Budapesti Közlöny, 1913. január (47. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-01 / 1. szám
2 7 §• A ministérium korlátolhatja, sőt egészen eltilthatja oly tárgyak tartását, használatát és forgalomba hozatalát, amelyek a hadviselés érdekeinek vagy a közrendnek és a közbiztonságnak veszélyeztetésére használhatók (fegyverek, lőszer, lőpor, robbantó anyagok stb.) és az ily tárgyak beszolgáltatását elrendelheti. Ha az a gyanú merül fel, hogy valaki ily tárgyat jogosulatlanul tart birtokában, ennek megállapítása végett nála személymotozás és házkutatás tartható. A jogosulatlanul birtokolt tárgyakat el kell kobozni. Ahol attól lehet tartani, hogy a fogyasztási cikkek árai a nem tényleges állományú legénységnek nagyobb számban történő bevonulása következtében aránytalanul és pedig nem indokolt mértékben fel fognak szökni, elrendelheti a ministérium, hogy ott a legszükségesebb élelmezési cikkekért követelhető legmagasabb árakat a közigazgatási hatóság megállapítsa. Ha a katonai előkészületek vagy a háború következtében a fogyasztási cikkek árainak nem indokolt mértékben aránytalanul való drágulása a katonaság elvonulása után, vagy más vidékeken jelentkezik, a közigazgatási hatóság javaslatára a ministérium elrendelheti, hogy a legszükségesebb élelmezési cikkekért követelhető legmagasabb árakat a közigazgatási hatóság arra az időre és ott is megállapítsa. Mindkét esetben ezeket a cikkeket az ekként hatóságilag megállapított áraknál drágábban árusítani tilos. A hatóságilag megállapított ár ellen a végrehajtási rendeletben megállapítandó módon birtokon kívül felebbezésnek van helye. Aki az első, negyedik és ötödik bekezdés alapján kibocsátott rendelkezéseket megszegi, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással, valamint hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 8. §. A ministérium, a nemzetközi egyezmények korlátai közt, megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek avégből, hogy a postai, távírdai és távbeszélő forgalom és érintkezés a hadviselés érdekeinek megóvása céljából ellenőrzés alá vétessék. Aki az e §-on alapuló ellenőrzés során valamely postaküldemény, távirat vagy távbeszélgetés tartalmáról tudomást szerez, arra nézve ez a tudomás hivatalos titok és közlése vagy közzététele, amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az 1878 : V. t.-c. 479. §-a szerint, Horvát-Szlavonországokban pedig az ott fennálló törvényes rendelkezések szerint büntetendő. 9. §. A ministerium oly törvényhatóság (megye, város) területén, ahol az állam biztonsága szempontjából szükséges : 1. új egyesületeknek vagy fiókegyesületeknek alakítását megtilthatja ; 2. a már meglevő egyesületek vagy fiókegyesületek gyűlését ellenőriztetheti, működését korlátolhatja vagy felfüggesztheti; 3. elrendelheti, hogy a kereskedelmi társaságok, vagy külön törvények alapján létesült oly társulatok, pénztárak stb., amelyek közigazgatási hatósági ellenőrzés alatt nem állanak, rendőrhatósági ellenőrzés alá vonassanak, ha az a gyanú merül fel, hogy működésük törvénybe, rendeletbe vagy alapszabályaikba ütközik, avagy államellenes irányzatot vesz. A gyanú beigazolása esetén gyűléseik betilthatók, vagy feloszlathatók, jogellenes határozataik végrehajtása pedig megtiltható. Sürgős esetben a kormánybiztos is jogosult a 2. pontban meghatározott intézkedések megtételére. Aki e § alapján tett valamely rendelkezést megszeg, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 10. §. Oly törvényhatóságokban, ahol az állam biztonsága érdekében szükséges, a ministérium politikai jellegű