ................................................... 802— — — 802— 32.010— — —— 32.010— II. Fogyasztási adó. 2. Termeltetett szeszfőzdékben ............. ................... ._— — 95.717 61— — — — 772 922— .3. Bevételeztetett fogyasztási adóval terhelten szesz szabadraktárakká nyilvánított szeszfinomítókban és szeszszabadraktárakban: 44.864— 1.454— 46.318— 369.257— 12.293— 381.550— 4. Elszállittatott a fent említett vállalatokból: a) a fogyasztási adó lefizetése mellett .............. 61.838— 454— 62.292— 522.704— 3.551— 526.255— b) a fogyasztási adóval terhelten ......................— — — — — — — — — — — — aa) a magyar korona országaiban levő vállalatok részére ................................................... 44.491— 1.515— 46.006— 374.646— 12.177— 386.823— bb) a vámvonalon át való kivitelre ..............— — 2.506— 2.506— — — 31.220— 31.220— cc) másnemű adómentes felhasználásra.......... 4.039— 4.993— 9.032— 32.269— 35.576— 67.845— * 3