Budapesti Közlöny, 1913. január (47. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-01 / 1. szám
4 1912. évi LXV. TÖRVÉNYCIKK az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról. ^Szentesítést nyert 1912. évi december hó 28-án. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1912. évi december hó 31-én.) MI ELSŐ FERENCE JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: I. FEJEZET. Általános határozmányok. 1 §• A jelen törvényben megkívánt feltételek fennforgása esetén, az itt szabályozott ellátásokra tarthatnak igényt: a) a törvény értelmében rendszeresített állásokra, állandó évi fizetés (évi bér, évi zsold) mellett alkalmazott állami tisztviselők, altisztek és szolgák ; b) a nem rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold) mellett állandóan alkalmazott állami altisztek és szolgák s az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb alkalmazottak ; c) az állami hivataloknál, intézeteknél és vállalatoknál állandóan alkalmazva volt napszámosok és munkások s az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb alkalmazottak, feltéve,hogy magyar állampolgárok; d) az a) és b) pontok alá tartozó alkalmazottaknak özvegyei és árvái. Azt, hogy milyen alkalmazottak tartoznak a b) és c) pontok alatt említett egyéb alkalmazottak közé, a ministérium rendeleti úton állapítja meg. Az alkalmazásnak számfeletti minősége az ellátásra való igényt nem érinti. 2 §• A jelen törvény határozmányai szempontjából az állami tisztviselőkkel egyenlők : 1. az országgyűlés mindkét házánál alkalmazott tisztviselők ; 2. a Budapest székesfővárosi közmunkák tanácsánál alkalmazott tisztviselők; 3. a kormány kezelése alatt álló közalapoknál és közalapítványoknál alkalmazott tisztviselők; 4. az állami intézeteknél, valamint a kormány kezelése alatt álló közalapokból és közalapítványokból fenntartott intézeteknél alkalmazott tanitószemélyzetnek tagjai, amennyiben ellátás szempontjából nem tartoznak az 1875. évi XXXII. törvénycikkel alkotott oszágos tanítói nyugdíj- és gyámintézet kötelékébe, amely nyugdíj- és gyámintézet kötelékéből az állami felső nép- és polgári iskoláknál, valamint az állami gyógypedagógiai intézeteknél alkalmazotttanító-személyzetnek tagjai a jelen törvény hatálybalépésének napjával kivétetnek. 3. §. A jelen törvény határozmányai szempontjából az állami altisztekkel, szolgákkal, napszámosokkal és munkásokkal egyenlők : 1. az országgyűlés mindkét házánál, 2. a Budapest székesfővárosi közmunkák tanácsánál, 3. a kormány kezelése alatt álló közalapoknál és közalapítványoknál, 4. a kormány kezelése alatt álló közalapokból és közalapítványokból fenntartott intézeteknél alkalmazott altisztek, szolgák, napszámosok és munkások; 5. a m. kir. csendőrségnek rangosztályba nem sorozott havidíjasai és legénységének tagjai. 4 §• A fizetéstelen vagy tiszteletbeli minőségben alkalmazott tisztviselő, altiszt és szolga, az évi segélydíj élvezetében nem álló gyakornok, továbbá a valamely állásnak címével és jellegével vagy csak címével felruházott olyan tisztviselő, altiszt és szolga, aki egyidejűleg nem tölt be beszámítható javadalmazás élvezetével egybekötött állást, ellátásra úgy maga, mint özvegye vagy árvái részére csak akkor tarthat igényt, ha a fentebb említett alkalmazását közvetlenül megelőzőleg, beszámítható javadalmazás élvezetével egybekötött olyan álláson volt alkalmazva, amely után a jelen törvény ellátást biztosít. Az évi segélydíj élvezetében álló gyakornok a jelen törvény határozmányai szempontjából az ideiglenes minőségben alkalmazott tisztviselővel esik egy tekintet alá. 5. §: A felmondás feltétele mellett alkalmazott olyan egyén, aki nem tartozik az 1. szakasz c) pontja alá, továbbá az az egyén, aki kifejezetten csak bizonyos meghatározott időre, vagy csak átmeneti szolgálattételre, vagy csak valamely munkálatnak befejezéséig nyert alkalmazást, valamint az olyan alkalmazott, akinek illetményei külön szerződéssel állapíttattak meg, ez után az alkalmazása után sem maga, sem özvegye vagy árvái részére a jelen törvénynyel szabályozott ellátásokra igényt nem tarthat. Az 1. szakasz b) vagy c) pontja alá tartozó olyan alkalmazott, aki tagja valamely szerzetesrendnek, ellátásra igényt egyáltalán nem tarthat. 6. §. Ellátásra igényt nem tarthat az olyan alkalmazott : 1. aki magyar állampolgárságát elvesztette, 2. aki a miniszernek (állami számvevőszék elnökének) előzetes engedélye nélkül idegen hatalom szolgálatába lépett, 3. aki állásáról írásbeli nyilatkozatban önként lemondott, 4. áld állását önként elhagyva, arra felhívás dacára, a felhívásban megszabott határidő alatt nem tért vissza, 5. akit a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre, vagy viselt hivatalának vagy állásának elvesztésére ítélt, illetőleg akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt ítélt el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amelylyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve, 6. aki jogerős fegyelmi határozat alapján a szolgálat kötelékéből elbocsáttatott, 7. aki olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék, akit azonban e cselekményért megszökés miatt vagy bármely más okból bűnvádi vagy fegyelmi eljárás útján felelősségre vonni nem lehet. Nem tarthat igényt ellátásra az 1.,3. és 5.