Budapesti Közlöny, 1913. április (47. évfolyam, 74-99. szám)

1913-04-01 / 74. szám

Budapest, 1913. 74. SZHIYL Kedd, április 1 m­TATAK­OS LAP. Szerkesztőség: VI. kerület, Rákóczi-út 54. száza. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. E­ivetéseket elfogad és lappéldányokat írásit az EGGENBERGER-féle könyv­kereskedés IV., Kecskeméti-utca 3. sz. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesítő, és az Országgyűlési Értesítő, című mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva : Egész évre.............................. 40 korona Félévre ...................................20 » Negyedévre.............................. 10 » Egy teljes lap ára 60 fillér. Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesítődbe iktatandó hir­detések díja előlegesen küldendőbe, mégpedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100—200 szóig 4 K,200—300 szóig 6 K és így tovább. — Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (amaz annak térfogatai egyszer beiktatva 40 áll., kétszer beiktatva egyenkint 36 fill., s háromszor vagy többször beiktatva 30 fül, számonkint külön-külön. Nyilvános ható­ságok és közintézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. A Személyem körüli ministérium ideigle­nes vezetésével megbizott magyar minister­­elnököm előterjesztésére Nigrinyi Márton dolhai vasgyári könyvelőnek, sok évi hű szolgálata elismeréséül, az arany érdem­­keresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1913. évi március 11-én. Ferencz József s. k. Lukács László s. k. A m. kir. igazságügyminister dr. Bacsák Aladár, a pozsonyi kir. Ítélőtáblához tanács­­jegyzővé berendelt som­orjai kir. járásbirót a pozsonyi kir. ítélőtáblához elnöki titkárrá ne­vezte ki. A m. kir. igazságü­gyminister Wächter Károly adonyi kir. járásbirót a szekszárdi kir. járás­bírósághoz, Deésy István beszterczei kir. járás­birót törvényszéki bírói minőségben a beszter­czei és Dudás Béla nagylaki kir járásbirót törvényszéki bírói minőségben a beregszászi kir. törvényszékhez saját kérelmükre áthelyezte. A m. kir. igazságü­gyminiszer dr. Stefáni Károly székelykereszturi kir. járásbirósági jegyzőt a kőrösbányai és Bozák Emil beszterczei kir. törvényszéki jegyzőt a beszterczei kir. járás­bíró­sághoz helyezte át A m. kir. igazságügyminister Réti Lipót kis- Jenői kir. járásbirósági írnokot a nagyváradi kir. törvényszékhez helyezte át. A m. kir. igazságügyminister Bánóczy Ferenc homonnai kir. járásbirósági joggyakornokot a homonnai és Mán Artur técsői kir. járásbiró­­sági­ joggyakornokot a técsői kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottaknak állandó helyettesévé rendelte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszer Oöltl Arnold nagyszebeni és Auer István, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministérium számvevőségéhez szolgálattételre beosztott tan­kerületi kir. főigazgatósági tollnokot a IX. fize­tési osztály 3. fokozatába, továbbá Murarik Antal budapesti székesfővárosi tankerületi kir. főigazgatósági és Bredl István, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministériumba szolgálattételre beosztott tankerületi kir. főigazgatósági írnokot a X. fizetési osztály 3. fokozatába nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Bálint Sándor okleveles tanítót a sziniczei (volt határőrvidéki) községi elemi iskolához rendes tanítóvá nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Bernet Péter okleveles tanítót az óborlövényi (volt határőrvidéki) községi elemi iskolához ren­des tanítóvá nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Lányiné Wéber Natália okleveles tanítónőt a sziniczei (volt határőrvidéki) községi elemi isko­lához rendes tanítónővé nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Velován József okleveles tanítót a galacsi (volt határőrvidéki) községi elemi iskolához rendes tanítóvá nevezte ki. Bosznia és Hercegovina országos kormányának főnöke kinevezte Cukole Ivánt, a zenicai fegy­intézet szám tisztjét, számvizsgálóvá a IX- ik díj­osztályba. A császári és királyi Ház és a külügyek cs. és kir. miniatere Zubrinic Ottó szám­tisztet pénz­­tári főtisztté, Otter­may­er Rezső szám­tisztet pedig számvizsgálóvá nevezte ki a cs. és kir. Ház és a külügyek cs. és kir. ministeriumában. A kassai kir. ítélőtábla elnöke dr. Kriskó Miklós (államtudor) eperjesi lakos, végzett jog­hallgatót a kassai kir. Ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. A pozsonyi kir. főügyész Kulcsár Vince pozsonyi kir. törvényszéki fogházőrt a pozsonyi kir. fő­ügyészséghez hivatalszolgává nevezte ki. A szekszárdi kir. törvényszék elnöke Kovács István m. kir. igazságügyminiszeri napidíjas szolgát a gyönki kir. járásbírósághoz III-ad osztályú hivatalszolgává nevezte ki. A m. kir. igazságügyministernek I4­.162/1913. t. M. számú rendelete, a védjegyek oltalmára vonatkozó magyar törvényeknek (1890 : II. t.-c és 1895 : XLI. t.-c.) a konzuli bíróságoknál való hatályba léptetéséről a m. kir. ministerium által 1667/1913- M. E. szám alatt kibocsátott rendelet kihirdetése tárgyában. A védjegyek oltalmára vonatkozó magyar törvényeknek (1890: II. t.-c. és 1895: XLI. t.-c.) a konzuli bíróságoknál való hatályba léptetése tárgyában a magyar kir. ministerium által 1913. évi március 31-én 1.667/1913. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletet a konzuli bíráskodás szabá­lyozásáról szóló 1891 : XXXI. t.-c. 18. § a értel­mében kihirdetem-Kelt Budapesten, 1913- évi március 31-én. Dr. Balogh Jenő s. k., m. kir. igazságügyminister. Melléklet a m. kir. igazságügyministernek 14.162/1913 I. M. számú rendeletéhez. A m kir. ministeriumnak 1.667/1913. M­­. számú rendelete a védjegyek oltalmára vonatkozó magyar törvényeknek (1890: II. t-c. és 1895: XLI. t-c) hatályba léptetéséről a konzuli bíróságoknál. A m. kir. ministerium a közös külügyminis­­terrel tartott értekezés után, valamint a jelen rendelet büntető rendelkezéseire nézve Horvát- Szlavon- és Dalmátországok bánjával, egyebekben pedig az osztrák cs. kir. ministeriummal egyet­értve 1912. évi november 12. napján tartott tanácsában hozott határozatához képest a konzuli bíráskodás szabályozásáról alkotott 1891: XXXI. t.-c. 10. és 12. §-a alapján, amelyeknek hatályát az 1912: VI. t.-c. meghosszabbította, a követke­zőket rendeli: 1­ §­A védjegyek oltalmáról szóló 1890: II. t.-c, valamint a módosításáról és kiegészítéséről szóló 1895 : XLI. t.-c. mindazoknál a konzuli bíró­ságoknál, amelyeket teljes bírói hatáskör illet meg, a magyar állampolgárokra nézve hatályba lépnek. 2­ §. Azok a magyar állampolgárok, akiknek a magyar szent korona országai területén válla­latuk nincsen, ha az előbbi §-ban idézett törvé­nyek értelmében nyújtott oltalmat valamelyik konzuli bíróság kerületében fekvő vállalatokhoz tartozó védjegyre nézve biztosítani óhajtják, a védjegyet, az 1890 : II. t.-c. 13. §-ában meg­szabott módon, a községi illetőségük szerint illetékes kereskedelmi és iparkamaránál kötelesek bemutatni. Ily esetekben a magyar állampolgárságot és azt, hogy a félnek valamelyik konzuli bíróság kerületében vállalata van, igazolni kell. 3. §• Oly védjegybitorlásokkal szemben, amelyeket valamelyik konzuli bíróság kerületében magyar­­állampolgárok követtek el, idegen államok pol­gárai csak azzal a feltétellel részesülnek a kon­zuli bíróságok részéről védelemben, ha az illető idegen állammal a viszonosság külön megállapo­dás útján biztosítva van. 4­ §­ A védjegyek oltalmára vonatkozó magyar tör­vényeknek a tangeri konzuli bíróságnál történt hatályba léptetése tárgyában az 1899. évi decem­ber 20-án 16.080. M. E. szám alatt kiadott m. kir. ministeriumi rendelet, mint tárgytalan, hatályát veszti. 5­ §• A jelen rendelet az 1913. évi julius 1. nap­ján lép hatályba. Kelt Budapesten, 1913. évi március 31. napján. Lukács László s. k. m. kir. ministerelnök. A lap mai számának 6-dik oldalán kezdődik a »Hivatalos Értesítő« két és háromnegyed iv melléklettel.

Next