Budapesti Közlöny, 1911. június (45. évfolyam, 125-147. szám)

1911-06-01 / 125. szám

Budapest, 1911 Csütörtök, június­­ 125. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesítő« és az »Országgyűlési Értesítő« című mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ................ 40 korona Félévre......................... .....20 » Negyedévre.................. .....10 » Egy teljes lap ára 60 fillér. Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesitő«-be iktatandó hir­detések díja előlegesen küldendő be, még pedig 100szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100-200 szóig 4 K, 200-300 szóig 6 K és igy tovább.­­ Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épü­let. Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat árusít az EGGENBERGER-féle könyv­­kereskedés IV., Kecskeméti­ utca 3. sz. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fill, kétszer beiktatva egyenkint 36 fill., • háromszor vagy többször beiktatva 30 fi­t számonkint kivön-külön. Nyilvános ható­ságok és közintézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. A Bosznia és Hercegovina ügyeinek vezetésével megbízott cs. és kir. közös pénzügyminister Pichler Antal mostari gimnáziumi tanárt a VII. fizetési osztályba nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Schmidt Szilárd műszaki telekkönyvi felügyelőt a horvát-szlavon­­dalmát országos kormánynál, a VIII- fizetési osztályba kataszteri főmérnökké a zágrábi 13. felmérési felügyelőséghez kinevezte. A m. kir. pénzügyminister Antalffy Károly pénzügyi irodatisztet a temesvári pénzügyigaz­­gatóságnál, eddigi állomáshelyén és a X. fizetési osztályban való meghagyása mellett, pénzügyi irodavezetővé nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Stampay Miklós nógrádmarczali állami elemi iskolai igazgató-tanítót a kisterenyei állami elemi iskolához helyezte át. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszer Matula István orsz. m. kir. iparművészeti iskolai kapust és Csöppy István orsz. m. kir. képző­­művészeti főiskolai szolgát közszolgálati érdekből kölcsönösen áthelyezte. A m. kir. igazságügyminister Komáromy István cs. és kir. 15. számú tüzérezredbeli I. oszt. szám­vivő, igazolványos altisztet a nagyatádi kir. járás­bírósághoz írnokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Leh­oczky Ede rózsahegyi kir. járásbirósági jegyzőt a rózsahegyi kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyettesévé rendelte ki. Az újvidéki kir. törvényszék elnöke az új­vidéki kir. törvényszékhez Straub­ Antal zsablyai kir. járásbirósági hivatalszolgát, az ekként meg­üresedett zsablyai kir. járásbirósági hivatalszolgai állásra pedig Mayer Ferenc homonnai kir. járás­birósági hivatalszolgát helyezte át. A kereskedelemügyi m. kir. minister által 27.210/1911.1. B. szám alatt kiadott engedélyokirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. törvény­cikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen engedély­­okirat szerint Arad vármegye közönségének a gyulavarsándi Köröshidon az 1890. évi junius 18-án 29.505. szám alatt kelt itteni rendelettel kiadott »Engedélyokirat«, illetőleg az azt meg­hosszabbító és 34.954/901. számú itteni rendelet­ben foglalt »Függelék«, s legutóbb a 48.156/910. számú itteni rendelet alapján gyakorolt hidvám­­szedési jogot újból engedélyezem és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm : I. Feljogosítom Arad vármegye közönségét arra, hogy az 1890. évi I. törvénycikk 93. §-a értelmé­ben 1911. évi junius 1-je napjától számított egy­másután következő 10 éven át vámszedési jogot gyakorolhasson s annak érvényesítésénél a követ­kező vámdíjakat szedhesse : Vámdíjak : 1. Minden jármű után, ideértve az automobilo­kat is, 8 fillér. 2. Minden befogott vagy szabadon hajtott marha után 4 fillér. 3. Minden két éven aluli borjú, csikó, valamint minden darab aprómarha után, mint juh, kecske, sertés stb. darabonként 2 fillér. N­ Vámengedélyesnek a vámszedési jog gyakorol­­hatásával járó felelősségét, kötelességét és fel­adatát a következőkben határozom meg : 1. A vámengedélyes az 1890. évi I. törvény­cikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, a­kik és a melyekre a vámdíjak fentebbi jegyzékében köte­lezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azok­tól sem, a­kik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvénycikk értelmében köteles a vámengedélyes a vámtárgyat állandóan jó kar­ban tartani, szükség esetén felépíteni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fog­nak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdeké­ből engedélyezem, feladatává teszem a vámenge­délyesnek, hogy a vámtárgy fenntartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből kötelessége lesz : a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vám­tárgy fenntartására és helyreállítására vagy eset­leges újból való felépítésének költségeire nem for­dítható. 