-7. pontok alatt, továbbá — amennyiben nem eltűnt tisztviselőről, altisztről vagy szolgáról van szó — a 4. pont alatt felsorolt, valaizint az olyan tisztviselőnek, altisztnek és szolgának özvegye vagy árvája sem, aki nyugdíját a 43. szakasz értelmében megváltotta. Lemondásnak nem lehet tekinteni az olyan nyilatkozatot, amelyben a tisztviselő, altiszt vagy szolga az állásától való felmentését az ellátás megállapíthatása végett vagy pedig olyan más állásra történt átlépése folytán kéri, amely álláson töltött szolgálati idő a jelen törvény értelmében az ellátások megállapításánál beszámítható. A 7. pontban említett esetben az ellátásra való igénynek elvesztését a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki. 7 §• A 6. szakasznak 5., 6 és 7. pontjaiban említett esetekben — méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják, — a miniszer (állami számvevőszék elnöke) — annak az elsőfokú fegyelmi hatóságnak a javaslatára, amelynek illetékessége alá a tisztviselő, altiszt vagy szolga a tényleges szolgálatban utoljára tartozott s a pénzügyminiszer előzetes hozzájárulásával, a tisztviselő, altiszt vagy szolga, illetőleg annak özvegye és árvái részére ellátást engedélezhet. Ez az ellátás annak az ellátásnak megfelelő hányadában, vagy egész kivételesen annak egészében állapítandó meg, amely a tisztviselőt, altisztet vagy szolgát, illetőleg annak özvegyét és árváit a jelen törvény értelmében megilletné abban az esetben, ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga, szolgálatának a 6. szakasz 5., 6. és 7. pontjaiban említett okokból való megszűnésekor, szolgálatképtelenné vált volna. A 6. szakasz 5. pontjában említett esetben, ha a bíróság ítéletében szabadságvesztés-büntetést is megállapít , ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga nőtelen és gyermektelen, vagy ha nejének és gyermekének a jelen törvény értelmében egyébként sincsen igénye állandó ellátásra, a miniszer (állami számvevőszék elnöke) által a fentiek szerint engedélyezett állandó ellátást csak a szabadságvesztés - büntetés végrehajtásának befejezését követő hó elsejétől kezdve lehet folyósítani, ha azonban a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának állandó ellátásra egyébként igénynyel bíró neje vagy gyermeke van, a részére engedélyezett állandó ellátást a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának tartama alatt a nő vagy a gyermek, illetőleg annak gyámja vagy gondnoka kezeihez kell folyósítani. A jelen szakasz alapján engedélyezett állandó ellátás a 43. és 57. szakaszokban szabályozott megváltás tárgya nem lehet. A jelen szakasznak határozmányai a napszámosokra és a munkásokra nem terjednek ki. 8. §: A jelen törvény alapján járó ellátások állandóak vagy egyszersmindenkorra szólóak. Állandó ellátás : a tisztviselőt, altisztet és szolgát megillető nyugdíj és lakbérnyugdíj, a napszámost és a munkást megillető nyugbér, az özvegyi nyugdíj, a gyermekek nevelési járuléka és a 76. szakasz alapján engedélyezett életjáradék. Egyszersmindenkorra szóló ellátás : a végkielégítés és a temetési járulék. 9. §. A tisztviselőt, altisztet és szolgát megillető állandó vagy egyszersmindenkorra szóló ellátás megállapításánál a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának beszámítható szolgálati ideje és a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazása szolgál alapul. 10. §. Beszámítható szolgálati idő az az időtartam,, amelyet a tisztviselő, altiszt vagy szolga az 1., 2. és 3. szakaszokban megjelölt hivataloknál és állásokban, a szolgálat tényleges megkezdésének napjától kezdve megszakítás nélkül egyhuzamban tényleges szolgálatban annak a hónapnak a végéig töltött, amely hónapban a szolgálat köteléke alól felmentetett. Ha nem bizonyítható, hogy a tisztviselő, altiszt vagy szolga a tényleges szolgálatot korábban kezdette meg, a szolgálat tényleges megkezdésének napjául az első hivatali eskü letételének napját kell tekinteni. A régebbi időkben szokásban volt titoktartásieskü vagy hivatalos fogadalom a hivatali esküvel egy tekintet alá esik. 11. §. A szolgálati idő tartamát a polgári időszámítás szerint kell meghatározni. Annál a tisztviselőnél azonban, akinek tudományegyetemen, műegyetemen vagy jogakadémián szerzett főiskolai képzettsége van s aki főiskolai tanulmányait a jelen törvény értelmében beszámítható tényleges szolgálatba történt belépését megelőző időpontban fejezte be, az állami vagy a 2. szakasz szerint az államival egyenlőnek tekintendő, vagy a 16. szakaszban említett törvényhatósági szolgálatban töltött időnek minden teljes hét hónapját nyolc hónapnak kell számítani. Hasonló elbírálás alá esik az a tisztviselő, aki — az 1883. évi I. törvénycikk hatálybalépését megelőző időben — jogi tanulmányainak teljes befejezése előtt, de a jogi vagy államtudományi államvizsgák egyikének sikeres letétele után lépett a jelen törvény értelmében beszámítható tényleges szolgálatba ; továbbá az a tisztviselő, akinek a selmeczbányai bányászati és erdészeti akadémián szerzett képzettsége van s aki akadémiai tanulmányait a jelen törvény értelmében beszámítható tényleges szolgálatba történt belépését megelőző időpontban fejezte be ; valamint az a tisztviselő, akinek gazdasági akadémián szerzett képzettsége van s aki akár az aka- Budapesti Közlöny 1913. január 1.