Budapesti Közlöny, 1910. július (44. évfolyam, 148-174. szám)
1910-07-01 / 148. szám
A Budapesti Közlöny 1910. julius 1. ponti állampénztárnál (Budapest, I. ker., Vár), a m. kir. állampénztáraknál (Budapest, IV. és IX. ker.), valamint az összes kir. adóhivataloknál is benyújthatók. A közvetítő helyeknél (központi állampénztár, budapesti kir. állampénztárak és kir. adóhivatalok) a szelvényutalványok a szokásos hivatalos órák alatt két példányban kiállítandó, s a szelvényutalványok számait értékfokozatonként elkülönítve számtani sorrendben tartalmazó jegyzékek kíséretében nyújtandók be. Több jegyzékről ezenkívül még egy összesítő, vagyis a szelvényutalványok értékfokozatonkénti darabszámát tartalmazó főjegyzék is szolgáltatandó be. A benyújtott szelvényutalványokról a benyújtó fél elismervényt kap, mely elismervény visszaadása mellett az új szelvényivek legkésőbb a szelvényutalványok benyújtása napjától számított 30 nap múlva fognak kiszolgáltatni. A benyújtásnál használandó nyomtatványok az említett helyeken díjmentesen állanak rendelkezésre. Az uj szelvényivek kiadása teljesen díjmentes. 1911. évi január 1-től kezdve az uj szelvényivek kizárólag a zágrábi állampénztárnál fognak kiszolgáltatni. Budapest, 1910. junius havában. 2—2 Am. kir. pénzügyministeriumnak az illető pénztárnál vagy adóhivatalnál benyújtani, a jegyzékben a szelvény utalványok lényeges ismertetőjeleit (nem, szám és kicserélési időpont) felsorolni, s azonfelül a jegyzékeket a lakás megjelölése mellett aláírni. A különböző kamatesedékkel bíró kötvények szelvényutalványai külön-külön jegyzékbe foglalandók. A benyújtott szelvényutalványok a közvetítő helyek által a bejelentést igazoló záradékkal láttatnak el, s a félnek azon időpont megjelölésével, melyben az uj szelvényivek felvehetők, visszaadatnak. A megjelölt időpontban az uj szelvényivek — a félnek a bejelentési záradékkal ellátott szelvényutalványok benyújtása és bevonása mellett — ki fognak adatni. A szelvényivek felvétele csak annál a közvetítő helynél történhetik, melynél a megfelelő szelvényutalványok a szelvényivek kiadása végett benyujtattak és a bejelentési záradékkal elláttattak. Az uj szelvényivek a feleknek díjmentesen szolgáltatnak ki. Budapest, 1910. junius 26-án. A m. Jár. pénzügyministerium. 71.935/1910. szám. Hirdetmény. Az osztrák egyesitett államadósság 20.000 koronás és 10.000 forintos kötvényeihez tartozó uj szelvényivek kiszolgáltatása tárgyában. Az osztrák egyesitett államadóság 20.000 koronás (konvertált) és 10.000 forintos (nem konvertált) címleteihez kiadott szelvényivek utolsó szelvényive az 1910. év folyamán esedékessé válván, a szóban forgó kötvényekhez uj szelvényivek kiszolgáltatása vált szükségessé. Ezen uj szelvényivek kiszolgáltatásánál a cs. kir. osztrák pénzügyministériumnak alárendelt hatóságokon és pénztárakon, valamint a külföldi közvetítő helyeken kívül az osztrák cs. kir. államadóssági igazgatóság megkeresése következtében tett ily arányú intézkedések alapján a m. kir. központi állampénztár Budapesten, a budapesti IX. ker. állampénztár és zágrábi kir. állampénztár, valamint a beszteczebányai, debreczeni, fiumei, kassai, kolozsvári, szatmárnémeti, nagyszebeni, pécsi, pozsonyi, soproni, szegedi, temesvári és eszéki kir. adóhivatalok is közre fognak működni. Az új szelvényivek mindegyike 18 drb félévenként esedékes szelvényt és 1 drb szelvényutalványt tartalmaz és az azokon levő szelvények a szerint, amint a szelvényiv 20.000 K-ás (konvertált) kötvényhez, vagy pedig 10.000 frtos (nem konvertált) kötvényhez tartozik, egyenként 400 koronáról, illetve 210 a. é. forintról szólnak. Az uj szelvényivek 1. a januári és júliusi kamatesedékkel biró 20.000 koronás (konvertált) kötvényekhez — és pedig 1911. január 1-től 1919. július 1-ig esedékes szelvényekkel — 1910. július 1-től; 2. a májusi és novemberi kamatesedékkel biró 20.000 koronás (konvertált) kötvényekhez — és pedig 1911. május 1-től 1919. november 1-ig esedékes szelvényekkel — 1910. november 1-től; 3. a februári és augusztusi kamatesedékkel biró 10.000 forintos (nem konvertált) papirjáradék-kötvényekhez — és pedig 1911. február 1-től 1919. augusztus 1-ig esedékes szelvényekkel — 1910. augusztus 1-től; 4. az áprilisi és októberi kamatesedékkel biró 10.000 forintos (nem konvertált) ezüstjáradék-kötvényekhez — és pedig 1911. évi április 1-től 1919. évi október 1-ig esedékes szelvényekkel — 1910. évi október 1-től kezdve fognak kiadatni. Azok, akik az uj szelvényiveket a m. kir. központi állampénztárnál, a budapesti IX. kerületi állampénztárnál vagy a zágrábi kir. állampénztárnál, vagy a fentebb megnevezett kir. adóhivatalok valamelyikénél óhajtják felvenni, a régi szelvény ivekhez tartozó szelvényutalványokat két példányban kiállított jegyzék kíséretében tartoz A kereskedelemügyi m. kir. minister által 1910. évi 31.428. szám alatt kiadott A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. t.-cz. 81. és 86., illetve 90. