Budapesti Közlöny, 1912. szeptember (46. évfolyam, 197-221. szám)

1912-09-01 / 197. szám

­ A szabolcsvármegyei helyi érdekű vasútnak a keres­kedelemügyi m. kir. minister által 50.188. K. M. 1912. szám alatt kiadott egyesített engedélyokirata. A szabolcsvármegyei helyi érdekű vasút rész­vénytársaság a m. kir. államvasutak Kisvárda állo­másából kiágazólag a tulajdonát képező nyíregy­­háza-vásárosnaményi vasútvonal Nyírbakta állo­másáig vezetendő helyi érdekű vasútvonal építésére és üzletére vonatkozó engedély kiadásáért folya­modott és egyúttal azon kérelmét is előterjesztette, hogy a részére kiadott engedélyokiratok és függe­lékeiknek egyidejű hatályon kívül helyezése mellett az itt tekintetbe jövő jogviszonyoknak egységes alapon leendő rendeztetése érdekében összes vona­laira egységes engedélyokirat adassék ki. A szabolcsvármegyei helyiérdekű vasút rész­vénytársaságnak ezen kérelme indokoltnak talál­tatván, a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által a nyíregyháza—mátészalkai helyi érdekű gőzmozdonyu vasútra vonatkozó, s az 1886. évi november 12-én 43.510. szám alatt kiadott engedélyokmányt, továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister által a nyíregyháza—vásárosnaményi helyi érdekű gőzüzemű vasútra vonatkozó 1904. évi julius 27-én 53.312. szám alatt kelt engedély­okirat, s végül ugyancsak a kereskedelemügyi m.kir. minister által a nagykálló—nyiradonyi helyi érdekű gőzmozdonyu vasútvonalra az elől emlitett engedély­­okirathoz 1911. évi január 22-én 2.830. szám alatt kiadott engedélyokirati függelék ezennel hatályon kívül helyeztetik és a szabolcsvármegyei helyi érdeki vasút részvénytársaság részére az 1914. évi XLV. törvénycikk alapján a következő egységes engedély­­okirat adatik ki: L­H LX ru í.g. Ezen »engedélyokirat« erejénél fogva a szabolcs­vármegyei helyi érdekű vasút részvénytársaság en­gedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a m. kir. államvasutak Kisvárda állomásából kiága­zólag a társaság nyíregyháza—vásárosnaményi vo­nala Nyirbakta állomásáig vezetendő helyi érdekű gőzüzemű vasútvonalat az alábbi feltételek alatt megépítse és azt, valamint a m. kir. államvasutak­­Nyíregyháza állomásából kiágazólag Mátészalkáig, továbbá a m. kir. államvasutak Nyíregyháza állo­másából kiágazólag Vásárosnaményig vezető már megépült vasútvonalakat és Vásárosnamény állo­másból a m. kir. dohánybeváltó hivatal raktártele­pére vezető vontató vágányt s végül a nyíregyháza— mátészalkai vasútvonalának Nagykálló és Kálló­­semjén állomásai között a 155./57. szelvényeknél kiágazólag Nyíradonyig vezető és már ugyancsak megépült vasútvonalat, mint egységes helyi érdekű vasutat az alábbi feltételek és a jelen egységes enge­délyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 1­2. §. A nevezett engedélyes társaság részére a jelen en­gedélyokirat értelmében biztosíttatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészítéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak, viszont enge­délyes társaság a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá — mint engedélyesre — kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti. Az engedélyes társaság továbbá szorosan alkal­mazkodni köteles : m) a­ jelen egységes engedélyokirat határozataihoz; b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi julius 8-án az országgyűlés jóvá­hagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélye­­zési szabályhoz, valamint a magyar királyi ministe­rium által 1907. évi december 31-én 6.125. M. E. szám alatt kiadott és az 1908. évi XIII. törvénycikk alapján érvényben álló vasutüzleti rendtartáshoz; c) a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. tör­vénycikkel beiktatott egyezménynek, valamint az ezen egyezményhez kötött s az 1901. évi XXV. és az 1908. évi XLIV. törvénycikkekkel beiktatott pótegyezményeknek, továbbá az 1909. évi november 11-én 5.592. M. E. I. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzatnak határozmányaihoz ; végre d) minden egyéb, már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasítások­hoz és rendeletekhez.­­ §• Az engedélyes tásaság köteles a kisvárda—nyir­baktai új vonalnak a fennálló szabályok szerint elké­szített építési terveit (hosszörvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számítandó 3 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben ter­jeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi ma­gyar királyi minister elé, hogy azok a kivitelr­e alább megállapított határidőre való tekintettel, a miniszer által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyha­tók legyenek. A késedelem következményei egyedül az enge­délyes társaságot terhelik. A kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratban az ennek kiegészítő részét képező építési fetételekben vagy az engedélyezési tárgyalásról 1909. évi szeptember 18-án felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekin­tettel, az előterjesztett terveket át­vizsgáltat­ja és amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési engedélyt harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett megadja. Az engedélyes társaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister által a pálya építése közben vagy bármikor azután is a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegé­szítéseket foganatosítani. Ellenben az engedélyes társaság az általa a keres­kedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetben kívánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A kisvárda—nyirbaktai uj vonal építését enge­ 6. §. A m. kir. államvasutak Kisvárda állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes társaság a m. kir. államvasutak igaz­gatóságával a kereskedelemügyi m. kir. miniszer előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes társaság az uj építési tőkéből fedezni tartozik. A m. kir. államvasutak Nyíregyháza, valamint a debreczen—hajdúsámson—nyírbátori helyi érdekű vasút Nyíradony állomásához való csatlakozás, valamint ezen állomások közös használata iránt az e részben fennálló szerződések határozmányai irányadók. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nem­különben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (penge jog) hasz­nálatára, végül egyes iparvágányoknak a vasút­hoz való csatlakozására, vagy a pályán való átveze­tésére vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelemügyi magyar királyi minis­­tertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köt­het, viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasútjához való csatlakozása, illetve csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (penge jog) hasz­nálata, végül az iparvágányoknak az engedélyes társaság vasútjához való csatlakozása vagy a pályán való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyez­mény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskede­lemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megálla­pítani. Abban az esetben, ha a nyíregyháza—vásáros­naményi vasútvonal a m. kir. államvasutak bátyu­­királyházi vonalába beágazólag folytatást nyerne, engedélyes társaság köteles leeni a nyíregyháza— vásárosnaményi vasútvonal állomásait saját költ­ségén 50 tengelyes vonatok befogadására, illetve közlekedésére alkalmassá tenni vagyis ennek meg­felelően megnagyobbítani és átalakítani. Budapest­ Közlöny 1912.­szeptember 1. 3. §. A kisvárda—nyirbaktai uj vonal építésére és az üzlet berendezésére nézve a kereskedelemügyi m. kir. minister által egyidejűleg kiadott és a jelen egységes engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételek irányadók, fenntartván nevezett minister részére a jog, hogy ezen építési és üzletberendezési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. A műszaki műveletekben foglalt adatok helyes­ségéért az engedélyes társaság felelős s amennyiben ezen adatok helytelensége csak a jóváhagyás meg­történte után tűnnék ki, köteles az engedélyes társa­ság , netán ennek következtében a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer által elrendelt kiegészítő munkákat teljesíteni anélkül, hogy a jelen engedély­­okirat 7. §-ában megalapított tényleges építési és üzletberendezési tőke felemelésére tarthatna igényt. Ellenben az 1. §-ban említett nyíregyháza—máté­szalkai, nyíregyháza—vásárosnaményi vonalak a Vásárosnamény állomásból a m. kir. dohánybeváltó hivatal raktártelepére vezető vontató vágyánynyal együtt, továbbá a nagykálló—nyiradonyi vasútvonal a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister­­nek 1866. évi november 12-én 43.540. és a keres­kedelemügyi m. kir. ministernek 1904. évi julius 27-én 53.312. és 1911. évi január 22-én 2.830. számok alatt kiadott rendeleteivel megállapított és a jelen egységes engedélyokirat által nem érintett épitési és üzletberendezési feltételek értelmében már kiépítve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi építési és berendezési állapota minimálisnak tekin­tendő, kiköttetvén, hogy a jelei,egységes engedély­­okirat hatályba lépte előtt előállított építkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállítható, ép úgy amint az épít­kezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő. Az engedélyes részvénytársaság minden kárpót­lási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereske­delemügyi magyar királyi miniszer által az 1. §-ban említett nyíregyháza—mátészalkai, nyíregyháza— vásárosnaményi és nagykálló—nyíradonyi vasút­vonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyző­könyvekben foglalt határozatok alapján, úgyszin­tén az üzlet biztonságának és forgalom folytonos­ságának követelményeire való tekintetekből kívánt módosításokat és kiegészítéseket foganatosítani. helyes társaság jelen engedély okirat keltétől szá­mított 1­2 év alatt befejezni és a pályát a közfor­galomnak átadni tartozik. 5. §. A jelen egységes engedélyokiratban tárgyalt vasútvonalak építése és üzlete céljaira az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti kisajátítási jog az engedélyes részvénytársaságnak továbbbra is meg­adatik. Engedélyes társaság a kisvárda—nyirbaktai vonal kisajátítási és kártalanítási ügyeit — utóbbiakat annyiban, amennyiben a bírói útra nem teremtettek volna — még az építés közben, mindenesetre azon­ban a pálya közforgalomba helyezése előtt végle­gesen lebonyolítani és azt a műszaki felülvizsgálat alkalmával a jelen egységes engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt iga­zolni tartozik.­ ­■ > p[| 7. f ! í? f; 5 p ?■ # pl Az 1. §-ban felsorolt vasútvonalak tényleges építési és üzletberendezési egységes tőkéje 10,996.000 korona azaz­ tízmilliókilencszázkilencvenhatezer ko­ronában állapíttatik meg, mely összeg keretében a kisvárda—nyirbaktai új vonal tényleges épitési és üzletberer­dezési tőkéjére 2.500.000 korona esik. Az egységes tőkéből engedélyes társaság a már forgalomban levő vonalai után forgalmi eszközök beszerzésére 594.000 koronát fordított, míg a kis­várdai nyirbaktai új vonala után erre a célra 124.000 koronát tartozik fordítani. Ugyancsak az egységes tőkéből engedélyes tár­saság a már forgalomban levő vonalai után rendes tartalékalap képzésére 562.000 koronát, külön tar­talékalap alkotására pedig 8000 koronát fordított.

Next