5. A vámbevételek és vámkiadások, melyekről évről-évre külön számadások vezetendők, az 1890. évi I. törvénycikk 22., illetőleg 28. §-ai értelmé­ben az évi közúti költségelőirányzatokban feltün­­tetendők, illetőleg a közúti zárószámadásokban rendszeresen elszámolandók s külön vezetett szám­adások a közúti zárószámadások kapcsán tár­gyalás végett elém terj­esztendők. 6. A forgalmi adatoknak jövőre való tekintettel szükséges megállapitása, úgyszintén a vámbevé­telek pontos megállapithatása és az 1890. évi I. törvénycikk 102. §-a értelmében arra hivatott hatóságok által gyakorlandó ellenőrzés biztosit­­hatása szempontjából vámtulajdonos, illetve bérlő köteles lesz a vámbevételek terhére kiadásként elszámolható költségen az egyes vámdíjtételeknek megfelelő és két egyenlő részszelvényből álló tárcákat tartalmazó, összefűzött és a járási fő­szolgabíró hivatalos pecsétjével ellátott jegyfüze­teket beszerezni és a vámtárgyat használóknak a vámdíj lefizetése alkalmával és annak igazolása céljából a lefizetett vámdíjnak megfelelő, a jegy­füzetből leszakított bárcaj­egyet kiszolgáltatni. A bárcajegy másik fele a jegyfüzetben maradván, az ellenőrzés és adatgyűjtés céljaira fog szolgálni. III. Az engedélyezett vámszedésnél a vámmentes­séget az 1890. évi I. törvénycikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. Az uralkodóház minden tagja és udvar­tartásaik, valamint ezeknek állatai és fogatai; 2. a kir. udvar, annak közvetlen kísérete és az udvar közvetlen kíséretéhez tartozó járművek, fogatok és állatok; 3. az idegen hatalmasságok követei, képviselői és ezeknek fogatai és állatai; 4. a fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szol­gálatában álló egyének, nemkülönben mindazon fogatok (ideértve a kirendelt községi előfogatokat is) és állatok, melyek a fegyveres erő szükségletei­nek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizo­­nyítványnyal kell bírniok; 5. az állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá a közbiztonság fenntartásával megbízott hivatalos közegek, a pénzügyőrök, a fegyencek, foglyok, toloncok és az azokat kisérő személyzet, nemkülönben mindezeket szállító fogatok, állatok; 6. az állami javak általában és az azokat szál­lító személyek, fuvarok, állatok ; 7. a m. kir. postát szállító személyek, fogatok, lovak, távirdai küldöncök és azokat szállító foga­tok, állatok; 8. mindazok, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető, községi közlekedési és községi utak s azokon levő műtárgyak építésével és jó­karban tartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésé­vel vannak megbízva s az ezeket szállító fogatok, állatok azon vámtárgyakon, melyekre az illetők hivatalos tevékenysége kiterjed; 9. mindazon fogatok, állatok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi utak, azokon levő műtárgyak építésére és fenntartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szállítanak, még ha azok vállalat útján szállíttatnak is; 10. a 4., 5., 6., 8. és 9. pontokban említett vám­mentes személyeket és tárgyakat szállító magán­fuvarok (fogatok, állatok) mentességüket üresen visszatértükben is élvezik; 11. a törvényhatósági útadó természetbeni le­rovását vagy községi közmunkát teljesítő szemé­lyek, fuvarok és állatok; 12. hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvénynyel ellátott lelkészek, azok által ily mű­ködésben használt fogatok, állatok; 13. temetkezési menetek és bucsujáratok és azoknál használt fogatok, állatok, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénynyel vonul; 14. a templom, iskola és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok ; 15. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. törvénycikk A lap mai számának 6-dik oldalán kezdődik a »Hivatalos Értesitő« két és egynegyed iv melléklettel; csatolva van továbbá az »Országgyűlési Értesitő« a képviselőház 1911. évi május 31-diki 169-dik üléséről.

Next