népgyűlések, felvonulások, körmenetek stb. tartását megtilthatja és — a közigazgatási hatóságok gyűléseinek kivételével — egyéb gyűlések tartását hatósági engedélytől teheti függővé, tekintet nélkül arra, hogy bejelentésük rendes körülmények közt kötelező-e vagy sem. Sürgős esetben a kormánybiztos is jogosult az előbbi bekezdésben meghatározott intézkedések megtételére. Aki tilalom ellenére vagy engedély nélkül gyűlést (népgyűlést stb.) összehív, rendez, rendezésénél vagy megtartásánál közreműködik, valamint aki az ily gyűlésben tilalom ellenére vagy az engedély hiányát tudva részt vesz, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 11. §. A ministérium elrendelheti, hogy az időszaki lapoknak és más sajtótermékeknek a sajtóügyi közvádlóhoz benyújtandó sajtórendészeti köteles példányait a szétküldés előtt kell a legközelebbi kir. ügyészségnek, illetőleg rendőrhatóságnak kézbesíteni és hogy a szétküldés, amennyiben a kir. ügyészség vagy a rendőrhatóság korábban meg nem engedi, időszaki lapoknál csak a sajtórendészeti köteles példány kézbesítésétől számított három óra múlva, más sajtótermékeknél a kézbesítés napjától számított egy hét múlva veheti kezdetét. Ha az első bekezdés értelmében kijelölt kir. ügyészség vagy rendőrhatóság arról győződik meg, hogy valamely sajtótermékkel oly bűncselekmény követtetnék el, amely a hadviselés érdekeit érinti, a sajtóterméknek szétküldését megtilthatja. Köteles azonban a kir. ügyészség vagy a rendőrhatóság a tilalommal együtt a tilalom megszegésének a 25. §-ban megállapított következményeit a sajtótermék előállítójával (nyomdászszal stb.) közölni és őt arra figyelmeztetni. A jelen §-ban meghatározott ellenőrzés gyakorlásával a kir. ügyészségnek vagy a rendőrhatósággoknak egyes kirendelt tagjai is megbízhatók. A ministérium intézkedhetik, hogy egyes belföldi időszaki lapoknak, amennyiben közleményeik a hadviselés érdekeit veszélyeztetik, megjelenése és terjesztése eltiltassék. |§|S%Sslj A ministérium intézkedhetik, hogy a külföldről érkező sajtótermékek rendeltetési helyükre juttatás előtt ellenőrzés alá vétessenek és a mennyiben tartalmuk a hadviselés érdekeire veszélyes, lefoglaltassanak. Külföldi időszaki lapoknak behozatala és terjesztése egészen is eltiltható. Aki az első bekezdés alapján kibocsátott rendelet megszegésével a sajtórendészeti köteles példány beszolgáltatását elmulasztja, vagy a sajtótermék szétküldését a megállapított idő előtt megkezdi, valamint az, aki a negyedik és ötödik bekezdés alapján eltiltott időszaki lapot kiad, terjeszt vagy behoz, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 12. §. A ministerium : 1. a kir. törvényszékek hatáskörébe utalhatja a főtárgyalást az 1897 : XXXIV. t.-c. 15. §-a szerint az esküdtbíróságok hatáskörébe tartozó mindazokra a bűncselekményekre nézve, amelyek a hadviselés érdekeit érintik ; 2. oly helyeken, ahol az igazságszolgáltatás érdekében szükségesnek tartja, az esküdtbíróságok működését egészen is felfüggesztheti és az esküdtbíróságokhoz tartozó ügyekben a főtárgyalás megtartását a kir. törvényszékek hatáskörébe utalhatja ; 3. a hadviselés érdekeit érintő, vagy a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető egyes bűncselekmények tekintetében az eljárást és ítélethozást a fennálló törvények szerint arra hivatott bíróságokról kivételesen az 1. és 2. pont esetein kívül is más polgári büntető bíróságokra ruházhatja át; 4. elrendelheti, hogy a hadviselés érdekeit érintő bűncselekményekre, amennyiben az 1912 : XXXIII. t.-c. 14. §-a és az 1912 : XXXII. t.