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint báró Mednyánszkyné szül. Ghyczy Agatha brunóczi földbirtokos részére a Szentkereszt-Vágszerdahely közötti állami közutat a Hradek-Luka községek közötti törvényhatósági közúttal összekötő közúton a Vág folyón fennálló kocsi és személyszállításra berendezett, sodronykötélen járó kompnak és az ahhoz csatlakozó s a folyó balpartján 55 méter, a jobbpartján 950 méter hosszú útrésznek fentartása, kezelése és esetleges újbóli beszerzése, illetve újbóli kiépítése fejében a vámszedési jogot engedélyezem és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm: I. Feljogosítom báró Mednyánszkyné szül. Ghyczy Agatha brunóczi földbirtokost arra, hogy az 1890. évi I. törvényczikk 93. §-a értelmében a vámszedésnek ezen engedélyokirat értelmében leendő tényleges megkezdése napjától számítandó egymásután következő 10 éven át vámszedési jogot gyakorolhasson, s annak érvényesítésénél a következő vámdíjakat szedhesse: Vámdíjak: 1. Egy pár vonószekeres marha vagy ló után 32 fillér. 2. Egy darab vonószekeres marha, vagy ló után 24 fillér. 3. Egy darab szarvasmarha vagy ló után 16 fillér. 4. Egy darab egy éven aluli szarvasmarha vagy ló után 10 fillér. 5. Egy darab nyájban hajtott juh, kecske vagy sertés után 6 fillér. 6. Egy gyalogos kéziszekérrel, szánnal vagy kerékpárral 6 fillér. 7. Egy gyalogos után, akár visz terhet, akár nem, 2 fillér. 8. Egy automobil után 1 korona. A szokásos kocsirakományokat meghaladó oly terhek, gépek, kazánok vagy más ezekhez hasonló tárgyak után, ha ezek a komp teljes hordképességét vagy egész felületét igénybe veszik, amennyiben az átszállítás lehetősége technikai akadályokba nem ütközik, a kompnak teljes megterheltetésekor fizetni szokott díjak összegének kétszeresénél magasabb díj nem számítható. A fentebbiekben megállapított vámdíjak csak egyszeri átkelésre vonatkoznak. gy . II. Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg. A forgalmi adatoknak jövőre való tekintettel szükséges gyűjthetése, úgyszintén a vámbevételek pontos megállapithatása és az 1890. évi I. törvényczikk 102. §-a értelmében arra hivatott hatóságok által gyakorlandó ellenőrzés biztosíthatása szempontjából vámtulajdonos, illetve bérlő köteles lesz a vámbevételek terhére kiadásként elszámolható költségen az egyes vámdíjtételeknek megfelelő és két egyenlő részszelvényből álló bárczákat tartalmazó összefűzött és a járási főszolgabíró hivatalos pecsétjével ellátott jegyfüzeteket beszerezni és a vámtárgyat használóknak a vámdíj lefizetése alkalmával és annak igazolása czéljából a lefizetett vámdíjnak megfelelő, a jegyfüzetből leszakított bárczajegyet kiszolgáltatni. A bárczajegy másik fele a jegyfüzetben maradván, az ellenőrzés és adatgyűjtés czéljaira fog szolgálni. IV. Az engedélyezett vámszedésnél a vámmentességet az 1890. évi I. t.-cz. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdíjak fizetése alól mentesek : 1. Az uralkodóház minden tagja és udvartartásaik, valamint ezeknek állatai és fogatai. 2. A kir. udvar, annak közvetlen kísérete és az udvarhoz, közvetlen kíséretéhez tartozó járművek, fogatok és állatok. 3. Az idegen hatalmasságok követei, képviselői és ezeknek fogatai és állatai. 4. A fegyveres erőhöz tartozó, vagy annak szolgálatában álló egyének, nemkülönben mindazon fogatok (ideértve a kirendelt községi előfogatokat is) és állatok, melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniok. 5. Az állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá a közbiztonság fentartásával megbízott hivatalos közegek, a pénzügyőrök, a fegyenczek, foglyok, tolonczok és az azokat kisérő személyzet, nemkülönben mindezeket szállító fogatok, állatok. 6. Az állami javak általában és az azokat szállító személyek, fuvarok, állatok. 7. A m. kir. postát szállító személyek, fogatok, lovak, távirdai küldönczök és az azokat szállító fogatok, állatok. 8. Mindazok, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető, községi közlekedési és községi utak s azokon levő műtárgyak építésével és jó karban tartásával vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbízva, s az ezeket szállító fogatok, állatok, azon vámtárgyakon, melyekre az illetők hivatalos tevékenysége kiterjed. 9. Mindazon fogatok, állatok, melyek az állami 1. A vámtulajdonos, illetőleg bérlő az 1890. évi I. törvényczikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, a kik és a melyekre a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, a kik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvényczikk értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jókarban tartani, szükség esetén beszerezni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja ; e végből kötelessége lesz : a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való beszerzésének költségeire nem fordítható, azért a vámbevételekről és kiadásokról számadás vezetendő, biztosíttatván az 1890. évi I. t.-cz. 102. §-ában felsorolt hatóságoknak azon joga, hogy ez irányban ellenőrzést gyakoroljanak és szükség esetén a vámdíjak újból való megállapítása iránt a szükséges lépéseket megtegyék. Engedélyokirat. III.