-c. 14. §-a értelmében katonai büntető bíráskodás alá nem esnek (32. §.), a polgári büntető bíróságoknál a gyorsított bűnvádi eljárásnak a 31. §. értelmében kibocsátott szabályai nyerjenek alkalmazást. E szabályok keretében a hűtlenségre, a lázadásra, a gyilkosságra, a szándékos emberölésre, a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntettre, a rablásra, a gyujtogatásra, a vízáradás okozásának bűntettére, vaspályákon, távírdákon (távbeszélőn) vagy hajókon elkövetett közveszélyű cselekmények bűntettére kivételesen a rögtönbiráskodás, valamint az 1912 : XXXII. t.-c. 444. §-ában és az 1912 : XXXIII. t.-c. 444. §-ában meghatározott büntetés megállapítható arra az esetre, ha az utóbb idézett két törvénycikk 435. §-ának második bekezdésében említett feltételek fennforognak. 13. §. A ministérium az 1. §. korlátai között megállapítja azt az időt, amelyet a 18—27. §-ok szempontjából háború idejének kell tekinteni. 14. §: A ministérium azokat a hadicikkekre fel nem esketett, tényleges szolgálatban álló katonai egyéneket, akik a fegyveres erő mozgósítás alatt álló vagy már mozgósított részének állományába, avagy valamely hadifelszerelést felvett, illetőleg hadi állapotba helyezett erődített helynek védőőrségéhez tartoznak, hivatásbeli kötelességeik megszegése miatt ugyanazok alá a büntetőjogi rendelkezések alá helyezheti, amelyek a hadicikkekre felesketett katonai egyénekre nézve szolgálati kötelességeik megszegése tekintetében mértékadók. 15. §. A belügyminiszer rendelettel kihágássá minősítheti a kormánybiztosok olyan rendelkezéseinek a megszegését, amelyeket megbízatásuk körében tesznek. Az ezen a törvényen alapuló, valamint az előbbi bekezdés alapján a belügyminiszer által megállapítandó kihágások elbírálása annak a közigazgatási hatóságnak hatáskörébe tartozik, amely a törvény értelmében kihágási ügyekben a rendőri büntető bíráskodást gyakorolja. A székesfővárosi m. kir. államrendőrség működési területén elsőfokon az illetékes kerületi kapitány jár el. 16. §. A ministérium a magánjogi követelések érvényesítése tekintetében — ideértve a váltókövetelések érvényesítését is — továbbá a polgári peres és nem peres eljárás és általában a polgári igazságszolgáltatás, végül a jegybank ügyvitele tekintetében rendkívüli intézkedéseket tehet és evégből a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg. 17. §: A ministérium felhatalmaztatik, hogy a hadiszükségletek fedezésére szükséges összegeket addig, amig azok a törvényhozás utján meg nem állapíttatnak, az elkerülhetetlen szükség mérvéig előlegezhesse és azok megszerzése iránt hitelművelet utján intézkedhessék. Budapesti Közlöny 1913. január 1. II. FEJEZET. A büntetőtörvénykönyvek módosítása és kiegészítése. 18. §. Az 1878 : V. t.-c. 144. §-ának rendelkezése alá esik az a magyar honos, aki az 1878 : V. t.-c. 455. §-ában meghatározott intézkedéseket, tárgyakat háború idején abból a szándékból kémleli ki, hogy azokról az ellenséget értesítse. Az 1878 : V. t.-c. 145. §-a ebben az esetben is alkalmazandó. 19. §. Aki az 1878 : V. t.-c. 172. §-ában meghatározott cselekményt háború idején követi el, öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. 20. §. Aki az 1878 : V. t.-c. 177. §-ában meghatározott cselekményt háború idején követi el, három évig terjedhető börtönnel büntetendő. Aki háború idején a hadviselés megnehezítése vagy meghiúsítása végett munkásokat a munka közös beszüntetésére, munkaadókat munkásoknak vagy munkásokat munkaadóknak kizárására rábír, vagy a munka közös beszüntetésére, munkások vagy munkaadók kizárására az 1878 : V. t.-c. 171. §-ának első bekezdésében meghatározott módon fel-